Hogyan lett hiány a chipekből?

2020 elején, a koronavírus terjedésének kezdetekor már biztosak lehettünk benne, hogy az autóipar számára nehéz év következik. Viszont általános volt a bizakodás, mondván, hogy 2021-re eltűnik a járvány és minden visszatér a régi kerékváságba. A járvány nem tűnt el, de a problémát már nem is az jelenti, hanem a félvezető chipek hiánya.

A chiphiány gyökere még tavaly, a járvány okozta gyárleállások során indult. Akkor a félvezetőket gyártó beszállítók autóipari megrendelések híján a járványtól kevésbé szenvedő szórakoztató elektronikai ipar felé fordultak és nekik adták el a chipjeiket.

Tehát volt egy eleve problémás helyzet, amit olyan események bonyolítottak, amik normális helyzetben csak egyszerű bukkanók az úton. Ilyen volt például a tűzeset egy kulcsfontosságú chipgyártó üzemben, súlyos időjárás Texasban és aszály Tajvanon.

A chipeket nem a jól ismert autóipari beszállítók gyártják, a Continental és a Bosch is saját beszállítóitól rendeli meg azokat. A jelenlegi problémák elsősorban a beszállítói lánc végén található vállalatoktól ered.

A félvezető chipek az autók minden egyes részéhez létfontosságúak. Sokat használnak belőlük az infotainment rendszerekhez, de még a kormányzás vagy a fékezés sem megoldható nélkülük.

Általánosságban elmondható, hogy minél modernebb egy autó, annál több chip található meg benne, manapság egy átlagos autóban 1.400 darab található. Egyes egyszerűbb autókban ennél kevesebb, de egy navigációs rendszerrel, különféle vezetéstámogató asszisztensekkel és szenzorokkal felszerelt modellben sokkal több is előfordulhat.

Sokkal sérülékenyebb az autóipar, mint gondolták

Több gyártó képviselői is nyilatkoztak azzal kapcsolatban, hogy a jövőben megpróbálják házon belülre hozni a chipgyártást felvásárlások útján, és mindenképpen több, különböző régióban elhelyezkedő gyártókkal fognak dolgozni. Ki gondolta volna, hogy egy chipgyártó leállása olyan lavinát indíthat be, aminek a végén bizonyos autók egyszerűen elérhetetlenek.

Ha a gyártóknak választani kell, az elektromos és SUV modelleket fogják gyártani

Sok autógyártó kénytelen volt egész gyárakat leállítani, hogy az elérhető chipeket a keresett, rendkívül jövedelmező járművek gyártásához használhassa. Ez az Egyesült Államokban elsősorban pickupokat és SUV modelleket jelent, míg Európában a többség az elektrifikált modelleket preferálta, vagy éppen a haszongépjárműveket, amikre szintén nagy a kereslet és jövedelmezőek is.

Könnyen visszatérhetnek a több éves szállítási idők

A fenti, jövedelmezőség és kereslet szerinti priorizálás azt eredményezi, hogy bizonyos modellekre évtizedek óta példátlan hosszú szállítási időkkel kell számolni. Ez függ attól is, hogy melyik országban rendel az ember, nyilván a nagyobb profitot jelentő piacok vásárlói előbb kapják meg az autót, de más országokban akár egy éves várakozás is könnyen előfordulhat.

Kreatívak tudnak lenni az autógyártók

A GM például chipek nélkül épít járműveket, majd leparkolja őket a gyár mellett, hogy megvárják a hiányzó chipeket.  Amint a chipek megérkeznek, ezeket a járműveket a végső összeszerelésnek vetik alá, és kiszállítják a kereskedőknek. De a késés sokáig tarthat.

Mások teljesen új specifikációkkal ajánlják az autókat, vagyis bizonyos opciókat vagy akár alapvető felszereltséghez tartózó funkciókat egyszerűen kihagynak az autókból. Van gyártó, akinél a panorámatető nem elérhető, másoknál különböző szenzorok. Ilyen esetben az egyik út a GM féle várakozás, a másik pedig az, hogy hiányos felszereltséggel gyártják és értékesítik az autókat.

Szinte senki sem ússza meg

Számos autógyártó már a chiphiány elején bajba került, és kénytelen volt gyárakat leállítani, vagy legalábbis visszafogni a termelést. Mások, például a Toyota sokáig bírták, ők "szerencsés" helyzetben voltak, ugyanis a 2011-es japán földrengés tanulságait levonva átalakították beszerzési láncukat, de végül ők is megérezték a hiányt és nem tudták zökkenőmentesen folytatni a gyártást.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!