A HUMDA Zöld Életre Valók e-mobilitási roadshow szegedi állomásán kitelepült a városban nagy múltra visszatekintő, Dacia és Renault modelleket forgalmazó Molnár Autóház is. A tisztán elektromos Megane E-Tech modellt állították ki, kiemelve a vállalkozásoknak járó 4 millió forintos állami támogatást.

A csinos hoszteszek mindenkit regisztrációra buzdítottak a standon, és aki megadta e-mail címét és telefonszámát, mindkét csatornán keresték az udvarias munkatársak és időpontot is ajánlottak a tesztvezetésre. Bár a modellt már vezette kollégám, engedtem a szelíd erőszaknak és egy bő hétvége erejéig én is kipróbáltam az autót – arra koncentrálva, amit az első cikkben nem domborítottunk ki annyira. És az első tesztnél még nem javította az ár/értékarányt a vállalkozásoknak jár 4 millió forintos állami támogatás.

Bő három évtizedes autós újságírói tapasztalattal a hátam mögött ez még csak a második tisztán elektromos modell volt, amit több napon keresztül is tesztelhettem, így azután a végén kezdem. Nevezetesen, 12,3 kWh-t fogyasztottam átlagosan 100 kilométeren, összesen 200 kilométert megtéve. A visszavételnél meg is süvegelt a Molnár Autóház értékesítője, mert amikor a kollégák viszik el valami sietős útra, akkor ennek a dupláját is könnyedén tudják produkálni.

A gyár egyébként 15,5-16,1 kWh/100 kilométert ad meg hivatalos fogyasztásnak a 450-470 kilométer hatótávra képes autónak, én „puha lábbal” jóval kevesebbel is beértem. Igaz, nem volt a 200 kilométerben sem sztráda, sem pedig érdemi fűtés vagy légkondi – bár automatára 23 fokra volt állítva a hőmérséklet, de az idő szép tavaszi volt. Egy Szeged-Makó retúr, valamint sok városi autózás adta ki ezt az átlagot, amiben azért volt jó néhány, a Megane képességeit bemutató „padlógázas” gyorsítás is.

Az emelt, 70 forintos piaci árral és otthoni töltéssel számolva kevesebb, mint 9 forintra jött (jönne) ki egy kilométer, ami másfél liter benzint jelentene 100 kilométerre. Azért a feltételes mód, mert házilag nem töltöttem, ilyen kábelt ugyanis nem adtak az autóhoz, csak gyorstöltésre valót. Extraként természetesen megvásárolható, ára 114 ezer forint.

Megpróbálkoztam Szeged régi, „őskori”, talán utolsó klasszikusan ingyenes töltőjénél is, ami az egyetem Ady téri épületének oldalán található – ez volt egyébként a második nyilvános villanyautó-töltő a városban, 2017 őszén avatták. Nem sikerült, pedig kétszer is megkíséreltem, de töltőoszlop hibát írt ki a Renault rendszere. Az egyik alkalommal éppen egy hibrid Megane „tankolt” ott, telefonszámmal a szélvédője mögött. A felhívott tulaj szerint azért nem boldogultam, mert elég elavult már az a töltő, a modern E-Tech pedig nem szereti az áramingadozást, így önvédelemből valószínűleg nem is barátkozik meg vele.

Mégsem akartam úgy visszavinni az autót, hogy ne töltsek rá valamit illendőségből – de az lehetőleg takarékos is legyen. A szegedi Kálvária sugárúti Aktív barkács áruház két csatlakozós töltőt biztosít vásárlóinak, ingyenesen. A recepciós pultnál jeleztem, hogy tesztelőként és autós újságíróként ki szeretném próbálni egy órára – nem volt semmi akadálya.  Ez sem volt igazán „bika”, de 50-ről 70 százalékra azért feljavította a töltöttséget 60 perc alatt. A végén még maradt egy kis időm a 7 ezer forintos csavarhúzókészlet megvásárlására…

Tesztelő kollégám már dicsérte az Android alapú infotainment rendszert, a jó felbontású, igényes grafikát – az autó egy okostelefon kezelhetőségével könnyíti meg a hétköznapokat. A sok hasznos és praktikus megoldás közé kevésbé sorolható be a módválasztó kar, ami a kormány mögé költözött. Megszokást igényel, miután rövidebb, mint az alatta lévő kar, amibe gyakran beleakad a kéz. Legalább egy tucatszor töröltem meg a száraz ablakot, miközben csak sietősen váltani akartam hátramenetbe, és ezzel azért kollégámnak is meggyűlt a baja. 

Rövid a nem tetsző megoldások sora, de ide kívánkozik a digitális belső visszapillantó tükör is – nehéz volt megszokni. Nem tudom melyik volt előbb, a lehetetlenül keskeny hátsó ablak, amin képtelenség kilátni, vagy mindenképpen ilyen tükröt terveztek és akkor már feláldozhatták a hátsó ablak használhatóságát a dizájn oltárán. „A biztonság okán vastag C oszlop szinte minden modern autóban szükségessé teszi a tolatókamera használatát, de itt még ennél is rosszabb helyzet, hátul ugyanis nem ablak, hanem lőrés van.” Ezt nem én írtam, hanem a villanyautosok.hu portál igényes és alapos tesztelője.

Amióta van aktív sávtartás az autókban, mindig különös figyelemmel próbálgatom és ugyanez igaz a távolság követő tempomatra is. Sokszor leírtam már, hogy ez az autópályán egyfajta fél önvezetés, sem lesodródni nem tudok az útról és az előttem haladót sem érem utol, ha „bealszok”.

A Megane sávtartása nagyon jól működik, de csak valahol 60-70 kilométeres tempó felett kel életre. Ez jogos, városban a kissé pontatlan sávtartásnál mégse kormányozzon bele folyamatosan a rendszer. Hangolása inkább szigorú, mint megengedő, viszonylag hamar szól a Renault, hogy ne „szórakozzak” és vegyem vissza a vezetést.

Csak dicsérni lehet a négy fokozatban állítható távolságkövető tempomatot is, jól segíti a sofőrt. A finom vezetést segíti a kormány mögötti fülekkel állítható az áram visszatermelésének intenzitása, így is használható, mint egyfajta motorfék, ha az erősebb fokozatot kapcsoljuk.

Az általunk próbált autó alapára 17,5 millió forint, amiből a vállalkozásoknak lejöhet a 4 millió forintos állami támogatás. Az autónak van egy kisebb teljesítményű 130 lóerős változata is, ennek alapára 16,4 millió.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!