Az operatív programokra szánt források elosztásával minden oldal egyetértett. A civilek arra hívták fel a figyelmet, hogy a civil és nonprofit szektort is a gazdaság tényleges szereplőjének kell tekinteni, míg a munkavállalók a foglalkoztatás bővülésének fontosságát, a munkaadók pedig a gazdasági növekedés elsődlegességét hangsúlyozták.
    Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára kiemelte: a 2014 és 2020 közötti időszakban mintegy 7300 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás érkezhet Magyarországra a kohéziós és a strukturális alapokból. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország augusztus elején a tagállamok közül elsőként kapott visszajelzést az Európai Bizottságtól és főigazgatóságaitól a források tervezéséről szóló Partnerségi Megállapodás első változata kapcsán, ezzel lezárult az egyeztetés egy fontos szakasza. Ezzel párhuzamosan, július közepétől a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapjára is felkerült a megállapodás első változata, amelyet véleményezni lehet - mondta Cséfalvay Zoltán.

    Szavai szerint novemberben elkészülhetnek azok a jogszabályok, amelyek lehetővé teszik a Partnerségi Megállapodás formális benyújtását még az idén, addig pedig a megállapodás társadalmi egyeztetése zajlik.

    Cséfalvay Zoltán kiemelte: Magyarország fő célja, hogy a 2014-2020 között érkező forrásokat egy fenntartható, magas hozzáadott értékű termelés megteremtésére, a foglalkoztatás bővülésére és a gazdasági növekedés elősegítésére fordítsa, ezért a jövőre induló új tervezési időszakban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szeretnék fordítani. Kifejtette, hogy új eszközök is megjelennek a tervezés során: pénzügyi eszközökre erősebben szeretnének támaszkodni, vagyis nemcsak vissza nem térítendő, hanem visszatérítendő, vagy részben visszatérítendő támogatásokra (például kedvezményes hitel vagy garancia) is fokozottabban alapoznának. Elsősorban a gazdaságfejlesztés, kutatás-fejlesztés, innováció területén, és az energiahatékonysági beruházásoknál számolnak ilyen pénzügyi eszközökkel - jelezte az államtitkár.
    A legtöbb forrás - várhatóan mintegy 1200 milliárd forint - a foglalkoztatás ösztönzésére jut 2014 és 2020 között; ez az összeg duplája a jelenleginek. A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítására több mint 1100 milliárd forintot fordítana a kormány - ismertette Cséfalvay Zoltán. Elmondta azt is, hogy a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás 11 tematikus célkitűzés mentén, a jelenlegi 16 operatív program helyett 9 operatív program keretében tervezi a források felhasználását. Kiemelte, hogy a Partnerségi Megállapodás kidolgozásánál az EU2020 stratégia célkitűzéseit, az ennek keretében tett magyar vállalásokat, valamint a Magyarországnak tett országspecifikus ajánlásokat is figyelembe kellett venni.

    Apró Antal Zoltán, a civil oldal képviseletében kifejtette: Magyarország méltányos fejlesztési forrásokkal számolhat a 2014-2020-as időszakban, amit nem minden tagállam mondhat el magáról. Kiemelte, kedvezőbbé vált a forrásokat fogadni képes gazdasági klíma is, Magyarország kikerült a recesszióból. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a civil szféra forráshiányos helyzetbe került az utóbbi három évben. Úgy vélte, a civil és nonprofit szektort a gazdaság tényleges szereplőjének kell tekinteni, és a Partnerségi Megállapodás esélyeket hordoz magában a legkülönfélébb társadalmi és partnerek közötti gazdasági és társadalmi szinergiákra.

    Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke jelezte: a tematikus célkitűzésekkel és a forrásallokációval a tudományos oldal egyetért, a megújuló energia részarányának 15 százalékra történő emelése kapcsán azonban vannak kételyei, ugyanakkor itt is fontos szerepet játszhat a kutatás-fejlesztés és az innováció. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a munkavállalói oldal képviseletében kifejtette: mindenkinek közös érdeke, hogy a gyorsan és hatékonyan használja fel az ország a forrásokat. A Partnerségi Megállapodásban foglalt célkitűzéseket támogatni tudja az oldal, ugyanakkor a foglalkoztatottság 75 százalékra történő emelését 2020-ig nem tartja elérhető célnak Magyarországon.

    A munkavállalói oldal azt szeretné, ha az uniós források a tartós, fenntartható, biztonságos, és megfelelő jövedelmet hozó foglalkoztatás bővüléshez járulnának hozzá Magyarországon

- mondta Pataky Péter. Úgy vélte, több forrást kellene szánni a munka világában a keresleti oldal ösztönzésére, valamint a biztonságos és egészséges munkahelyek megteremtésére. Az MSZOSZ elnöke kiemelte: növelni kell a visszatérítendő eszközök arányát.
    Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke kifejtette: gazdasági növekedés nélkül érdemben nem bővülhet a foglalkoztatás sem, ezért a munkaadói oldal egyetért azzal, hogy a forrásokat a gazdasági növekedés elősegítésére kell használni. A munkaadói oldal fontosnak tartja a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) támogatását, de bővíteni kell mozgásterüket is. Úgy vélte, a MNB növekedési hitelprogramja is segíthetne a kkv-knak az önrész könnyebb előteremtésében. Paszternák Tamás az egyházi oldal képviseletében hangsúlyozta, ők is elfogadhatónak tartják a kereteket és forrásokat. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az egyházak is foglalkoztatók, vagyis fontos a támogatásuk.