K+F

Jármű- és gépipari anyagok és technológiák kutatásával az autóipar szolgálatában

2015.10.31.

A Kecskeméti Főiskola a gazdasági szereplőkkel együttműködve úgy fejleszti oktatási és tudományos tevékenységét, hogy a kutatási eredmények közvetlen hasznosulása újabb lendületet adhasson a térség gazdasági fejlődésének – ez volt a célja A kecskeméti növekedési zónában a jármű- és gépipari, valamint az agrár kis- és közepes beszállító vállalatok K+F+I kapacitásának fejlesztése a Kecskeméti Főiskola tudásbázisán (TÁMOP 4.2.1C-14/1/KONV-2015-0011) című uniós projektnek, amelyben konzorciumi partnerekként működtek együtt a Kecskeméti Főiskola, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, az AIPA Alföldi Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. és a Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítvány.

Új kutatás-fejlesztési programok indultak

A projekt egyik legfontosabb célkitűzése volt olyan kutatási programok, „vezérprojektek” meghatározása az elkövetkező 5-7 évre, amelyek Kecskemét gazdasága szempontjából lényeges, hasznosítható eredményeket hoznak.

Dr. Lukács Pál projektvezető, a Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Járműtechnológia Tanszékének tanszékvezetője

Három fő kutatási területet jelöltek ki figyelembe véve a felsőoktatási intézmények a 2012-es Pannonhalmi Megállapodásban lefektetett, majd iparvállalatok által is ellenjegyzett feladatmegosztását, illetve a Kecskeméti Főiskola által hagyományosan sikeresen művelt tudományágakat. Ezek a következők:

·         Jármű- és gépipari anyagok és technológiák kutatása, fejlesztése

·         Ipari automatizálás, méréstechnika és optimalizálás

·         Élelmiszer-előállítás, kertészet, élelmiszer-feldolgozás

A jármű- és gépipari anyagok és technológiák kutatása, fejlesztése blokkban négy jármű- és gépiparra koncentráló projekt indul el – mutatja be ezt a kutatási területet dr. Lukács Pál projektvezető, a Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Járműtechnológia Tanszékének tanszékvezetője.

Ultrakönnyű anyagok alkalmazása az autóiparban

Ezek közül az egyik a járműipar jövőbeli tömegcsökkentési lehetőségeit kutató projekt az „Ultrakönnyű járműszerkezeti anyagok alkalmazhatósági lehetőségének kutatása” címet viselte. Az erről készült tanulmány bevezetésében áttekintjük a járműipar jelenlegi fejlődési trendjeit, különös tekintettel az alkalmazott építési/szerkezeti anyagokra, mint az alumínium és ötvözetei, a magnézium és ötvözetei, a szál- és részecskeerősítésű fémmátrixú kompozitok, a műszaki műanyagok, a szálerősítésű műanyagmátrixú  kompozitok, a fémhabok, a szendvics szerkezetek, a szerkezeti anyagokkal összefüggő megmunkálási és kötési technológiák, de bemutattuk a SUPER-LIGHT CAR projektet és a jövő technológiáját elhozó elektromos járműveket is.

Áttekintettük a kis sűrűségű fémanyagok eddig hazai fejlesztéseit és vizsgáltuk ezeknek az új megoldásoknak az alkalmazhatóságát a hazai járműipari gyártóknál, beszállítóknál.

Nagyon perspektivikus témakörnek ígérkezik a fém habanyagokból műanyag rétegerősítéssel kialakítandó szendvics kompozitok létrehozásának vizsgálata a Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Jármű- és Anyagtechnológia Tanszékeinek bázisán, ezért az iparvállalatokkal együtt kidolgoztuk ennek a területnek a következő 5 évre szóló kutatás-fejlesztési tervét is.

Elektromos hajtáslánc kutatása 3 ezer kilométeres „tapasztalattal”

A Kecskeméti Főiskola saját fejlesztésű napelemes versenyautója, a Megalux.

Az „Elektromos hajtáslánc fejlesztése” című projekt egy olyan témát ölel fel, amit a járműipar jövőbeli fejlődése szempontjából az egyik legfontosabb áttörési pontnak tekintenek.  A tanulmány bevezetésében áttekintésre kerültek a hagyományos belsőégésű motorral hajtott erőátviteli rendszerek aktuális fejlődési, fejlesztési trendjei, így a globális környezet problémái, majd a jelenleg alkalmazott technikai megoldások, mint a turbótöltők, a tengelykapcsolók, változtatható áttételű nyomatékváltók és a járműkerekekkel összefüggésben végzett fejlesztések eredményei.

Értékelésre kerültek az alternatív hajtások mai megoldásai, a belsőégésű motoros hajtással kombinált hibrid rendszerek, a hidrogénhajtás és a teljesen elektromos hajtás aktualitásai, majd ezt követően összefoglalásra kerültek az elektromos hajtásláncok fejlesztésére irányuló hazai és nemzetközi projektek, ahol külön kiemelésre kerültek a Coulomb busz, a WIA elektromos hajócsalád, a frekvenciaváltóval szabályozott váltóáramú hajtások, a SZElectra, a hibrid hajtású teherautók, a MODULO, az elektromos versenyautó fejlesztés magyar vonatkozásai is. A szériagyártásban már megjelent járművek közül többek között tárgyalásra kerültek a Tesla, a Nissan Leaf, a BMW i3 és a BYD megoldásai is.

A projektben ezt követően áttekintettük a Kecskeméti Főiskola és ipari együttműködő partnerei által eddig közösen megtett lépéseket, majd javaslatot tettünk a következő öt év ilyen irányú fejlesztéseinek végrehajtására is.

Különös aktualitást adott ennek a vezérprojektnek az október 25-én Ausztráliában zárult World Solar Challenge verseny, ahol a Kecskeméti Főiskola saját fejlesztésű napelemes versenyautója, a Megalux első alkalommal indulva a rendkívül előkelő 7. helyezést érte el a kategóriájában versenyző 30 jármű közül – emeli ki dr. Lukács Pál tanszékvezető. Csak és kizárólag a már évek óta induló és igen sikeresen versenyző holland, japán és amerikai egyetemi csapatok tudták őket megelőzni, de teljesítményükre jellemző, hogy valamennyi hazai pályán versenyző ausztrál csapatot maguk mögé tudták utasítani!

Az itt megépített napelemes jármű, az ehhez kapcsolódó teljesen elektromos hajtáslánc és kifejlesztett energiamenedzsment rendszer, valamint a több mint 3.000 kilométernyi eltárolt dinamikus versenyadat kitűnő belépési lehetőséget nyújt a főiskola számára a hasonló fejlesztésekben gondolkodó iparvállalatokkal való együttműködésre. 

Reményeink szerint sikerül továbbvinni az elindított projekteket a Széchenyi2020 program vállalati innovációkat tartalmazó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programjában, illetve a Horizon2020 EU-s kutatás-fejlesztési pályázati rendszerben – hangsúlyozza dr. Lukács Pál. A megszülető eredmények most zárult projektünk legfontosabb értékmérői lesznek.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az oldal fő támogatója

 

2024.03.28
Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban volt a vendége a....
2024.03.28
A jelenlegi Fiat 500-as modellt nem tervezik átalakítani a júliusi szabályzások szerint, az EV-....
2024.03.28
Halálra gázolta egy kisbusz sofőrje Nagykálló térségében nyírbátori mérnökségünk kollégáját, Tibort....
2024.03.28
Károkozás (25%), türelmetlenség és akadályoztatás (23%), fizetős, vagy ingyenes (10%) - leginkább....
2024.03.28
Nem csak a gyorsan hajtó autósok, hanem a motorosok is nagy kockázatot vállalnak – írja a Kronen....
2024.03.28
Kedden tragikus kimenetelű közúti baleset történt, amely során egy BMW és egy Nissan ütközött....
2024.03.27
Új módszerrel küzdenek a gyorshajtók ellen Ausztriában: elkobozzák autójukat. Gondoljunk bele, hogy....
2024.03.27
- A Volkswagen-csoporthoz tartozó tömegmárkák (Core csoport) összesített árbevétele tavaly 21....
2024.03.27
- Országszerte nagy területen megerősödik a szél csütörtökön, és leginkább a Dunántúlon és az....
2024.03.27
A BMW 8400 eurós bónuszt fizet az alkalmazottaknak – írja az automobilwoche.de.   ..