Először is, ha esetleg lemaradtál volna a mese első részéről, kattints IDE, most pedig íme a folytatás:

Ajánljuk figyelmedbe a hangoskönyv CD első részét, amin ez a mese is megtalálható

Hamarosan be is léptek a vasútállomás hatalmas épületébe. Óriási volt a tülekedés: mindenki jött-ment, sietett, szaladt, hatalmas csomagokat cipelt, olyan volt az egész, mint egy nyüzsgő hangyaboly.

- Fogd a kezem jó erősen, Balambér, el ne veszítsük egymást a tömegben! – ragadta meg kisöccse mancsát Tóbiás. Megálltak egy óriási tábla előtt. Erre voltak felírva az érkező és induló vonatok. Tóbiás figyelmesen elkezdte tanulmányozni, mikor és hová érkezik Lujza néni vonata. Balambér csak állt és bámészkodott. Ő még nem tudott olvasni…

Nyomtassátok és színezzétek ki a rajzot

Ebben a pillanatban egy rövid kis dallam csendült fel a hangosbemondóból, és egy recsegő hang a következőt közölte:

- Személyvonat érkezik Kukutyinból a kettes vágányra. A vágány mellett, kérjük, vigyázzanak.

- Ez az! – kiáltott fel Tóbiás- Ez Lujza néni vonata. Merre is lehet a kettes vágány?

- Erre! Erre! – rántott egyet Tóbiás mancsán Balambér. Mert bár olvasni még nem tudott, de a számokat már ismerte. És szerencsére minden vágány elején szép, nagy, jól látható számok voltak.

Tóbiás és Balambér utat tört magának a kettes vágány felé, ahová nagy dirrel-durral, hangos csikorgással befutott egy nagyon hosszú vonat. Az utasok lassan kászálódtak lefelé, hatalmas bőröndöket, fonott kosarakat, tömött szatyrokat adogatva le egymásnak. Közben újra megszólalt a hangosbemondó: „A hármas vágányról szerelvény indul Zabfalva felé. Kérjük, fejezzék be a beszállást. A vonat nyitott kocsiajtókkal nem indul.”

- Ezt miért kell bemondani, Tóbiááás? Ezt mindenki tudhatja. Persze, hogy nem indulhat el a vonat nyitott ajtókkal. Még a végén kiesne valaki… - méltatlankodott Balambér. Tóbiás mosolyogva nézte. Ő már tapasztalta, hogy amit egy ilyen kicsi kölyköcske is tudhat, arról a felnőttek mégis gyakran megfeledkeznek.

És íme a színes végeredmény

Ekkor a vonat egyik ajtajában széles mosollyal az arcán és harsogóan színes, virágos kalapjában végre megjelent Lujza néni.

- Tóbiás! Balambér! Ide-ide! Segítsetek csak Lujza nénéteknek leszállni a vonatról! Jaj, de nehéz ez a bőrönd… Hogy megnőttél, Tóbiás! Milyen erős kis kölyköcske lettél, neked igazán semmiség lesz a csomagokat cipelni. Hát te, te kis Balambér! Jócskán nőttél te is. Éppen elbírod majd ezt a nagy kosarat, nézd csak.

S még mielőtt Tóbiás és Balambér szóhoz jutott volna, Lujza néni annak rendje s módja szerint jól megcsipkedte a pofácskájukat.

– Meséljetek, gyerekek! Mi újság van errefelé? Hogy van Édesanyátok? Hát Édesapátok? Minden rendben a ház körül? Felépült-e már az új szökőkút a Szamóca téren? Hogy van Józsi, a szamár? Elmúlt már a derékfájása? Jaaaaj, hát az én derekam igencsak hasogat, kivált esős időben… Mi újság az óvodában, Balambér? Hogy halad az iskola, Tóbiás? Meséljetek, kölyköcskék! Mindent tudni akarok!

S ahogy Lujza néni kiviharzott a vasútállomásról, nyomában a csomagok alatt görnyedező kölyökkutyákkal, Balambér a finom, édes karamellás cukrokra gondolt, és az otthon várakozó csokoládétortára, Tóbiás pedig arra, hogy lám csak, él a nagyvilágon valaki, aki még Balambérnál is többet kérdezősködik…

Vigyázz ha jön a vonat!

A Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai hangoskönyv első részén szereplő dalt (ITT rendelheted meg) hallgatva, egy állomásra ellátogatva, vagy éppen a kifestőt színezve a következőket érdemes átbeszélni a gyermekeddel:

• A vasútállomáson általában sokan vannak, közülük sokan rohannak a vonathoz, a vágányok végén pedig általában nagy a tömeg, ezért mindig figyeljünk nagyon oda egymásra. Ha mégis elveszítenénk egymást, találkozzunk a vágányok végén, a jegypénztárnál vagy keressünk egy egyenruhást (állomás személyzet, rendőr), aki minden bizonnyal tud majd segíteni.
• Információs tábla: sétáljunk ki együtt a vasútállomásra és tanulmányozzuk a táblán szereplő jelzéseket. Ebből könnyen megtudhatjuk, mikor indul a vonatunk, vagy ha éppen várunk valakit, annak a szerelvénye mikor érkezik.
• Fel- és leszállás: Talán ez a legveszélyesebb része a pályaudvaron tartózkodásnak. Soha ne fussunk a vonat után, ne ugorjunk le mozgó szerelvényről… és még sorolhatnánk a legalapvetőbb(nek tűnő) tanácsokat. Ha a pályaudvarra kirándulva ilyet látunk, jegyezzük meg a gyermekeink előtt, hogy mi az ami tilos, és mi a helyes magatartás.
• Hangosbemondó: erre is érdemes odafigyelni, hiszen az éppen érkező vagy induló szerelvényekre figyelmeztet. ÉRDEKESSÉG: a MÁV szignált 1972-ben egy bizonyos Székely Tamás szerezte, aki sohasem volt zenész, de a vasúttársaságnál dolgozott. A mindössze 7 hangból álló dallamot 30 pályamű közül kiáltották ki nyertesnek.
• Csomagok: Lehet húzni- vonni, vállra vetve vagy egyszerűen a kézben cipelni, de egy biztos, érdemes nagyon odafigyelni, nehogy elhagyjunk belőle bármit is.

Ilyen egy modern vasúti információs tábla - értelmezzük együtt!

Ne habozzatok figyelemmel kísérni Tóbiás és Balambér Facebook oldalát, ha pedig megtetszett a mese, rendeld meg a Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai hangoskönyv CD-t és foglalkoztató füzetet! Jövő héten élménybeszámolóval jövünk, tartsatok velünk akkor is!