A csapat két bajnoka szívesen vállalkozott egy páros interjúra, amelyből kiderül, mindketten kihozták a maximumot ebből a szezonból, kiváló a csapatmunka náluk, segítik egymást a versenyeken. Ja, és Juhász Dávid azt is elárulta, Chrobák Jani rendes gyerek, mert nem dobálja kővel a repülőket…

Ebben az évben mindketten kategóriát váltva valamennyi bajnokságot megnyertétek, ahol elindultatok, illetve három Supersport vb-futamot is teljesítettetek. Ezek ismeretében hova helyeznétek el 2015-öt eddigi pályafutásotokban?

Chrobák János: Az év elején csak reméltem, hogy jó év lesz az idei, de szerencsére bejött. Nehéz sorrendet állítani, hogy melyik évet helyezném elsőnek, mert mindegyik év más volt, másért volt szép. 2012-ben megnyertem a Stock600 Alpok Adriát, amikor is az utolsó futamon dőlt el a bajnoki cím. Annak szépsége az utolsó futam volt, illetve hogy igen-igen szerény költségvetésből vettük fel a versenyt a többiekkel. 2014-ben ismét megnyertem ugyanezt a kategóriát, akkor pedig olyan motorral mentem, ami nem egy hétköznapi japán motor és ez az év sem volt zökkenőmentes. Idén egy komplett csapattal vágtunk neki a szezonnak. Jobban tudtam koncentrálni a motorozásra, kevesebb feladat hárult rám, ami igen jó dolog. Sikerült elindulnunk három vb-futamon, ahol úgy gondolom nem vallottunk kudarcot, hiszen megszerezhettem az első világbajnoki pontomat is.

Chrobák János

Juhász Dávid: A 2015-ös szezonom végre teljes mértékben összeállt. Mondhatom, hogy pályafutásom alatt ez volt a legsikeresebb évem, mivel az Alpok Adria sorozatot megnyertem, illetve a Supersport-világbajnokságon is jól szerepeltünk. Emögött rengeteg háttérmunka van, csapatszinten egészen kiválóan teljesítettünk, ezért mindenkinek nagyon hálás vagyok, aki csak egy csavart is arrébb tett értem.

Mennyire voltatok megelégedve a háttérrel (szerelők, alkatrészek, motorok felkészítése, versenyeken való együttműködés), amit a csapatotok biztosított a számotokra?

Chrobák János: A Végh János által felkészített Honda jól működött, a Schmidt Racing kiváló összhangban volt. Ilyen jó feltételekkel még nem versenyeztem, úgyhogy szuper év volt. Szerintem mindenki tudta mi a dolga, ez megmutatkozott az eredményeken is. A csapatban kitűzött célokat Dáviddal mindketten teljesíteni tudtuk. Szóval én maximálisan meg vagyok elégedve a csapat idei teljesítményével.

Juhász Dávid: Úgy érzem, az egész csapat a maximumot nyújtotta az összes versenyen. A felmerülő problémákat egyből tudtuk korrigálni, így újabb lépéseket tettünk előre annak érdekében, hogy jövőre teljes körű vb-csapat legyünk.

Részt vesztek-e a versenyek előtt az előkészületekben, a motorok beállításában?

Chrobák János: Amiben tudok, részt veszek. Idei évben több ember dolgozott a csapat sikerei érdekében, jobban eloszlottak a feladatok. Úgy gondolom mindenki hozzátette a saját részét és ezért is sikerült ilyen jól számunkra ez az év.

Juhász Dávid: A versenyek előtti feladatok határozottan le vannak osztva emberről emberre, ezért csapat a csapat. A motor felkészítése minden esetben Végh János dolga, de ez így van jól! A pályára érkezéskor a futómű beállítások átbeszélése elmaradhatatlan. Részt veszünk minden olyan feladatban, amivel tudásunk elbír.

Egy ilyen sikeres szezonban is akad csúcs-, és mélypont. Melyek voltak ezek?

Chrobák János: Számomra a mélypontot – noha, lehet, ezzel sokakat meglepek – a misanói vb-futamom jelentette, ahol minden összejött, ami csak hátráltatta az eredményes szereplésemet: váratlan technikai gondok, valamint a futamon történő esésem. Sokkal szívesebben beszélek például a pályacsúcsaimról, amiket a Pannoniaringen és a Hungaroringen futottam, vagy a jerezi vb-pontszerzésről, vagy akár a Magny-Cours-ban elért 13. rajthelyemről.

Juhász Dávid: Nem érzem, hogy olyan hullámzó lett volna a teljesítményem ebben az évben, így sem az egyiket, sem a másikat nem tudom megnevezni.

Juhász Dávid

Idén több pályán is mentetek, ahol korábban még nem versenyeztetek. Mennyire könnyen megy egy ilyen aszfaltcsík elsajátítása?

Chrobák János: Viccesen azt szoktam mondani, hogy minden pálya ugyanaz: egyenesek meg kanyarok követik egymást, maximum más sorrendben. Aki már ilyen szinten versenyez, mint a világbajnokság, annak nem okozhat gondot egy új pálya megismerése, Az viszont nagyon nem mindegy, mennyire tudjuk azt elsajátítani. A vb-mezőnyben nincs idő hosszan ismerkedni, mert ott az első húsz pilóta maximum három másodpercre van egymástól. Úgy érzem, sikerült felvennem a ritmust ebben a szezonban, hiszen mindhárom vb-futamot olyan pályán futottuk, ahol én még nem jártam és pontot tudtam szerezni. Remélem ennek a három pályának az ismeretét a jövőben tudom kamatoztatni.

Juhász Dávid: Csütörtökön lehetőséget kapunk robogóval felmenni a pályára, ami nagy segítséget ad a megfelelő ívek rögzítésében. Magny-Cours-ban a második robogós körömben már úgy rátaláltam az egyik ívre, hogy féktávon beszúrhattam volna Jonathan Rea mellé… Természetesen egy idegen pályán az első szabadedzésen még nagy a hátrányunk, de viszonylag gyorsan rátalálunk a tempóra. Inkább a futómű beállítása jelent egyelőre nagyobb feladatot.

2016-ban mely bajnokságban és milyen motorokkal álltok majd rajthoz? Mit vártok magatoktól?

Chrobák János: 2016-ra a tervek megvannak, jó úton haladunk a megvalósításhoz, de vannak még kérdéses pontok. Szeretnénk egy teljes világbajnoki szezont futni a Supersport kategóriában. Idén bemutatkozott a csapat, minden feltételnek megfeleltünk, ami a WSBK sorozatban elvárt, így az esélyünk megvan, hogy jövőre mehessünk. Rajtunk múlik, hogy sikerül e összerakni mind a technikai, illetve az anyagi hátteret egy teljes szezon végigcsinálásához. Ha minden összejön és sikerül elindulni, akkor én magamtól több pályán is vb-pontot remélek.

Juhász Dávid: 2016-ban a Supersport világbajnokságon megyünk teljes szezont. A motor márkáról még nem adhatok információt.

Noha évek óta jól ismeritek egymást, csapattársak ez év elején lettetek. Pár mondatban mutassátok már be a másikat.

Chrobák János: Igen, a pályáról, meg a depóból régebb óta, de közelebbről csak az idei évben ismertük meg egymást. Dáviddal szerintem jól kijöttünk egész évben. Úgy gondolom az egészséges rivalizálás is megvolt köztünk, de ez talán csak előrébb vitte mindkettőnk munkáját, illetve a csapatot. Amikor kellett akkor segítettük egymást. Nem vagyunk egyforma emberek, de a pályán mindkettőnknek egy cél lebegett a szeme előtt.

Juhász Dávid: Janika jó gyerek. Nem dobálja kővel a repülőt... Úgy érzem tudtunk egymásnak segíteni ebben az évben, és remélem a következő szezonban sem lesz másképp.