Tóbiás és Balambér kalandjai
Ha nyár, akkor vízpart és strandolás, gondolhatnánk, de az elmúlt hetek zivataros időjárása megmutatta, hogy ezekben a hónapokban a viharokkal is számolni kell. A napokban az ország több részén komoly károkat okoztak a felhőszakadások, jégesők, ezért arra is fel kell készülni, hogyan tudjuk elkerülni a baleseteket, sérüléseket.
Keressünk védett helyet
A viharos szél ágakat törhet le, fákat csavarhat ki, megbonthatja tetőket, a lezuhanó tárgyak pedig komoly sérüléseket okozhatnak. Ezért nagyon fontos követni a meteorológiai előrejelzéseket, ha pedig már kitört a vihar, keressünk stabil, védett helyet. A sátrakat, gyenge építményeket hagyjuk el, mert nem adnak kellő védelmet.
Nagy károkat és súlyos sérüléseket okozhatnak a kidőlt fák
Amíg odakint haladunk egy biztonságos hely felé, lehetőleg maradjunk távol a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést. Ha leszakadt villanyvezetéket látunk, meg se közelítsük, mert életveszélyes. Ha épületen belül vagyunk, az ajtókat, ablakokat zárjuk be, és készüljünk fel egy esetleges áramszünetre, legyen kéznél zseblámpa. Érdemes áramtalanítani az elektromos készülékeket is, hogy villámcsapás esetén ne károsodjanak.
Mit csináljak, ha villámlik?
Viharban a legnagyobb veszélyt a villámlás jelenti. Ezek nagy energiájú légköri elektromos kisülések, amelyeknek hatalmas az áramerőssége. Magyarországon évente 20-40 embert ér villámcsapás, legtöbbször nyílt területen, kocogás vagy biciklizés közben. De mit tehetünk, ha szabadtéren vagyunk, és hirtelen lecsap egy villámlással kísért zivatar?
Néhány szabály betartásával megúszhatjuk a villámcsapást
Ahogy a felhőből kiinduló villám a földfelszín felé halad, a legrövidebb utat keresi. Ezért vannak olyan helyek, ahová nagyobb eséllyel csap be, más körülmények között viszont biztonságban vagyunk. A villámcsapás leginkább a hegytetőn, sík terepen, nagyobb vízfelületen tartózkodókat veszélyezteti, és a környezetből kiemelkedő magasabb pontokat veszi célba.
A vihart akkor tekinthetjük veszélyesnek, ha a villámlás és a mennydörgés között kevesebb, mint 6-15 másodperc telik el. Ez ezt jelenti, hogy a villám kevesebb mint 2-5 kilométerre van tőlünk. Ha a villámlás és a mennydörgés között eltelt másodperceket elosztjuk hárommal, nagyjából megkapjuk, hány kilométerre vagyunk a vihartól. (Ha pontosabban szeretnéd kiszámolni, akkor az eltelt másodperceket szorozd meg 330-cal, ennyi a hang sebessége. Így megtudod, hány méterre van a vihar. Például 12 másodperc × 330=3960 méter, azaz majdnem 4 kilométer.)
Mit tegyünk, ha valakit villámcsapás ért?
Ha valakibe belecsap a villám, az áram keresztülhalad a testét, majd eléri a talajt. Óriási fájdalmat, súlyos égési sérüléseket, sokkot okozhat, de akár létfontosságú szervek is leállhatnak. Abban az esetben van esély a túlélésre, ha az elektromos áram a test felszínén folyt keresztül.
Villámcsapott emberhez azonnal hívjunk mentőt
Ha azt látjuk, hogy valakibe villám csapott, azonnal hívjunk mentőt. Ellenőrizzük, hogy lélegzik-e, van-e pulzusa, eszméleténél van-e. Ha az életjelek kielégítőek, fektessük az oldalára, és ne hagyjuk kihűlni. Ha nem lélegzik, vagy leállt a szívverése, azonnal kezdjük meg az újraélesztést. A villámcsapott emberhez nyugodtan hozzá lehet érni, az emberi test ugyanis nem tárolja az áramot. Előfordulhat, hogy az áldozat látszólag jól van, de ilyenkor is hívjunk mentőt, mert később romolhat az állapota, ezért szokták megfigyelésre bent tartani őket.
Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történtünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!