A pszichológusok szerint, amit 0-3 éves kor között megtapasztal, megtanul egy gyerek, az egész életére hatással van. Ráadásul a tipegő (kb. 1,5 éves) kortól a kicsiknek rohamtempóban nyílik az értelme. Szivacsként szívják magukba az új információkat, a tapasztalatszerzésen keresztül egyre több ok-okozati összefüggésre jönnek rá, és előszeretettel utánoznak. Ha ebben a korban megismerkednek a természet értékeivel, és azokhoz pozitív élményeket kapcsolnak, nagyobb eséllyel lesz belőlük a környezetére és a saját egészségére odafigyelő felnőtt.

Ebből indultak ki a szakemberek az Újbudai Bölcsődei Intézményekben, ahol nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a legkisebb emberpalánták számára is befogadható módon nyissanak utat ez irányba. – A célunk, hogy a gyerekekhez közelebb hozzuk a természetet – mondta el az Autoszektornak Unger Katalin, az Újbudai Bölcsődei Intézmények vezetője. 

Szüret a Szemünk Fénye Bölcsődében (forrás: ubi.ujbuda.hu) 

A XI. kerületi önkormányzat és a bölcsőde 9 tagintézményének szakemberei 2015-ben kezdtek foglalkozni a témával. Mára kidolgoztak egy szempontrendszert, amely leírja, mitől lehet zöld egy bölcsőde. Tartalmaz elemeket többek között a nevelői munkára, a bútorokra, a játékokra, a bölcsődei programokra és az egészséges táplálkozásra vonatkozóan is. A tervezetet Magyarországon elsőként szeretnék az illetékes minisztériumba benyújtani. Emellett az intézményvezető szándéka még idén továbbképzésként akkreditáltatni az elképzelésüket, és javaslatot tesznek a „A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjába” való beillesztésre is.

Mitől lesz zöld egy bölcsőde?

Egyrészt az ott dolgozók kreatív, a kicsik életkori és a bölcsődék intézményi sajátosságait figyelembe vevő nevelő-gondozó munkájától. Mivel a bölcsődékben direkt, kötelező foglalkozásokat nem tartanak a gyerekeknek, máshogyan kellett a mindennapi életükbe beilleszteni a természeti értékek és az egészség védelmére fókuszáló elemeket – mondta el Szuhár Mariann, az Újbudai Szemünk Fénye Központi Bölcsőde vezetője. Másrészt attól, hogy mennyire sikerül az intézmény külső és belső környezetét energiatakarékos, minél természetesebb módon kialakítani.

Hogyan néz ki a gyakorlat?

Az újbudai bölcsődékben az elmúlt években már meg is valósították az elképzeléseik nagyobb részét. Hazánkban elsőként alakítottak ki például a Napsugár Bölcsődében „Mezítlábas parkot”, ahol a gyerekek füvön, kavicson, háncson, homokon lépkedhetnek. Ez a szenzoros érzékelés fejlesztése mellett nagyon jó hatással van a kicsik lábboltozatának egészséges fejlődésére is. Ugyanezen az elven működik a „Tapifal”, csak ott a kezeiket használhatják a gyerekek. 

Mezítlábas park (forrás: Újbudai Bölcsődei Intézmények) 

Rendszeresen szerveznek programokat jeles napokhoz kapcsolódóan, például a Föld napján virágokat ültetnek a szülőkkel együtt. Luca-napkor búzát vetnek, a víz világnapján jégkockával festenek a gyerekekkel, a madarak és fák napján pedig hasalnak a fűben és nagyítóval nézik a bogarakat. 

Közös családi kertészkedés (forrás: Szemünk Fénye Bölcsőde) 

Egyedülálló módon bevitték az állatokat a bölcsődékbe, minden intézményben vannak például halak, de van, ahol achátcsigát és földi gilisztát nevelnek, és több helyen is kialakítottak floráriumot (palackkertet). 

A gyerekek szinte minden nap megnézik a halakat a Szemünk Fénye Bölcsődében (forrás: szerző) 

Nagy gondot fordítanak az egészséges életmóddal kapcsolatos szemlélet megalapozására is. A gyerekek nemcsak gondozzák a bölcsődék kertjében nevelt zöldségeket, gyümölcsöket, fűszernövényeket, hanem el is fogyasztják azokat. A Szemünk Fénye Bölcsődében például idén a palánták helyett vetőmagot vettek, hogy azt ültessék majd el. Ezekből paprika, paradicsom, uborka, répa, cukkini és folyton termő eper kerül a kis kertészek asztalára.

Emellett már 4 intézményben alakítottak ki sóbarlangot, ahol tavasztól őszig délelőttönként, a napirendjükbe illesztve tölthetnek időt a kicsik, délután pedig a szüleikkel együtt használhatják ki annak fény- és hangterápiás, immunerősítő hatását. A központi bölcsőde vezetője szerint náluk például vannak szülők, akik nyáron is élnek a lehetőséggel. Az intézményvezető pedig azt mondja, a sóbarlangok használatának köszönhetően kimutathatóan kevesebb a felsőlégúti megbetegedés az érintett helyeken. 

Homokozás helyett sózás a bölcsődében (forrás: Szemünk Fénye Bölcsőde) 

A Kuckó Bölcsődében idén januártól kizárólag környezetbarát tisztítószereket használnak. Az intézményben a megfelelő higiéniai körülmények biztosítását az ÁNTSZ munkatársai ellenőrzik. A kerület minden bölcsődéjében összegyűjtik az esővizet, amivel aztán a kertet és a gyerekek által ültetett növényeket is locsolják.

A nyílászárókat mindenhol újakra cserélték, 3 intézményben megoldották a szigetelést, és szintén 3 bölcsődében korszerű led világítást alakítottak ki. Szelektíven gyűjtik a hulladékot, komposztálnak, és amit lehet, újrahasznosítanak. Olyan játékokat és bútorokat szereznek be, amelyek természetes anyagokból készültek. 

Komposztálás a bölcsődében (forrás: Újbudai Bölcsődei Intézmények) 

A bölcsődei dolgozóknak rendszeresen szerveznek műhelyfoglalkozásokat, legutóbb a Humusz Szövetségtől tartottak nekik előadást. Emellett évről évre belső pályázatokkal is igyekeznek a kollégákat még nyitottabbá tenni a témára. Idén például újrahasznosított alapanyagokból kellett a pályázóknak dekorációt készíteni.

Az intézményvezető szerint bár a munkájuk eredményeinek felméréséhez még hosszabb időnek kell eltelnie, az már most látszik, hogy nem dolgoznak hiába. A visszajelzések alapján a zöld bölcsődékből kikerülő gyerekek többek között könnyebben illeszkednek be az óvodában, és önállóbbak társaiknál. Emellett fontos hozzáadott értéke a munkájuknak, hogy a gyerekeken keresztül a szülőkhöz is eljutnak, így egész családok környezettel és természettel kapcsolatos szemléletmódjára van ráhatásuk. 

Nyitókép: Szemünk Fénye Bölcsőde