Gőzös vontatja ma is a legendás luxusszerelvényt

A gőzmozdony kazánját fehérizzásig fűtötték, a konyhán a francia szakács úgy emelte karját, mint karmester a szimfónia kezdetén, az étkezőkocsiban az urak már a második koktélhoz kezdtek, a főkalauz az ajkához emelte a sípot - amikor egy későn jövő utas miatt néhány perccel el kellett halasztani az indulást. Az új jövevény szertartásosan köszöngetve haladt végig a szalonkocsin. Az úri társaság tagjai csodálkozva néztek össze. Furcsa kis ember volt, az orra hegyéig sálakba burkolva, s amikor megemelte a kalapját, előtűnt boltozatos tar koponyája. Kísérője, a Nemzetközi Hálókocsi Társaság igazgatója mutatta be:

– Monsieur Poirot, a híres detektív.

Az idős orosz hercegnő a komornájához fordult.

–  Detektív? Én azt hittem, női szabó.

Ám két nap múlva, miután a Simplon-Orient expressz elakadt a hófúvásban valahol Jugoszláviában, és az éjszaka az egyik utast tizenkét késszúrással meggyilkolták, Poirot pedig bejelentette, a gyilkos köztük van, a vonaton már senki nem gúnyolódott. Az agyafúrt belga detektív pedig megkezdte a kihallgatásokat a hó fogságában rekedt expresszvonat étkezőkocsijában.

Poirot látszólag csak egy az utasok közt, azután szolgálatba helyezi magát

Valahogy így indul az egyik legkedveltebb krimiszerző, Agataha Christie klasszikussá vált bűnügyi regénye, a Gyilkosság az Orient Expresszen. Bár a könyvet, vagy a belőle készült filmet bizonyára sok olvasónk ismeri, most mégsem áruljuk el, hogy ki volt a gyilkos. A könyv ugyanakkor szemléletesen elénk rajzolja, hogyan éltek, hogyan utaztak a múlt század első évtizedeiben az akkori jómódúak, és mit tudott egy luxusvonat, amiért naponta megtelt utasokkal az Isztambultól Trieszten át Párizsig - sőt tovább, ha nem is Londonig, de Calais-ig, a Csatorna partjáig zakatoló szerelvény. A szerző saját állítása szerint úgy válogatta össze szereplőit, hogy azok hitelesen képviseljék a kor előkelő utazóközönségének összetételét. Találunk tehát elsősorban is briteket, akik a távol-keleti gyarmatokról tartottak hazájukba; aztán amerikai milliomost, aki – tekintve hogy a regény a szesztilalom idején játszódik – az ördög tudja, hogyan szerezte a vagyonát; orosz mágnásnőt, aki a kommunizmus elől menekült Európába; olasz autókereskedőt; és magyar grófot, aki féltékenyen őrizte egzotikusan szép fiatal feleségét. A mai utazóktól leginkább abban különböztek, hogy személyzettel utaztak. Titkárok, komornák, inasok (úriemberek szolgálatában álló úriemberek), nevelőnők és mindenesek várták a csengőszót a luxusvonat kevésbé előkelő és drága fülkéiben. Az étkezőkocsi mellett konyha működött, séffel és segédekkel, a pincérek nemcsak az étkezőkocsiban, de a vonat teljes fedélzetén kiszolgáltak. Emellett kalauzok, hálókocsi-kalauzok és egy-egy főkalauz állt a nagyérdemű rendelkezésére. A vagonokat elektromos árammal világították és fűtötték, folyó víz azonban nem volt, a fürdéshez a hálófülkében mosdótálat kellett igénybe venniük.

A személyzet ma is kifogástalan

Az Orient Expresst már nyugdíjba küldték, a brit arisztokraták és gyárosok már nem a Blue Train fülkéiben utaznak a londoni tél elől a Riviérára (Agatha Christie ezt a luxusvonatot is alkalmasnak találta egy szerelmi- és rablógyilkosság kinyomozására), de luxusvonatok ma is vannak. Részint a repülőgépekkel versengő, 500 km/órás sebességgel robogó villamos vonatként, részint nosztalgiavonatok formájában, azaz az akár százéves vagy annál is korosabb járműveket felújítják, és menetrenden kívül, séta- és vacsora-vonatozásra invitálják a jómódú vonatbarátokat. Maga az Orient Express is működik ebben a formában, a Párizs-Budapest-Isztambul utat évente egyszer teszi meg, augusztus végén, szeptember elején. A hatnapos utazás kisebb vagyonba, csaknem hétezer euróba kerül. Ezért az utas teljes ellátást kap, minden második éjszakát egy ötcsillagos szállodában tölthet.

Bár az Orient expresszt is bátran érezhetjük a magunkénak, hiszen útjának jelentős részét folytatta régiónk, a tágabb értelemben vett Közép-Európa vasútvonalain, épült egy luxusvonat kifejezetten a Habsburgok részére is. A mai nevén "Majestic Imperator - Train de Luxe", az újjáépített udvari vonat ismét végiggördül Közép-Európa vasútjain. A díszes komfort és a tökéletes kiszolgálás adta élmény mára nem egy szűk társadalmi elit kiváltsága, hanem mindenkié lehet, aki a múlt fényes varázsát élvezni szeretné.

Skótok, ahogy még nem láttad őket: luxusvonat a Hebridákon

Luxusvonatot természetesen építettek Nagy-Brittanniában, a gőzmozdony őshazájában, George Stewenson szülőföldjén is. A Royal Scotsman várak, és  tavak felszínén visszatükröződő hegyek mellett halad a skót Felföld belsejébe. A királyi vasúttársaság exkluzív szerelvénye mindössze 36 utas szállítására alkalmas, 16 dupla és 4 egyszemélyes kabinnal, mindegyikhez privát felszerelések és komfortos ágyak, valamint az ország stílusának megfelelő bútorok tartoznak. Két étkezőkocsi mellett egy szalonkocsit csatoltak a szerelvényhez, amelyben karosszékekben ülve, kis asztalokon csak pezsgő és whisky található. Az étkezőkocsiban a legjobb minőségű ételeket szolgálják fel. A részvételi díj tartalmazza, hogy vacsora után egyik skót klán tagja ősi skót legendákat mesél vendégeinknek, és megismerteti a vendégeket a híres skót whisky történetével és jelenkori kínálatával is. Éjszakára a vonat megáll, ezzel biztosítva a pihentető alvást vendégei számára.

Utazz a maharadzsák vonatán tigrisvadászatra Bangalore-ba

De nem csak Európában lelhetők fel a szép régi vonatok, hanem a világ számos pontján, különösen ahol a britek hosszabb időre megvetették a lábukat. Indiában a leggazdagabb arisztokraták, maharadzsák saját luxusvonatot tartottak fenn. Ma már kevesen engedhetik meg maguknak a magánvonat luxusát, így feltűntek a vasúttársaságok kínálatában a felújított, és elképzelhetetlen pompával kialakított uralkodói vonatok. Az India középső részén fekvő Karnataka tartományban a közelmúltban ilyen példátlan felszereltségű luxusvagonokat helyeztek forgalomba. A Golden Chariot - Arany Szekér - első hivatalos hétnapos útján olyan városokat érintettek az utazók, mint Bangalore, Mysore, Srirangapatna, a Nagarhole Nemzeti Park, Shravanabelagola, Belur, Halebidu, Hampi, Badami, Pattadakal, Aihole, és végül Goa érintésével újra Bangalore. Karnataka, India legnagyobb tartománya főleg történelmi és kulturális kincseiről híres. Az Arany Szekér pazar, kissé rusztikus eleganciája egyszerre 88 utas kényelmét szolgálja minden fülkében wifi hálózattal, LCD tévével, légkondicionálóval, saját fürdőszobával, luxus kiegészítőkkel és első osztályú kiszolgálással. A szerelvényhez tartozik továbbá két étterem,  konferencia- és edzőterem, valamint a társalgó. A faragott mennyezet, a súlyos drapériák, a gazdagon díszített bútorok, a kézi készítésű indai selyem ágynemű a prémium kategória iránt elkötelezett turisták álmainak netovábbja.

Csodavonatokat találni más földrészeken is, például Dél-Amerikában. A perui Hiram Bingham vonat az egyik legpazarabb utazások egyikét nyújtja Cusco és Machu Picchu között. A vonatot a felfedezőről nevezték el, aki 1911. július 23-án látta meg a lenyűgöző Inka Citadella maradványait, Machu Picchu-t. A luxusvonat kocsijai jellegzetes kék- és aranyszínűek, a belső tér azt a  fényűzést és melegséget tükrözi, amely az 1920-as évek béli Paullman vonatok sajátja volt. Ahogy az utasok a fedélzetre lépnek, körbeöleli őket a fényezett fa, a ragyogó evőeszközök és a csillogó poharak világa. A vonat két étkezőkocsiból, egy bár  és konyha kocsiból áll, emellett még 84 utas szállítására képes.

Jámbor Gyula