Alessandro Zanardi a Rio de Janeiro-ban zajló 2016-os Paralimpiai Játékokon második alkalommal mérettette meg magát a kézihajtású kerékpárosok H5 elnevezésű kategóriájában, ahol a szerdai aranyérem után csütörtökön ezúttal egy ezüstérmet akasztottak a nyakába. Különleges nap volt ez a 49 esztendős sportfenomén számára, hiszen kereken 15 évvel ezelőtt, 2001. szeptember 15-én, a németországi Lausitzringen egy életveszélyes versenybaleset során mindkét lábát elvesztette. Zanardi ezt a napot mindig „második születésnapjaként” emlegeti, és most, 15 évvel később a kézihajtású kerékpárosok között öt paralimpiai érem (amelyből három arany és kettő ezüst), valamint nyolc világbajnoki cím büszke tulajdonosa.

A Rio de Janeiro melletti Pontal városban megrendezett, hatvan kilométer hosszú nyílt pályás megmérettetés beigazolta Alex Zanardi megérzéseit: a futam a célegyenes előtti utolsó 200 méteren dőlt el. Az utolsó hajtűkanyarba fej-fej mellett érkezett meg az élmezőny, majd miután másodikként fordult rá a célegyenesre, Zanardi egy elképesztően nagy hajrát mutatott be közeli barátja, a dél-afrikai Ernst van Dyk oldalán. A célvonalat végül néhány századmásodperccel lemaradva érte el, elnyerve ezzel az idegtépő megmérettetés ezüstérmét. Célba érkezése után a BMW márkanagykövete rátette kezét Ernst van Dyk vállára, így gratulált ellenfelének a győzelemhez. A bronzérmet a holland Jetze Plat nyerte el, aki közvetlenül Dyk és Zanardi mögött érkezett célba. Mindhármunkat 1 óra 37 perc 49 másodperces időeredménnyel intették le.

- Mindenekelőtt szeretnék gratulálni Ernst van Dyk-nak, amiért megnyerte a futamot. Ismét megmutatta, hogy mennyire kemény sportoló és ma kétségkívül jobb erőben volt, mint én. Mindazonáltal az ezüstérem is gyönyörűen csillog, fantasztikus teljesítmény – mondta Zanardi. „Nagyon nehéz verseny volt. Hadd magyarázzam el, hogy miért: megesik, hogy nem tudod kontrollálni az érzelmeidet és tegnap, amikor ráeszméltem, hogy megnyertem az aranyat, miközben rendkívül büszke voltam, legbelül minden teher lekerült rólam."

- Minden nyomás, ami hajtott előre és a legjobb teljesítményre ösztökélt, hirtelen köddé vált. Így ma reggel, amikor felkeltem, nyoma sem volt bennem adrenalinnak és izgalomnak, amely motivál és elfeledteti veled, hogy alig aludtál az éjjel, vagy hogy mindkét karod sajog a fájdalomtól. Vagyis nem úgy indult ez a nap, mint ahogyan vártam. Üres fejjel vágtam neki a versenynek és az elszántság hiányában rendkívül fárasztó is volt. De mindezek ellenére nagyon jó munkát végeztem, amire ezúttal is rendkívül büszke vagyok. Ilyen körülmények között ezüstérmet nyerni egyszerre nagyszerű és fantasztikus teljesítmény. Nagyon boldog vagyok – mesélte az olasz sportoló.

Alex Zanardi számára helyi idő szerint péntek délután rajtol el a riói paralimpia harmadik és egyúttal utolsó megmérettetése, a csapatváltó. A BMW márkanagykövetének határozott célja, hogy aranyéremmel térjen haza csapatával Olaszországba.

„Úgy érzem, visszatért bennem a versenyzés iránti megszállott vágy, és itt most nem csupán a belső motivációról van szó. Holnap a csapatomért és a hazámért versenyzek majd. Megígérem, hogy a tőlem telhető legjobb teljesítményt fogom nyújtani, és úgy hiszem, minden esélyünk megvan rá, hogy egy óriási mosollyal az arcunkon érjünk célba” – tette hozzá Alessandro Zanardi.