Egy apró Veszprém megyei faluban született Rádi Péter, és sokáig úgy tűnt, más nem is lehet belőle, csakis gépészmérnök vagy autószerelő. Imádott ugyanis mindent, ami forgott, mozgott, működött, gurult. Mint meséli, nála egy napnál tovább nem sok játék maradt eredeti formájában, mert kíváncsi volt rá, mi van belül, hogy működik, s tud-e kicsit javítani a működésén. Olykor sikerült – utal mosolyogva arra, hogy a „tuning” kezdetben nem mindig volt eredményes, de aztán az évek múlásával egyre többször sikerült össze is raknia azt, amit szétszedett. Nem is keltett meglepetést, hogy veszprémi Jendrassik György Közlekedésgépészeti Szakközépiskolában tanult autószerelőnek. Innen aztán Pécsre került. – Az akkori kedvenc zenekarom pécsi volt, így hát megnéztem a várost, megtetszett és maradtam – jelzi Rádi Péter, hogy már tizenévesen tudott határozottan váratlant húzni, és sosem rettent meg az újtól. Kezdetben általános gépésznek tanult, de aztán – megint csak egy hirtelen váltással – áttért az épületgépészetre. Ezzel pedig – mint utóbb kiderült – a hazai járműipar hosszú időre elvesztett, az építőipar viszont nyert egy tehetséges mérnököt.

Rádi Péter épp olyan lelkesen vetette bele magát az „új” szakmájába, mit gyerekkorában a szerelésbe. Miután azonban három év alatt három munkahelyet fogyasztott el, rá kellett döbbennie: nem épp alkalmazott-alkat, és terveivel, tempójával, elszántáságával nem könnyű lépést tartani. A felismerés jókor jött: egy unokatestvére, Németh Zoltán és barátjuk, Tóthfalussy György is épp ekkor jutott hasonló megállapításra, így hát összefogtak. Klímákat kezdtek árulni, majd amikor kiderült, hogy nincs elég ember, aki telepítené a készülékeket, már beszerelést is vállaltak. – Kezdetben egy piros Suzuki Swifttel, tetején létrával jártunk klímákat szerelni – idézi fel Rádi Péter az indulást, meg persze azt, hogy ugyanabban az évben, ugyanazon a napon jegyezték be cégüket, az Econix-ot, mint amikor Mark Zuckerberg megalapította a Facebook-ot.

Az alapítók: Tóthfalussy György, Németh Zoltán és Rádi Péter

Szerencsés nap lehetett az, mert – ha más dimenzióban is – de a magyar alapítású cég szintén „kilőtt”. Légtechnikai tervezéssel kezdtek, aztán belevágtak a kivitelezésbe, majd a gépészeti eszközök importjába, forgalmazásába, végül pedig a gyártásba is. Mára az Econix az ország harmadik legnagyobb épületgépészeti cége, cégcsoportjuk pedig mintegy 200 főt foglalkoztat. Azt, hogy az innováció és a környezetbarát technológia mennyire nem áll távol tőlük, jól mutatja: budaörsi székházukat saját fejlesztésű energiacölöp-megoldással klimatizálják. A 10 méter mély cölöpökben keringő, lent lehűlő víz révén tudják környezetbarát módon hűvösen tartani az épületet.

Sikersztori a Balatonon

A három tulajdonos barát nagy rajongója a Balatonnak. Egy nyári napon arról kezdtek beszélgetni: milyen jó lenne, ha lenne egy olyan jármű, amivel a széljárástól függetlenül, környezetbarát módon látogathatnák meg egymást. Tóthfalussy Györgyé volt az ötlet – idézi fel Rádi Péter. Mivel – ahogy azt az energiacölöp-megoldás is igazolja – mindhárman az új technológiák és a környezetvédelem elkötelezettjei, rögtön azon kezdtek gondolkodni, hogy miként lehetne ezt megvalósítani. S mivel náluk a jó ötletek ritkán vesznek el, néhány nap múltán már csak az volt a kérdés: találnak-e kellően felkészült szakembereket? Találtak. Így pedig elindult a Narke-projekt.

(Cikkünket folytatjuk.)