A szabály, az szabály!

Megkereshetnem a KRESZ ide vonatkozó paragrafusát, és azt mondhatnám, hogy ezt lehet lobogtatni a delikvenseknél, ha számon kérik, hogy mit akartunk feléjük jelezni, miközben elvakítottak. De mindenki úgy van a köddel, meg úgy en bloc a téli útviszonyokkal, hogy nincs is ideje igazán komolyan venni, foglalkozni vele. Valamelyik vasárnap délután (ezt azért jegyzem meg, mert nem lehetett érv a sietségre) autóztam hazafelé az autópályán. Már reggeltől bemondta a rádió, hogy estére országos havat, ónos esőt várnak az időjósok. A Magyar Közút próbál elősózni, de felhívja mindenki figyelmét a gyorsan változó útviszonyokra. Szinte láttam magam előtt, ahogy szájbarágósan kérik, hogy az egyébként elvárható téli útviszonyoknak megfelelő elővigyázatosságra még tegyenek rá egy lapáttal a kedves sofőrök, mert szükség lesz rá. Mi volt a valóságban? Egész napos fagypont közeli hőmérséklet, már délután háromra erős szürkület, négytől pedig szinte teljes sötétség. Ennek ellenére az autósok úgy mentek a belső sávban a szokásos 150 km/h-ás tempóval, mintha csak egy sima nyáresti hazamenős, zenehallgatós délután lenne. Persze azt meg kell jegyezni, hogy a belső sávba manapság tényleg ilyen tempó a belépő, és ha a kevesebb éppen nem tetszik az abban trónolóknak, akkor bősz villogtatással jelzik, hogy fáradjon ki a szabályosan (130km/h-val) előző másik fél. Szép dolog ez, mondhatjuk, de ha már valaki tartja a maximumot, akkor csak nem kellene olyan vadul rávillogni mintha azonnali halálbüntetést érdemelne egyébként szabályos manőveréért cserébe. Persze, az megint más, amikor a gyorsítósávba úgy sorol be valaki, hogy nem képes felmérni az ott érkező sebességét, és kivág elé. De ma nem autópályás, hanem ködzárófényes problémákról beszélünk, így igyekszem nem eltérni a tárgytól. Alapesetben az első ködfényszóró azért van, hogy ködben segítse a látásunkat. Ködnek én azt nevezem, amikor extrém módon csökken a látótávolság, ezáltal a sebesség is, tehát mindenki gyök kettővel araszolgat, és ha van, akkor felpattintja a ködfényszórót, hogy az jól a köd alá világítson, és oldalról is nagyobb legyen a látótávolság, így némileg javulnak a körülmények. De a világot nem tudja megváltani, tehát ennek használatával sem tudunk gyorsabban menni. Ha kiérünk a ködös szakaszból, akkor felesleges működtetni, mert nekünk már nem segít, de a többi közlekedőt zavarja. Itt jön az Achilles sarka a témának, ami miatt "tollat" ragadtam.

Mit számít, hogy zavar téged? Kit érdekel?

Na, látják ez a probléma. Mi az, hogy a renitens sofőr megengedheti magának ezt a stílust, és felelőtlenséget az utakon? Mi jogosítja fel arra, hogy elvakítsa a szembe jövőt? Vagy, hogy elfelejtse lekapcsolni a ködlámpáját? Az a baj, hogy nem állhat minden sarkon rendőr, és így mindig az adott közlekedőre van bízva, hogy mennyire lesz figyelmes játékos a nagy közös társasjátékban, ami a KRESZ, és amit mindenki azonos feltételekkel játszik attól függetlenül, hogy éppen milyen autóban ül. A nemtörődömség pedig nem csak ebben a szituációban nyilvánul meg, hanem akkor is, ha tompított fényszóróval várakozik az út szélén, vagy nem gurul előrébb 10 centit, hogy elférjenek tőle. Vezetés közben erre kellene figyelni, nem arra, hogy patent legyen az insta sztori. Sajnos szomorú leírni, de 10 sofőrből legalább hatnak halvány fogalma sincs arról, hogy a szokásos begyakorlott mozdulatsoron kívül mennyi minden másra is figyelni kellene. Persze, ha ezt valaki szóvá meri tenni, akkor jön az értetlenkedés, vagy az agresszió. De a feltartott kéz, vagy egy halk bocsi a legritkább esetben sem!

Érdekes szabályok, tudta-e?

Jöjjön vesszőparipám az álló jármű kivilágítása. Mit mond erről a KRESZ ide vonatkozó paragrafusa?

45. § (2) „Álló járművön – a forgalmi okból megálló járművet kivéve – tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.”

Ettől sajnos sokkal nagyobb gumiszabály a hátsó ködzárófény szabályozása.

44. § (4) * Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.

Tehát sokkal jobban belemagyarázható, hogy az egyén úgy ítélte meg, hogy. Én csak azt nem értem, hogy ha már hetek óta várják az első zúzmarás, ködfátyolos időt, szinte bizsereg az ujjbegyük, hogy végre bekapcsolhassák, akkor utána kikapcsolni már nem akkora buli?  Vagy ha valaki izomból reflektorozik, talán nem gondolja az egyszeri sofőr, hogy lövi hátrafelé a fotonágyút, és ezzel jelzi a mögötte jövő, hogy köszi, elég lesz? Kérem a kedves autóstársakat, legyünk figyelmesebbek, vezessünk úgy, mintha a legközelebbi hozzátartozóink lennének körülöttünk. Mert ha már az átlagember felé nem is, talán így kicsikarható egy kis empátia, és figyelmesség. Mert erre lenne igazán nagy szükség hazánk útjain, nem a LED-es izzókra.

További autós tartalmakért kövessen minket Facebookon is!