Bár a hétvégére meleget hozott a Mikulás a puttonyában, néhány nappal ezelőtt sok közlekedő életét megkeserítette a téliesre fordult időjárás. A Dunántúlon többfelé jégpáncéllá változtatta az utakat az ónos eső, emiatt sok baleset történt. De lássuk, mi is az az ónos eső, az egyik legveszélyesebb csapadékfajta a közlekedők számára, és mit lehet ellene tenni. 

Az ónos eső minden közlekedő számára veszélyes

Az ónos esőt mindenki ismeri, és érhető módon tartunk is tőle, hiszen nemcsak a járművezetők, hanem a gyalogosok számára is komoly veszélyforrást jelentenek a hirtelen korcsolyapályává változó utak és járdák. Igazából még el sem kell indulni otthonról, elég egy figyelmetlen mozdulat az udvaron, és máris megtörtént a baj. 

Hogyan alakul ki az ónos eső?

Télen gyakran előfordul, hogy a magasban lévő és az alacsonyabb levegőréteg közé egy melegebb légréteg szorul. Ilyenkor a magasban keletkezett hó ebben a melegebb, középső rétegben elolvad, majd lejjebb, az alsó, fagyos rétegben a hőmérséklete 0 Celsius-fok alá csökken, túlhűl. Nem fagy meg, mert ahhoz, hogy a víz szilárd halmazállapotú legyen, nem elég a fagypont alatti hőmérséklet, valamilyen felületre, szennyeződésre van szükség, hogy a kristályok kialakuljanak. Ezt a felületet a talaj, az úttest, a tereptárgyak a növények biztosítják, az ónos eső pedig földet éréskor pillanatok alatt, robbanásszerűen megfagy. Néha olyan gyorsan történik mindez, hogy hogy el sem tud simulni a földön, minden csepp helyén kis dombocska keletkezik. 

Növényekra, tereptárgyakra, utakra és járdákra fagy az ónos eső

Ónos szitálásról akkor beszélünk, ha a túlhűlt cseppek átmérője nem éri el a fél millimétert. Fagyott eső pedig akkor hullik, amikor a magasból eső kezd esni, de a talaj közelében lévő levegő hőmérséklete fagypont alatti. Ilyenkor az esőcseppek még útközben, azelőtt megfagynak, hogy elérnék a talajt. Apró, pár milliméteres jéggömbökként érnek földet, és a hangja miatt nevezik kopogó esőnek is. Tipikus téli jelenség, és ne keverjük össze a jégesővel, ami a meleg évszakokban fordul elő, sokkal intenzívebb, és sokkal nagyobb jégdarabokkal jár.

De miért ónos?

Érdekes és talányos neve van az ónos esőnek, sőt az idősebbektől még az ólmos eső elnevezést is lehet hallani. Ha utóbbiba jobban belegondolunk, találó és logikus a kifejezés, hiszen a jégpáncélt okozó, megfagyó csapadék nehéz is, ráadásul fémesen csillogó bevonatot képez. Minderre az a magyarázat, hogy az ólom és az ón szavaink régen ugyanazt jelentették. A 18. század végéig, ha magyarul meg akartak nevezni egy ezüst színű, többé-kevésbé nehéz fémet, akkor felváltva használták az ón és az ólom szavakat. A hétköznapi nyelvhasználatban akkoriban még nem volt igazán fontos a két fém megkülönböztetése, ezért csak később kezdték más-más jelentéssel használni a két szót. Az ónos vagy ólmos esőnek azonban semmi köze a fémekhez. 

Hogyan közlekedjünk ónos eső idején?

Kevés ilyen időjárási esemény van, de ónos eső esetén az a legjobb, ha nem indulunk útnak sem autóval, sem biciklivel, de még gyalog sem! 

• Ha mégis muszáj útra kelnünk, akkor inkább válasszuk a nagyobb biztonságot nyújt tömegközlekedési eszközöket, főleg a kötöttpályás járműveket, vonatot, villamost, a fővárosban a metrót.
• Ha feltétlenül autóval kell elindulnunk, akkor megfelelő műszaki állapotú, téli gumival felszerelt kocsival tegyük.
• Elindulás előtt tervezzük meg az útvonalat, válasszunk nagyobb forgalmú főutakat, autópályákat a kis forgalmú mellékutak helyett. 
• Vezetéskor két kézzel fogjuk a kormányt, haladjunk lassan, nagyobb követési távolságot tartva, lehetőleg kerüljük az előzést. 
• Készüljünk fel arra, hogy fékezés esetén blokkolhat a kerék és megcsúszhat az autó. Érdemesebb motorféket használni, így kisebb az esély a kerék blokkolására. 
• Minél előbb váltsunk fel magasabb sebességfokozatba, és finom gázadással, fokozatosan gyorsuljunk, így csökkenthető a kerék kipörgésének az esélye. 
• Különös óvatossággal közelítsük meg a gyalogos-átkelőhelyeket.

Az ónos eső miatt kialakult jégpáncél a gyalogosok számára is balesetveszélyes. Segíthet viszont egy leselejtezett frottír zokni, amit kifordítva felhúzhatunk a cipőnkre, az apró bolyhok nagyban segítik a tapadást. 

Pusztítás a természetben

Az ónos eső nem csak a közlekedésben okozhat gondot, komoly pusztítást végezhet a természetben is, ha az ónos eső ráfagy a fákra, a hatalmas súly miatt ágak törhetnek le, és akár gyökerestől is kifordulhatnak fák a földből. Ezt hívják jégtörésnek. 2004 decemberében 100-200 évente előforduló pusztítást okozott az ónos eső Magyarország több erdejében, leginkább a Pilisben és a Börzsönyben. 

A jégkár több ezer hektárt érintett. 30-50 éves, egészséges fák is kidőltek vagy súlyosan károsodtak, mert több tonnányi jég nehezedett egy-egy fára. Az erdők, de még a turistautak is életveszélyessé váltak, emiatt sokáig teljesen lezárták a látogatók elől az erdőket.

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!