A második világháború során az Opel gyárat komoly károk érték, az oroszok jóvátétel fejében elvitték a rüsselsheimi üzemből az Opel Olympia komplett gyártósorát, amelyből a Moszkvics 400/401 família született meg. Végül az Opel Blitz teherautó bizonyult a megmentőnek, annak a gyártását tudták újrakezdeni, a Kapitän csak 1946-tól csatlakozott ismét a kínálathoz. A General Motors 1948. november 1-én visszakapta az irányítási jogot, s attól kezdve gőzerővel megindult a modellfejlesztés.

Magyarországon a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt a háború után újrakezdte működését, de Opelt többé nem árusított.

Csupán a rendszám árulkodó – a Gázművek gépjárműparkjáról, köztük egy Opel Super 6 gépkocsiról a fotó nem a háború előtt, hanem 1946-ban készült (Forrás: Fortepan/Berkó Pál/79269)

Az 1950-es évek első felében a magántulajdonú autóhasználat korlátozásával leginkább az állami szervek autóállománya fejlődött. Ezek között a mentőszolgálat emelhető ki: az 1940-es évek végén az OMSZ sokféle járműtípussal rendelkezett, közte Kapitän-nel, Super 6-tal, Olympia-val és még P4 is volt. Ezek a háború előtti típusok néhány év szolgálat után annyira elhasználódtak, hogy az 1950-es évek közepén ezeket selejtezni kellett őket. Nagyjából ugyanebben az időben 20 db ilyen - feltehetően már használt – Opel Blitz került a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével az országba, amelyből egyet a mentőszolgálat újonnan alakult rohamkocsi szolgálata kapott meg.

Az enyhülés az 1956-os forradalom után kezdődött, amikor egyedi engedéllyel az országba érkezett néhány Kapitän, Olympia és Kadett. Ezekről az autókról a Gazdasági Bizottság 10.248/1957. számú határozata alapján tudhatunk, amely 5 éves részletfizetés mellett engedélyezte vezető beosztású állami dolgozók

részére új személygépkocsik vásárlását. A kimutatásból látható, hogy a fizikai dolgozók, mint a bányászok, erdészeti dolgozók és mozdonyvezetők a kisebb Kadett és Olympia típusokat részesítették előnyben, míg egy egyetemi tanár az előkelőbb Opel Kapitän-t választotta. Érdekes módon az orvosok is a kisebb, szerényebb Kadett és Olympia típusokat részesítették előnyben, amelyre a magyarázat az egyszerűbb technika könnyebb javíthatósága lehet. A sportolók között is találhatunk ismerős neveket, mint például Mednyányszky Rudolf és Szimcsák István focistákat vagy Pénzes Margit atlétát.

1957-ben egy Opel Rekord exkluzív járműnek számított, amelyet esküvői autónak is lehetett használni (Forrás: Fortepan/Hámori Gyula/123751)

Egy másik, az előzőnél fiatalabb Rekord, amely nagyjából egyszerre érkezhetett az országba az esküvői autóval. Tichy Lajos labdarúgó Opel autóját mossa 1957-ben. (Forrás: MTA Archívum)

Egy 1960-ban keletkezett kimutatás szerint a hazai Opel állomány 180 Kadettből, 154 Kapitanból, 58 Olympiából és kb. 100 darab „egyéb” kategóriába sorolt járműből állt.

Az időpont továbbra is 1957, az autó egy diplomata-rendszámos Opel Rekord (Forrás: Fortepan/Umann Kornél/28025)

Az 1960-as években árucsereprogram - például hűtőgépekkel fizettünk autókért – révén jutott hazánk néhány Rekord és Kadett modellhez, illetve a külföldön dolgozók egy évnél hosszabb külszolgálat esetén lehetőséget kaptak arra, hogy vámmentesen hozzanak be autót. Így került az országba többek között Tabányi Mihály Opel Kapitän P-LV típusú autója, illetve Bánsági Tamás Opel Kadettje. Ezekre az autókra többségében elidegenítési tilalom vonatkozott, azaz magánszemélynek csak egy bizonyos idő, jellemzően 2-5 év után lehetett eladni.

Szintén a piac enyhülésének jele, hogy 1959-től a Budapesti Ipari Vásár, majd Budapesti Nemzetközi Vásár részben autókiállításként is funkcionált, ahol a nyugati autógyárak, így többek között az Opel is évről évre kiállította legfrisebb modelljeit. A bemutatóautók azután itthon maradtak, s vagy a gépjárműnyeremény betétkönyv programban tűntek fel, vagy valamelyik illetékes elvtárs tulajdonába kerültek.

1965. tavaszán az Opel tulajdonosok a Magyar Autóklub kebelében létrehozták saját márkaklubjukat. A szakosztály vezetését Jancsó Gyula vállalta el, aki később érdekes előadásokkal dobta fel a találkozókat. Voltak vetítések, oktatások a járművek tavaszi felkészítéséről, a gépjárművek villamos rendszereiről és a közlekedési balesetekről illetve azok büntetéseiről is. A márkaklub néhány évig működött.

Bauer Sándor fotóriporter 1965-ben a budapesti utcákat járva fényképezte az érdekesebb járműveket, köztük ezt a régebbi Opel Rekordot... (Forrás: Fortepan/126445)

… és ezt az akkor újnak számító Rekordot is (Forrás: Fortepan/126440)

A fénykép Győrött készült az 1960-as évek végén. Sajnos a résztvevők neve ismeretlen (Forrás: Tóth Ferenc/Szabó Iván)

A növekvő hazai gépjárműállomány javításának koordinálására 1965-ben megalakult az AFIT, azaz Autófenntartó Ipari Szövetkezet. 1968-ban a Kerepesi út 85 alatt megnyílt új telepen rövid ideig nem csupán Škodákkal, de Opelekkel is foglalkoztak. Majd 1971. január 1-től a „General Motors-szal történt megállapodás alapján a Hungaroszervíz-nél megalakult az Opel gépkocsik garanciális javítószolgálata, vevőszolgálata és konszignációs raktára”. Ez annyit jelentett, hogy a Gizella út 20 szám alatti telepen teljesen hivatalos Opel-szerviz üzemelt. Budapesten kívül később Győrben, Szegeden, Keszthelyen és Szegeden is kijelöltek javítóműhelyeket.

Az 1970-es években a GM Austria segítségével az Opel még jobban elterjedt a magyar piacon is. Megjelentek a magyar nyelvű prospektusok és kezelési utasítások is.

Picit felspécizett Opel Rekord 1967-ben (Forrás: Fortepan/Hunyady József/106922)

Ezekben az időkben a magánszemélyek mellett hivatalos szervek és az egyházak rendelkeztek Opelekkel. Az Actio Catholica nevű katolikus szervezet Admiral-okkal, Commodore-okkal később pedig Senator-okkal bővítette autóflottáját. Hasonló módon a Magyar Református egyház is rendelkezett Kapitän B, majd később Rekord illetve Admiral B típusú Opellel. A legnagyobb Opel-flottát a Belügyminisztérium üzemeltette, ahol hivatalos autóként több Admiral és Diplomat is a tisztviselők szolgálatában állt, illetve a „kukkosok” azaz megfigyelők Commodore-t használtak.

A Magyar Rendőr 1975-ös fényképen a „kukkolók” azaz megfigyelők által használt Opel Admiral (Forrás: Fortepan/66093)

Egy 1973-ban kelt részletes statisztika szerint a hazai Opel állomány összetétele a következőképpen festett:

Kadett: 1606 db

Rekord: 5567 db

Kapitan: 337 db

Admiral: 42 db

Commodore: 158 db

Manta: 63 db

1980-ra a fenti darabszámok módosultak kissé. Az olcsón fenntartható, kis fogyasztású autók, mint az Ascona, Manta, Kadett mennyiségei kis mértékben nőttek, de a többi típus szép lassan kezdett kikopni az utakról. Ez a tény összefüggésben áll az Opel gyár termékstruktúrájának átalakulásával is, mivel a 80-as években inkább kis- és középkategóriás autókat terveztek és gyártottak, az igazán nagy és luxuskategória gépei a Diplomat B gyártásának befejezésével eltűntek az Opel kínálatából.

A rendszerváltást követően az Opel hazai történetében, részben a szentgotthárdi gyár megnyitásának köszönhetően teljesen új fejezet nyílt.

Opel szerviz 1989-ben (Forrás: MTVA Archívum)

Akit a téma bővebben is érdekel, annak ajánljuk Major Attila kiváló szakdolgozatát, amely letölthető a magyarjarmu.hu honlapról