Kép és szöveg: Horváth Miklós

A három éve működő műhely vezetője azon kevesek közé tartozik, aki az ötlet megszületését követően részletes üzleti tervet készített – a kivitelezés minden munkafázisát gondosan megtervezve –, majd a legapróbb részletekig kontrollálta annak létrejöttét, az indulás óta pedig aktívan részt vesz a napi, operatív munkában. Talán nem túlzás úgy tekinteni egy kárrendezéssel párosított lakatos-fényező műhely indítására a válság kellős közepén, mint amikor valaki tizenkilencre lapot húz. Gyanítom, hogy a szakmabeliek 99 százaléka gondolkodás nélkül egyetért az előbbi mondatommal, és azt mondja magában, hogy távol legyen tőlem, hogy ilyen nyűgöt vegyek valaha is a nyakamba. Mivel Mészáros úr nem tartozik a zsigerből elutasítók közé, sem pedig abba a bizonyos egy százalékba, akit gondolkodóba ejtene egy ilyen ajánlat, személyes tapasztalata és az ötletet felvető személy ismerete alapján mondott igent.

 Megmondatott, hogy kockázat nélkül nincs nyereség, itt azonban csekély mértékben volt jelen akadályozó tényező - képre kattintva galéria nyílik

Kezdjük talán a szakmai tapasztalattal: a tatabányai származású cégvezető elmondása szerint a térségben élőkkel együtt ő is csak a bánya vagy a Vértes Volán által kínált munkalehetőségek közül választhatott. A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán (KTMF, ma Széchényi István Egyetem néven ismert intézményben) megszerzett diplomájának köszönhetően utóbbi cég irányába vitték ambíciói, ahol a műszaki fejlesztés és beruházás területen dolgozott egészen 1989-ig. Ebben az évben, az akkor még csupán egy éve létező Hungária Biztosító gépjármű-kárrendezési osztályán kezdte meg jelenlegi szakmai tapasztalatának megalapozását Mészáros úr. Az ezt követő egy évtized gépjármű- és vagyoni kárügyintézéssel telt, amit a Generali Biztosító égisze alatt több városban (Győrben, Tatabányán és Budapesten) is végzett. Jelenlegi pozíciója előtti utolsó állomásként pedig egy tatabányai Suzuki márkakereskedés neve merült fel, ahol lehetősége nyílt a korábban íróasztal mögül intézett ügyeket a gyakorlatba átültetni, ugyanis elfogadta a lakatos-fényező műhely vezetői posztjára felajánlott beosztást és egészen 2010-ig ebben a pozícióban tevékenykedett. Az autóeladásokat sújtó visszaesés és a szervizek ezzel együtt járó ellehetetlenülése egyértelmű váltásra ösztönözte interjúalanyomat.

Mészáros János a Venyige3 Autójavító Kft ügyvezető igazgatója

Az üzleti terv készítésére vonatkozó felkérés még a Suzukis időszakban érkezett, amit aztán hosszú időre félretett a megrendelő. 2011-ben viszont – több éves pihentetés után – újra elővették, és a tettek mezejére léptek. A tervek kivitelezhetősége mellett szóló legfőbb érv az volt, hogy a fényezési, lakatos és egyéb kárügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatásokat kínáló cég tulajdonosi hátterét egy non-profit szervezeti formában működő, magyar tulajdonú biztosító, a KÖBE garantálja. Így talán nem meglepő, hogy a 2011. március 17-én bejegyzett cég öt hónappal később már megkezdhette működését. Ez idő alatt gyakorlatilag nulláról startra kész állapotba került a teljes kárrendezési folyamatot és a karosszériajavítást vállaló cég. A hetvenes évekbeli állapotokat idéző épület teljes renoválása, a szerelőállások és fényezőkamra beszerzése, beüzemelése, a szoftveres támogatás kiépítése, valamint az alkalmazottak felvétele ez idő alatt zajlott. A szerszámzatot és a műhelyben alkalmazott technológia minden egyes elemét a megrendelést követően kamionok szállították a helyszínre, ezután vette kezdetét a helyszíni összeszerelés.

Több kamionnal érkezett a műhelyfelszerelés és mellé egy olasz technikus, aki az üzembehelyezést koordinálta

Apropó műhelyfelszerelés! Mészáros úr elmondása szerint az Autocolor Kft-n keresztül történt a teljes eszközállomány beszerzése, ennek köszönhető, hogy a műhelyben mindenütt az olaszországi Spanesi márkanév látható. Kapott is ezért hideget-meleget az ügyvezető, hiszen sokan – enyhén szólva is – merész döntésnek vélték az itáliai céggel aláírt partnerségi szerződést. Ezzel szemben viszont a Spanesi-nek minden munkafázist és technológiát lefedő ajánlata volt, a kézi szerszámoktól elindulva a fényezőkamrán át a huzatópadig, mindenre kiterjedő ajánlatot tettek. „A vélemények befolyásolásának engedve egy csavarkompresszor esetében osztrák cégtől kértem ajánlatot, aki miután leszerződtünk, elküldött egy az utolsó csavarig olasz gyártmányú terméket, csak a külső csomagoláson szerepeltek német feliratok. Jót nevettünk a kollégákkal, és azóta sem bántuk meg a döntésünket. A megállapodás előtt tettünk egy gyárlátogatást, az ott megerősített bizalmunkat pedig tovább fokozta az, hogy semmi hibát nem tapasztaltunk az összeállítás során és után, sem a palettázásban, sem pedig a használatban. Arra pedig kiváltképp büszkék vagyunk, hogy a magas szintű felszereltségünk és technológiai fejlettségünk által mindkét cég regionális referencia műhelyeként jegyez minket”.

A mediterrán humorral fűszerezett összeszerelés 10 nap alatt megvolt

Szolgáltató iparról lévén szó, kérdéseim révén elég hamar az emberi tényezőkre terelődött a szó. Elsősorban az alkalmazottak kiválasztása felől érdeklődtem, majd az ügyfélkapcsolatok legkirívóbb eseteit boncolgattuk, miután megtudtam, hogy „sima kárügy nincs”. Ebből kifolyólag a vagyoni kárt szenvedett ügyfelek sokkal érzékenyebbek, mint a tervszerű javítást igénylő kuncsaftok – tudtam meg az ügyvezetőtől. A manapság jellemző elszemélytelenedett biztosítási ügyintézések világában kulcsfontosságú a nem csak papíron ügyfélközpontúnak nevezett hozzáállás, amire már az alkalmazottak kiválasztásánál is különös gondot fordítottak az illetékes döntéshozók. Mészáros úr elmondta, hogy az interjúk során a szakmai ismeretek felmérése mellett szempont volt a rendezett családi háttér megléte is, függetlenül attól, hogy az adott pozíciót betöltő alkalmazott munkája a fényezőkamrára koncentrálódik csupán, vagy egyéb területre. „A munka utáni feltöltődésre mindenkinek szüksége van, ugyanakkor pedig a munkáltató számára a biztos családi háttér a megbízhatóság és az elkötelezettség biztosítéka”.

(Balról jobbra) Sági László és Baji Gábor - fényező mesterek, Farkas Gyula - ügyfélszolgálati vezető, Mészáros János - ügyvezető igazgató, Farkas Barbara - értékesítési vezető, Nyári Gyula és Tóth Zoltán - karosszéria lakatos mesterek

Beszéljünk az ügyfelekről, de talán kezdjük azzal, hogy miért nem létezik sima kárügy? „Az esetek túlnyomó részében a sérülés helyreállításának munkálatai kevesebb problémát jelentenek, mint a kárügyintézés, és ezt hamar megtapasztalja minden kárt szenvedett autótulajdonos – mondta Mészáros úr. A hiányosan kitöltött adatlaptól kezdve a hatóság általi félretájékoztatás, valamint az extra igénynek számító régebbi hibák javításának lehetősége számtalan jogi és adminisztratív bonyodalmat szül egy teljesen egyértelmű ügymenet esetében is. Hasonló a helyzet a helyszínt elhagyó károkozóval is, de gyakran a csereautó vagy bérautó biztosításának feltételeit is túlbonyolítják egyes biztosító társaságok a 15-25 százalékos guruló költség levonásával, amit azért kell az ügyfélnek fizetnie, mert a helyreállítás idején nem a saját autóját használta. Ez utóbbi üzletpolitikát elmagyarázni könnyebb, mint megérteni és elfogadni, de gyakran kelt felháborodást az avultatás jelenlegi szabályrendszere is. Ennek értelmében a javításnak az eredeti állapotot kell helyreállítania, azonban ha egy 10 éves autó helyreállítási munkálatai során egy vadonat új gyári elemet épít be a műhely, ott értéknövekedés áll be a finanszírozó társaság szerint. A fentiek szerint tehát vagy egy 10 éves alkatrészt kell beépíteni, vagy utángyártottat és/vagy újat, annak értékét azonban nem téríti száz százalékban a biztosító. Ennek értelmében képzeljük el azt a helyzetet, amikor közölni kell a károsulttal, hogy miután önhibáján kívül kárt szenvedett, még fizetnie is kell a beépített új alkatrészek árának 40-50 százalékát. Ember nincs, aki ezt szó nélkül elfogadja, ráadásul még a szakszerűen elvégzett javítás is visszaveti egy autó piaci értékét, nemhogy értéket növel”.

Az első ügyfél és Farkas Csaba ügyfélszolgálati vezető a cég életében mérföldkőnek számító gépjármű átadás pillanatában

„Szerencsések vagyunk, ugyanis a kellemetlenséget és kényelmetlenséget okozó helyzetek ellenére rengeteg jó tapasztalatunk van. Egy nyugdíj előtt álló buszsofőr kétségbe esve érkezett nemrég a műhelyünkbe törött autójával. Az obligát ügyintézést követően csereautóval távozott és két nap múlva átvehette a megjavított autóját. Megelégedettségét és háláját semmi nem fejezte ki volna jobban, mint az hogy a távozáskor könnyes szemmel hagyta el az irodát. Hasonló helyzetbe került egyszer egy vidéki család is, akik egy fővárosi bevásárlóközpontban töltött idejük alatt szenvedtek kárt, és emiatt a hazajutásuk is nehezen megoldható lett volna. A gyorsított eljárásban megtörtént jóváhagyásnak köszönhetően a csereautóval a törött autó mellé álltunk, átpakolták a holmijaikat és, mintha mi sem történt volna, mehettek tovább. Egy hét elteltével átadtuk az elkészült autót, és egy nagyon jól eső köszönetnyilvánítást kaptunk a család legkisebb tagjától. Azt gondolom, hogy a fenti példák szakmailag és emberileg is megerősítőleg hatnak a csapat tevékenységére”.

A négy autóból álló csereautó flotta bevetésre váró  darabjai - ennek és több egyéb extra szolgáltatásnak köszönhetően nem csak kártérítési ügyintézést, hanem kártalanítást kínál a cég az ügyfelek számára

A jövőt érintő kérdésre azt a bizakodó választ kaptam, hogy „…mivel a Venyige3 Autójavító Kft az egyetlen KÖBE érdekeltségű műhely az országban, a biztosító ügyfélköre garantál egy állandó kihasználtságot, amit akár nem káreseményhez tartozó javításokkal és tervszerű szervizmunkákkal is kiegészíthetünk a jövőben. Ez egy olyan tartalék, amit a megfelelő piaci környezetben tetszés szerint kihasználhatunk”.