A tanulmányautók természetüknél fogva a jövőt ábrázoló pillanatképek. A legtöbbször egy-egy konkrét, néhány féléven belül piacra lépő modell előzeteseként szolgálnak, ám időről időre messzebb tekintenek a tervezők. Ilyenkor születnek azok a koncepciójárművek, amelyek konkrét formájukban vélhetően soha nem fognak megvalósulni, inkább egy átfogó arculatváltást, egy új formai irányt vetítenek előre – létezésüket pedig az teszi különösen izgalmassá, hogy születésükkor még senki nem tudhatja, mérföldkőként vagy zsákutcaként emlékezik-e majd rájuk az utókor.

A Peugeot hosszú története során több ilyen emblematikus, jelzőtáblaként szolgáló tanulmányautót is épített. Ezek domináns, harsány dizájnba csomagolták azokat az apró, első pillantásra talán lényegtelennek gondolt stíluselemeket – a lemezek törését, a fényszórók rajzolatát, a karosszéria arányait –, amelyek aztán egy évtizeden át vagy még hosszabban meghatározták a márka formanyelvét. Az 1988-as Peugeot Oxia, az 1996-os Peugeot Asphalte, majd a 2012-es Peugeot Onyx mind korszakalkotó tanulmányautók voltak, de ahogy a művészettörténetben, az autóiparban is hosszasan lehet vitatkozni azon, hogy mit tekinthetünk egy-egy új korszak kiindulási pontjának.

Minden ilyen vita okafogyott a 2023 legelején leleplezett Peugeot Inception kapcsán. A hosszan elnyúló, négyajtós kupé-karosszéria, a térbeli plasztika szintjére emelt lámpatestek, az előzmények nélküli kezelőfelület mintha nem is ennek az évszázadnak volna a gyümölcse. És akkor még nem említettük a hagyományos külső komponenseket újraértelmező, kiemelkedően áramvonalas dizájnt – a szélvédő nem csupán szélvédő, a gépházfedél pedig nem több illúziónál a Peugeot Inception fedélzetén –, a Peugeot 9X8 Le Mans-i Hypercar versenyautó szintjére behangolt, 680 lóerős motorteljesítményt vagy a 800 V-os elektromos architektúrát, amely rendkívüli kedvező energiafelhasználást társít villámgyors tölthetőséggel és 800 kilométert meghaladó hatótávolsággal.

Az Inception tanulmányautó világszerte lenyűgözte a nagyközönséget és a szakmát egyaránt, ám ennél is többet tett: a benne megfogalmazódó alapelvek továbbgondolására késztetett számos alkotót, köztük a sanghaji iparművészeti egyetem közlekedési szakának egyik hallgatóját, Zhe (Gigi) Huangot. Gigi a lehető legnagyobb tisztelettel nyúlt a projekthez, amelyet nem egyszerűen lemásolt, hanem markáns módosításokkal juttatott el egy következő fázisba.

Míg az Inception alacsony tetővonala lenyűgözően kedvező légellenállást eredményezett, Gigi praktikus kompromisszumot kötve crossoverként gondolta újra az autót. A nagyobb homlokfelület elkerülhetetlenül megnöveli az energiafogyasztást, ugyanakkor a Peugeot Inceptionnek „volt miből engednie”.

A lámpatesteknek még erőteljesebb térbeliséget adott, a felhúzott hátsó lökhárító nem csak sportos megjelenést, de kedvezőbb hátsó terepszöget is eredményez (amennyiben valaki az aszfalton kívül közlekedne a No Concept névre keresztelt fantáziával.)

A Peugeot Incepction diszkréten elrejtett tetőkeretét hangsúlyos elemekkel váltotta ki az egyetemista tervező. Ez a gyűrűszerű idom eléggé robusztusnak tűnik ahhoz, hogy tetőcsomagtartót és szállítórendszereket szereljünk fel az autóra, felülnézetből pedig pontosan ismétli a jármű egészének a körvonalait, a koncentrikusan ismétlődő formák harmonikus, természetes értékekkel vértezik fel a dizájnt.

A legnagyobb eltérés a Peugeot Inception és a belőle kinőtt No Concept között mégsem formai, hanem műszaki: Gigi Huang ugyanis akkumulátoros elektromos hajtáslánc helyett hidrogénüzemanyag-cellával (FCEV) álmodta meg az autót. Ezek szerint viszont nem csak pillanatnyi érdeklődés fűzi a Peugeot-hoz, hanem szemmel láthatóan nyomon is követi a márka fejlesztési irányait.

A Peugeot ugyanis nem csak kísérleteket folytat ezzel az innovatív technológiával, amely a fedélzeten, nagy nyomású tartályban tárolt hidrogénből és a légköri oxigénből állítja elő a villanymotor hajtásához szükséges elektromos energiát, hanem 2021 végén meg is kezdte a hidrogénüzemű, teljesen emissziómentes e-Expert furgonok sorozatgyártását.

A hidrogénüzemanyag-cella nagy előnye, hogy a tartályok percek alatt újratölthetők, így drasztikusan rövidebb az állásidő, mint az akkumulátoros elektromos autóknál. Az Európa-szerte hézagos töltőinfrastruktúra miatt az üzemanyagcella ma még nem bontakozhat ki, ám a szakértők szerint középtávon egyértelműen ez jelentheti a belső égésű motorok optimális alternatíváját.

Míg tehát az évtized második felének Peugeot-modelljeit előrevetítő Inception esetében be nem váltható ígéret lett volna csupán az FCEV hajtáslánc megelőlegezése, a nyilvánvalóan távolabbi jövőre szánt No Concept már magától értetődő természetességgel alkalmazhatja ezt a rugalmas technológiát. Ezzel együtt nagy érdeklődéssel várjuk, hogy a Peugeot is bemutassa a maga üzemanyagcellás személyautó-koncepcióját, és ezzel ismét útjára indítson egy asszociációs játékot a világ kreatív gondolkodóinak körében.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!