Sok minden nem változott

Írtam már cikket korábban is ezzel kapcsolatban, és bizonyos időközönként módosítanom kellene, hiszen legalább kétévente újra végig járom ezt az utat. Nem zugnepper vagyok, hanem néhány bakancslistás járművet kipróbálok, használnom, és élvezem, aztán tovább adom. Talán ezzel kapnak még egy esélyt arra, hogy meghosszabbítsam az életüket a bontóig. Miért „kintről”? Mert összességében a nyugati járművek műszaki állapotba jobb, hiszen szigorúbb a vizsga, kisebb a bürokrácia, és egyszerűen igényesebbek az emberek arra, hogy milyen járművel közlekedjenek. Mégis, nagyon könnyen bele lehet futni olyan, képről jónak tűnő vételekbe, amik a valóságban kiábrándítók. Ahogy az egyik legismertebb autókereskedő mondja, "Oda kell menni, és meg kell nézni." Istvánnak igaza van, de nagyon kevés embernek van lehetősége, hogy 1000-1500 kilométereket utazzon, és értékes napokat áldozzon szabadságából erre. De nem is kell, viszont, ha követik videóit, akkor láthatják, hogy régen sem, és most sincs kint kolbászból a kerítés. Ha hazaért végre a vágyott nyugati „jógépkocsi”, akkor indulhat a rendszámozásig vezető rögös út. Ez régen sem volt sétagalopp, most egy kicsit megint nehezebbé vált.

A legnagyobb változás

Tavaly nyár végén történt egy igen komoly változás. Eddig az első lépés a területileg illetékes Nemzeti Közlekedési hatóság vizsgabázisa volt, ahová be kellett jelentkezni, és ők adtak időpontot arra, hogy érvényes okmányok esetén honosítsák azokat, vagy érvényes műszaki híján megcsinálják a forgalomba helyezést hatósági műszaki vizsgáztatással egybekötve. Itt nincs kecmec, mert mindennek stimmelnie kell, hogy az autó átmehessen a megmérettetésen. Ez már önmagában is egy stresszfaktor a tulajdonosnak, nem is látunk a vizsgasor mellett idegesen toporgó magánszemélyeket! Autókereskedők, illetve erre szakosodott úriemberek, vagy hölgyek az állandó résztvevői a procedúrának, akik éppen intézik a honosítást ügyfeleiknek. Korábban a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a területileg illetékes vizsgahelyhez kellett bejelentkezni, akik nem ritkán 1-1,5 hónapra adtak időpontot, tehát ha lejárt az ideiglenes rendszám, akkor nem lehetett használni a járművét. Most a helyzet annyival bonyolódott, hogy hasonlóan az okmányirodák időpontfoglalási rendszeréhez, mi magunk tudunk időpontot foglalni a hozzánk legközelebb eső hatósághoz, és itt kiválaszthatjuk a megfelelő időpontot, amikor elvisszük vizsgálatra az autót. Az időpontfoglaló rendszer a khkia.kh.gov.hu weboldalon érhető el, ügyfélkapus regisztrációval lehet belépni. A dolog pikantériája, hogy a járműbehozatallal foglalkozó kereskedők jó előre lefoglalják az összes időpontot azonnal, amikor élesednek a rendszerben. Hogy honnan tudják, mikor kell a legjobban nyomogatni az F5-öt? Nos, mivel minden napjukat a vizsgahelyek várótermeiben töltik, így nem nehéz elkapni a folyósói beszélgetéseket. Szóval egyszerű halandóként igen nehéz megelőzni őket, általában csak a piros, tehát már befoglalt ablakok maradnak. Legalábbis így volt ez akkor, amikor én próbálkoztam, de kb. három hetes kitartó munkám gyümölcse azért megszületett, hiszen találtam szabad időpontot, bár a billentyűzetemről lekopott festék. Újságíróként mozgatott a dolog miértje, és kíváncsi voltam, ki, hogy van megelégedve az új lehetőséggel? Az autókereskedők élete nem változott sokat, viszont az egyik vidéki vizsgahely dolgozója elmondta, hogy emiatt már magánszemélyek nem is nagyon próbálkoznak a honsítással, hiszen ezzel már az elején elvéreznek. Inkább megbíznak valakit, aki végig zongorázza nekik az egész folyamatot, zömében 1-3 munkanapon belül. Nos, ha mindez nem kerülne annyiba, akkor nyilván én is megbíznék valakit, de ha lehet, olyan dolgokon megfogom a garast, amit magam is el tudok végezni, zártuk a rövidre diskurzust a segítőkész hivatalnokkal.

Miért esett vissza az import?

A kérdés összetett, és nem egy mondattal megválaszolható. Részben válasz lehet az új autók értékesítésének erősödése. Hiszen az a réteg, aki megengedhetett magának egy pár éves, külföldről érkező prémiumot, lehet, azonos áron inkább elfogadja a közelében lévő márkakereskedés visszautasíthatatlan ajánlatát egy szalonautóra. Vagy a másik réteg, aki sajnos a gazdasági helyzet szülte nehézségek miatt kivár, vagy inkább a meglévő autóját használja tovább, de nem tud váltani. Az alapos, és olvasott érdeklődő szintén kivár, vagy ejti a külföldi csodajárgány beszerzésének gondolatát, hiszen elolvasta azokat a cikkeket, amikkel mi is időről-időre jelentkezünk, így óvatosabb a kintről behozott, bizonytalan előéletű autók felé. Helyette inkább hazai, követhető futásteljesítménnyel rendelkező, és legális, hivatalos márka, vagy független szervizbe hordott autót keres, vásárlás előtt pedig nem sajnálja a pénzt az előzetes átvizsgáltatásra. Lehet ez így tovább fog tartani, de szerinte, és szerintem is megéri rá várni. Mert még mindig nincs ingyen leves tőlünk nyugatabbra sem.

További autós tartalmakért kövessen minket Facebookon is!