Sokan a nyár kapcsán még mindig csak arra kíváncsiak, mikor lesz érdemes szabadságra menni. Mások egyszerűen csak legyintenek, mondván, mikor legyen meleg, ha nem nyáron?! Pedig az időjárási szélsőségeket, mint a szaporodó hőhullámok, egyre hevesebb viharok és magasabb hőmérsékletek, vélhetően ők is érzik a saját bőrükön. A napközbeni 35-37 fokos csúcs után biztosan ők is várnák az esti lehűlést, de az hajnalra, vagy sokszor inkább csak kora reggelre érkezik meg, és nem tart soká.

Egyre forróbb a helyzet (kép forrása: https://unsplash.com)

Az említett tanulmány 16 évnyi kutatás eredményeit foglalja össze, Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója; Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet biológus munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály osztályvezetője állította össze. Írásuk a Magyar Tudomány tavaly szeptemberi számában jelent meg „A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon” címmel. Az anyag egészen sok konkrétumot tartalmaz a témában, ennek ellenére alig jutott el belőle valami a közvéleményhez.

A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel szerte Európában. A kontinens nyugati részén több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan magas hőmérséklet. Magyarországon 2000 óta végeznek klíma-egészségügyi vizsgálatokat, és 2005 óta rendelnek el hőségriasztást. Azóta minden évben egy-öt alkalommal szükség is volt erre – írja a tanulmány. Idén se úsztuk meg egyik nyári hónapot se nélküle.

15 százalékkal megugrik a napi halálozás a hőhullámok idején

Ez az országos átlag. Értéke megyei szinten 9 és 20 százalék között változik. A legtöbb ilyen eset Budapesten és Veszprém megyében, valamint a közép-magyarországi régióban volt tapasztalható a vizsgált időszakban. 2005-2014 között átlagosan évi 780 ember életét követelte a hőség. Ezeket a tragédiákat legalább részben meg lehetett volna előzni? Lehet.

Gyilkos forróság (kép forrása: www.pexels.com)

Hogyan hat ránk a hőség?

A tartósan magas hőmérséklet az egészséges embert is megviseli. Zavart okozhat a hőszabályzó rendszerünkben, ami ha - szerencsénk van - csak kisebb problémát generál a szervezetünkben. De lehet belőle nagyobb gond, akár trombózis is.

A hőség a leginkább a cukorbetegeket és más anyagcsere betegségben szenvedőket, a mentális problémákkal, a szív- és érrendszeri betegségekkel, a magas vérnyomással, a ritmuszavarokkal, a légzőszervi, valamint a veseproblémákkal és a mozgási zavarokkal küzdőket veszélyezteti. Itt fontos megjegyezni, hogy a hőmérséklet befolyásolja a gyógyszerek hatásait, mellékhatásait és a tárolási körülményeket is.

Szintén a sérülékenyebb csoportok közé tartoznak az idősek, a mobilitásuk és az egyéni gondoskodó képességük csökkenése miatt, valamint a gyerekek, kifejezetten az újszülöttek, a nem megfelelő hőszabályozásuk és a fokozott folyadékigényük következtében. A veszélyeztetett kategóriába sorolhatóak a kismamák is, akik a hormonális változások következtében könnyen túlmelegedhetnek.

A klímaváltozás megterheli a kismamákat (kép forrása: https://unsplash.com)

Mint azt a cikk szerzői írják, szervezetünk rövid távon, általában 3-12 nap alatt képes alkalmazkodni a nagy meleghez, azonban hosszú távon ehhez évek kellhetnek. Ezt a folyamatot – bár kifejezetten jól esik a hőségben – nem segíti például a légkondihasználat, sőt, inkább csökkenti a normális alkalmazkodási késztetést.

Szaporodó fertőző betegségek – Lyme-kór, Zika vírus?

A tanulmány szerint a klímaváltozás hatására hazánkban elsősorban a kullancsok által terjesztett Lyme-kór fog gyakoribbá válni. Ez ellen a baktérium okozta megbetegedés ellen védőoltás nincs, de a fertőzés könnyen felismerhető és jól gyógyítható. Szintén növekedhet a védőoltással megelőzhető vírusos agyhártyagyulladásos megbetegedések száma, ami ugyancsak a kullancsoknak köszönhető. Emellett várhatóan gyakoribbá válnak olyan, különböző szúnyogok által terjesztett betegségek is, mint a nyugat-nílusi láz.

Növekvő forróság - szaporodó fertőzések (kép forrása: www.pexels.com)

Külön említést érdemel a Zika vírus, amelyről a 2014-es futball-világbajnokság kapcsán hallottunk talán először. Dél-Amerikába valószínűleg a vébére érkezők hurcolták be a repülőgépeken megbújt egyiptomi szúnyogokkal. Ez a vírus a kismamákra jelent nagy veszélyt, illetve felel azért, ha az újszülöttek kis koponyával, illetve egy nagyon súlyos idegrendszeri eltérést okozó betegséggel jönnek a világra.

A tanulmány az élelmiszerek és a víz által közvetített fertőzéseket is külön kiemeli. Az Egészségügyi Világszervezet 2002-es jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 %-át írta a klímaváltozás terhére. Európában a bejelentett élelmiszerfertőzések 70 százalékáért a szalmonella vírus a felelős. Az ilyen megbetegedések száma általában tavasz végén, nyár elején kezd növekedni és július-augusztusban tetőzik. Így ebben az évszakban különösen fontos betartani az élelmiszer-kezelés szabályait.

A szerzők megemlítik a mikrobiális eredetű élelmiszer-mérgezéseket is. Itt hívják fel a figyelmet arra, hogy egyáltalán ne fogyasszunk penészes élelmiszereket, mert az azokban megtalálható gombatoxinoknak daganatkeltő hatása is van.

Megnyúlik az allergiaszezon, nő a pollenterhelés

Akár egy hónappal korábban, már január közepén elkezdődhet a pollenszezon az enyhébb telek után, és, például a parlagfű, a legtovább virágzó gyom november közepéig is szórhatja virágporát.

Tegye fel a kezét, aki szereti az allergiát... (kép forrása: https://www.vitalitas-magazin.hu)

Ha már a parlagfűnél tartunk… A klímaváltozás hatására növekedni fog ennek a pollennek a mennyisége a levegőben, nemcsak Magyarországon, hanem Európa többi országában is. Hazánkban minden ötödik ember allergiás már most a parlagfűre. Ezért különösen fontos ennek a növénynek a visszaszorítása.

Mit tehetünk a magunk védelmében?

Apróságnak tűnő, mégis lényeges dolgokat. Például vegyük komolyan a hőségriasztást. A nyári melegben - a hőhullámok idején különösen - figyeljünk oda a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra, és ne csak mondjuk, hogy iszunk eleget. Ha jelez a szervezet, és szomjasak vagyunk, az már nem jó. Soha ne hagyjunk gyereket, háziállatot az autóban a melegben még lehúzott ablak mellett se! Ha autóval közlekedünk, inkább árnyékban próbáljunk parkolni, úgy kevésbé lesz sokkoló a későbbi elindulás. Próbáljuk minél tovább húzni a légkondi bekapcsolását, ne az legyen az első, amikor beülünk az autóba, vagy hazaérünk a lakásba. A nyári időszakban mindig legyen nálunk valamilyen természetes anyagból készült szúnyogriasztó, hogy a vérszívóknak esélyük se legyen megcsípni bennünket. Ha penészes élelmiszerre bukkanunk a hűtőben, semmiképpen ne kapargassuk le róla a penészt, hogy majd úgy megesszük, hanem dobjuk ki az egész ennivalót… és még sorolhatnánk…