Teszt
Szerző: Heimer György
A Passat belülről.
Mindkét négykerekű a D-osztály sikermodelljei: a Passatból már több mint 30 millió példány készült, a Superb, amely a Passat főegységeiből építkezik ma már Európa-szerte a vállalati és az állami fejesek kedvencévé lépett elő. Így aztán a front-, a farrész, s a kocsibelső csinosítgatásán kívül – maradt a megszokott fazon. Az újítások főként a vezetést támogató digitális szolgáltatások, az információs-szórakoztató (infotaintment) rendszerek és a hajtáslánc további bővítését, korszerűsítését célozták, éppen annyira, hogy lépést tartsanak a konkurencia meg-megújuló rohamaival.
És a Suberb műszerfala
Ami nem változott, az a tágasság. Mindkét kocsi már önmagában méreteivel pazar menetkényelmet kínál. Sőt a Superb 4862 milliméteres hosszával ráver a Passatra. Csomagtartója 625 liter, a hátsó üléstámlákat ledöntve – akár egy kis áruszállító – 1760 liter, a rakodást megkönnyíti a tágra nyíló hátsó ablakkal egybeépített csomagtartó-ajtó. Az XXL méret az utastérben is folytatódik, a 2841 milliméteres tengelytávnak köszönhetően akkora a hátsó lábtér, hogy az ott ülők kedvükre ficánkolhatnak. Alighanem a cseh kocsi kelendőségének egyik titka a tekintélyt parancsoló méretességben rejlik, jóllehet szokványos karosszériavonalaival már úgy beleolvad a tömegutók szürkeségébe, hogy luxussal felérő kényelmét nem is nagyon díjazzuk. Mindemellett érdemes megjegyezni, hogy a Skoda „simply clever” (egyszerűen okos) reklámjelszavának jegyében a Superb is „klever”. Ez magyarán annyit tesz, hogy nem csupán Passat klón, van még benne néhány apró ötletes megoldás is. Így például a hátsó ajtóba becsúsztatható esernyőtartó, a mitfárer ülés támláján kialakított oldalzseb irattartónak, vagy ott a hátsó vonóhorog, amely használaton kívül a csomagtartó szélében egy kar lenyomásával visszahajtható az alváz alá.
Ám mindezeken a korábbi szériákban is felelhető szellemességeken túl ennél lényegesebb a Passat-Superb megújított párosának motorválasztéka. A Passathoz három TSI benzines és ugyancsak háromféle teljesítményű TDI dízelmotor rendelhető. Aztán ott van még a konnektorról tölthető Passat GTE. Akkumulátorai a korábbinál több szuflát tudnak tárolni, így a hibrid Passat elektromos hajtási módban, (WLTP szabvány szerint) 56 kilométerig bírja, s felgyorsítható 140 km/órás tempóra.
Mi azonban mindkét modellt az automata DSG sebességváltóval szerelt, 2 literes, 190 lóerős (140 kW) dízelmotorral próbáltuk. Mostanában a dízelt – főként a korábbi nemzedékek káros emissziója miatt – hovatovább szitokszóként emlegetik, a gázolajosok felett úgymond eljárt az idő. Ez így egyszerűen nem igaz: a Passat és a Superb dízelei felveszik a versenyt a többi erőforrás féleséggel, s nyomatékos, takarékos tulajdonságaival nagyon passzol a mintegy másfél tonnás jármű mozgatásához. A kerregően induló hideg motor bemelegedve dízeles duruzsolássá halkul, a DSG váltó szinte észrevétlenül kapcsolgatja a fokozatokat, 7,7 másodpercen belül fent lehet lenni százon, a prospektus szerinti végsebesség bőven meghaladja az óránkénti 200 kilométert. Ahogy mondani szokták, igazi utazó autó. A fogyasztás is dízelesen alacsony: nekünk 7 liter körül mozgó átlagfogyasztás jött ki (a megadott gyári 5,1-el szemben). Ami pedig a károsanyag-kibocsátás vitatott kérdéskörét illeti, ellenőrzések híján a márka közlésére lehet támaszkodni. Eszerint ez a megújított 2 literes TDI a dízel-aggregátok új nemzedékének első darabja: úgynevezett kétkatalizátoros, SCR rendszerrel és kettős AdBlue-adagolással kerül az új Passatba, A dupla katalizátoros technikának köszönhetően a nitrogén-oxid (NoX) kibocsátás jelentősen, 80 százalékkal csökkent az előző motorváltozathoz képest. Emellett minden új Passat – legyen szó benzines, dízel, vagy hibrid hajtásrendszerről – egyaránt részecskeszűrővel van felszerelve. És hogy a VW a nagyszabású elektrifikálási programja közepette még lát tartalékokat a dízel technikában, az is mutatja, hogy ezt az emisszió-csökkentő technikát most bevezetik az új Golf turbódízeles, GTD változatában – anélkül, hogy fel kellene áldozni a sportos teljesítményt.
Visszatérve azonban a Passat-Superb kettőshöz a próbakör némi ízelítőt nyújtott a vezetést támogató digitális szolgáltatásokból is. Ezek sorában a legfontosabb újítások egyike a Travel Assist fantázianevű, részben önvezető rendszer, amely már a teljes sebességtartományban, vagyis 210 km/óra sebességig magától gyorsit, lassít és részben kanyarodik, azzal a lényeges feltétellel, hogy a vezetőnek mozgatás nélkül rajta kell tartani a kezét a kapacitív kormánykeréken. Természetesen van még egy rakás jól ismert vezetést könnyítő praktika (a teljesség igénye nélkül például a parkolás segítő, vagy az állj-indulj közlekedési helyzetekben a torlódás-asszisztens), és ennek részeként ismét csak díjazni tudtuk a Superb esetében először alkalmazott LED-Matrix névre keresztelt automata fényszórót. Nem csak arról van szó, hogy a LED-fény valósággal átfúrja a sötétséget. Aki sokat közlekedik éjszakai országúton, annak biztos, hogy az nagyon jól jön. A szélvédőn lévő kamera segítségével a mátrixfényszórók a forgalmi helyzetekre reagálva, a szembejövők vakítása nélkül ki-be kapcsolgatva világítják be az utat. A távolsági fényszórók automatikusan gyulladnak fel, de csak akkor, ha nem jön szembe senki.
Végül is arra a kérdésre, melyik jobb, a válasz attól függ, kinek mire van szüksége. Annyi bizonyos, hogy a Passat presztízse nagyobb, jóllehet a mostani ráncfelvarrások után a Superb eleganciában, a felhasznált anyagok mutatósságában soha nem került olyan közel, mint a mostani szériában. Akinek fontos a sok hely, nem kérdés…Superb. Aki viszont többletszolgáltatásokat akar (a kínálatban van négy-kerékhajtású TDI is) és számít, hogy a kocsi orrán VW embléma díszelegjen, akkor Passat. Mindkét kétliteres TDI kocsi belépő ára 11 millió forint felett indul, a Superb néhány százezerrel olcsóbban, de ahogy lenni szokott, az extrák itt is milliókkal lökhetik feljebb a vételárat.