A kintornások mechanikus hangszerét, a verklit az oldalán lévő kar tekerésével kellett működtetni, a kurblizással az előadóművész egyszerre táplálta a fújtatókat, és forgatta az apró fémszögecskés hengert. Ahogy Bilicsi Tivadar énekelte, Nem wurlitzer a verkli, ezt szívből kell tekerni. A múlt század autóihoz ennél jóval több izomerő kellett.

Renault motorindítási ceremónia az 1900-as években Forrás: LSB

Ami ma egyetlen mozdulat, az automobilizmus kezdetén kemény munka volt, a motorindításhoz célszerszám kellett, a kurbli fontos tartozéka volt minden kocsinak. Akadt olyan, amelyiknél a motorház elején, vagy oldalán kialakított nyílásba kellett bedugni, majd erősen megforgatni. Ha minden jól be volt állítva, akkor elsőre beindult a motor, ha nem, akkor akár sofőr karját is eltörhette. Az sem volt mindig veszélytelen, ha felpörgött a gépezet, mert ha nem sikerült gyorsan kihúzni a célszerszámot az elrepülő kurbli halálos fejsérülést okozhatott.

A művelet nem garantált patyolattiszta kezet Fotó: Boros Jenő

Annak ellenére, hogy 1912-ben már rendelni lehetett elektromos önindítót, a kurblizás még sokáig nem ment ki a divatból, sőt, az autósportban is kitartott, az 1940-es évekig.

Születtek érdekes megoldások: a Peugeot szokás szerint nem kötött dizájnkompromisszumot és a kurblinyílást belekomponálta a karosszériába: 1937-ben bemutatott modelljén a hűtőrács csillogó 402-es típusjelzés középső nullája szolgált bemenetként.

A Nulla szolgált Peugeot kurblinyílásaként    Fotó: Boros Jenő

Az első belsőégésű motoros automobil után több mint negyedszázaddal született az áhított szerkezet, mellyel hölgyek is könnyedén indíthatták az autót, ekkor a veszélyes startolást kiváltotta az amerikai elektromos starter. A Cadillac márkát alapító Henry Leland munkatársa, Charles F. Kettering készítette az első sorozatgyártásra alkalmas önindítót, az első megvásárolható autó pedig az 1912-es Touring Edition volt: a jobb kormányos modellt V-nyolchengeres, 5,5 literes motor hajtotta, akár 60 mérföldes óránkénti sebességgel. Ahogy napjaink sportkocsijainál, úgy a száz évvel ezelőtti modellnél is gombnyomásra indult a motor.

Az első elektromos önindítós Cadillac         Forrás: RM Sotheby's

Az önindító mellett a Delco (Dayton Engineering Laboratory Company) gyárral közösen dolgozta ki a Cadillac az első elektromos világítási rendszert, a generátornak és akkumulátornak köszönhetően a márka tulajdonosai a kurbli után elbúcsúzhattak a pislákoló fényű acetilén, vagy karbidlámpáktól.

Az önindítós Cadillacet a 12. Nemzeti Autoshow-n mutatták be, a modell ára 2700 dollár volt.

Az első darabok egyike évtizedeken át pihent az Guyton-kollekcióban, majd a RM Sotheby's 2019-es árverésén 61,6 ezer dollárért kelt el.

Az elektromos önindító elterjedése után még évtizedeken át szolgált a kurbli, igaz, könnyebb kocsikhoz feleslege volt. Trabantot egyetlen ember is beindíthatta külön segítség, sőt, kurbli nélkül. Pláne, hogy nem is volt hozzá, de a hidegebb tájakon még sokáig elengedhetetlen tartozéka volt az autóknak. A Zsigulikhoz gyárilag járt, így még a 80-as években sem volt szokatlan látvány a reggeli kíntorna, ha a fáradt akku nagy hidegben már nem bírta megforgatni a motort, akkor kurblival kellett „fellazítani” a dermedt olajat.

A Cadillac márkához több későbbi újítás is fűződik: ilyen a szinkronizált sebességváltó, a teljesen zárt és lakozott karosszéria, az automata légkondicionáló és elektromos ülés fűtés, az állítható teleszkópos kormány és kanyarfényszóró, melyet Twilight Sentinel néven lehetett rendelni.

A Cadillac XXI. században is hű is úttörő maradt: elsőként épített sorozatgyártású autóba éjjellátó készüléket, mely ködben és sötétben is biztonságot nyújtott a vezetőnek: a rendszerrel természetesen az amerikai elnöki flottában szolgáló Cadillac modelleket is felszerelték.

A berendezés polgári változatát először a 2000-es évjáratú DeVille modellhez lehetett rendelni 2250 dollárért. Az első év jól is indult, a tervezett kétezer helyett hétezren rendeltek a Night Vision szerkezetből, amely azonban nem váltotta be a talán kissé túlzott reményeket. Sokan azért csalódtak, mert a használatkor kiderült, hogy a Night Vision rendszer hűtőrács mögé szerelt infrakamerája csak a személyeket és állatokat, vagyis a környezetnél melegebb alakokat észleli, az élettelen, hideg akadályokat, például az útra került faágakat, köveket egyáltalán nem jeleníti meg a képernyőn. A sajtókritikák miatt vissza is estek az eladások: 2005-ben már csak 145 éjjellátóval felszerelt DeVille kelt el az amerikai piacon, ilyen kis igénynél viszont már nem érte meg tovább kínálni a Raytheon és Delphi által kifejlesztett rendszert.

A General Motors leányvállalata, a Cadillac ezért átmenetileg törölte opciós listájáról a Night Vision szerkezetet, amelyből öt év alatt 18 745 kelt el. Napjainkban több prémium modell is felvette extra listájára az éjjellátó készüléket, melynek felára közel egymillió forint.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!