A takarékosság és a tömegcsökkentés jegyében a legtöbb autóból eltűnt a teljes értékű pótkerék, a motorháztető felemelését könnyítő gázteleszkóp, és sok gyártó csak egyik oldalra szerel tolatólámpát. Ellopták tőlünk a panorámát is, de van még néhány autóbutítás az okos gépek korszakában.

Felár a pótkerékért

Nem mai eset, de jól példázza a trendet: 1974-ben tömegcsökkentéssel és nagyobb csomagtartóval magyarázta az I-es Golf mankónak nevezett vészpótkerekét a VW AG, miközben 100 nyugatnémet-márka felárat kért a teljes értékű pótkerékért. Egyszerű és gyors matekkel kijön az eredmény, vagyis hogy mekkora extraprofitot zsebelt be az akkor évi négymillió autót gyártó konszern. És persze az abroncsbeszállító is, hiszen defekt esetén többnyire új gumit kellett vennie az autósnak, mert a mankókerék csak 90 km/h alatti tempóra és csak néhány száz kilométeres közlekedésre alkalmas.

A Mustang Mach e jelképes hűtőmaszkja                                               Forrás: Ford

EV korszak

A villanyautókkal a belsőégésű motorral együtt a kipufogórendszertől is búcsúzhatunk, miközben a kocsik orrán megmarad a hűtőrácsszerű díszítés, aminek már tényleg csak dekorációs funkciója van.

Volt már ilyen szerepvesztés az autótörténelemben, hiszen a kocsi orrán lévő hűtő töltőnyílásában olykor fémkeretes és üveges hőmérő díszelgett, aztán amikor a műszerfalra került a hőfokjelző, megmaradtak, sőt, egyre látványosabbak lettek a szoborszerű hűtőkupakok. Így született Spirit of Ecstasy, a legendás nőalak a Rolls-Royce autók elején.

Persze nem minden alakult ilyen szárnyalóan: több olcsóbb modellnél a költségcsökkentés jegyében a hűtővíz hőmérsékletét jelzőműszerektől is el kellett búcsúznunk, napjainkban némely modellben már csak egyetlen jelzőfény figyelmeztet a hűtőfolyadék hőmérsékletére.

Hőmérő a hűtő töltőnyílásán           Fotó: Boros Jenő

Spirit of Ecstasy, az elegáns utód        Fotó: Boros Jenő 

Nullás ötlet

Apropó hűtőrács: funkciós designelemként és típusjelzésként jelent meg az 1935-ös Peugeot hűtőrácsán a 402-es nullája, mely egyben az indítókurbli nyílásaként is szolgált. A párizsi premieren sikert aratott az ötlet, de még nagyobb öröm volt amikor eltűnt a kurbli, mert az elektromos önindítóval tényleg egyszerűbb autózni. Szóval kaptunk is valamit, de nem mindig. Ami biztos, hogy a francia márka hosszú időre levédette a középső nullás típusjelzéseket. (Ezért lett 901-es helyett 911-es a legendás Porsche.)

Peugeot típusjelzés, kurblinyílással a Nullában           Fotó: Boros Jenő

Safety first!

Ami a legjobban hiányzik, a panoráma szélvédő, amit a biztonság jegyében, vagyis az ütközésekre és borulásokra is megerősített karosszéria miatt tűnt el az autókról. A kabin, utascella megerősítése tényleg lényeges biztonsági szempont, de közben bejött egy másik veszélyfaktor, a nevében sem túl bizalomgerjesztő holttér.

Napjainkban tényleg érezni kell az autó minden centijét, mert kanyarodáskor akkora a holttér, hogy egyszerű jobbraforduláskor is könnyen padkázhatunk, de ennél is veszélyesebb, hogy akár több gyalogos válik „láthatatlanná” az erős, de szélessége miatt óriási felületet kitakaró A-oszlop mögött.

Üvegházhatású Pontiac Bonneville koncepció 1954-ből        Forrás: GM   

Panoráma szélvédős Chevrolet Impala     Forrás: GM 

Gyenge próbálkozások

Hiába siránkozunk a hatvanas évek Chevroletjeinek panoráma szélvédője után, mert egyelőre reménytelen az álmodozás. Igaz, voltak próbálkozások, mert komoly kísérletekkel is bizonyították a kilátástalanság veszélyeit.

A német TÜV és ADAC vizsgálata szerint napjaink autói meg sem közelítik az hatvan évvel ezelőtti modellek panoráma kilátását: A vizsgált modellek többsége 3-asnál rosszabb értékével már az 1973-as autóknál mért 0,9 értéktől is messze elmaradnak, miközben a nullás index lenne az ideális. Bármennyire is furcsa, ilyet kreált próbaképpen a Mercedes, ám a buboréktetős sportkocsi nem került sorozatgyártása. Félig hasonló megoldást alkalmaztak egykor az amerikai elnöki autónál, melyet Bubble Top Lincolnnak becéztek.

Szűkebb látómező    Forrás: GM

Hogyan tesztelik a kilátást?

A vizsgálatnál a vezetőülésbe helyezett lézeres kamerával készített 360 fokos körpanoráma felvételeket elemezték és ezek alapján osztályoztak. A hasznos látóteret jelző kördiagramok alapján a bal-első ülésből a legközelebbi oszlop 4-5 fokot, a jobboldali 5-6 fokot takar, vagyis ennyivel nő a holttér, ami nem csak zebrán történő kis ívű kanyarodáskor, de hegyi szerpentineken is növeli a kockázatot.

Panoráma teszt     Forrás: GM

Vastag C-oszloppal indult

Nemcsak a panoráma üveg eltűnése, de az autók sportos megjelenése, vagyis a karosszérián végigfutó és emelkedő övvonal is csökkenti az átlátható üveg felületet. Az Italdesign és Giorgetto Giugiar által tervezett I-es Golf széles oszlopa dinamizmust sugallt, ám komolyan nehezítette a vezető dolgát tolatáskor, ennek ellenére divat lett belőle, mert a a VW ötletét sokan másolták a kompakt kategóriában.

Kísérleti Mercedes C buboréktetővel                      Forrás: Daimler

Virtuális trükkök átláthatatlan oszlopokra

Voltak és vannak próbálkozások a kilátás javítására: a Volvo SSC jelzésű kísérleti modelljén hálósan kialakított - részlegesen átlátszó - A-oszloppal próbálkoztak, a tanulmánymodell egyetlen példánya a márka göteborgi múzeumában látható.

A Toyota 2017-ben szabadalmaztatta a teljesen átlátszó karosszériaoszlopot, ám erről még csak szabadalmi rajzot publikált.

A Jaguar fejlesztése 360 fokos kilátást biztosító digitális rendszer, mely a kocsi külsején elhelyezett kamerák élő képét vetíti a tetőoszlopokra épített képernyőkre, melyek a vezető fejének elfordítására aktiválódnak, így mindig a megfelelő oldalon válnak „átlátszóvá” a tetőoszlopok.

A Land Rover is kamerák segítségével próbálja megoldani a problémát és a vakteret monitorra vetítve közvetíti a vezetőnek, ám nemcsak az oszlopokat, de a motorháztetőt is „átláthatóvá” teszi, ami különösen igazi terepjárásnál jelent nagy segítséget, hiszen bakháton is az autó elé és alá lát a rendszer, mely megmutatja az első kerekek aktuális pozícióját is.

Rácsos A-oszlopos kísérleti modell a Volvo göteborgi múzeumában   Fotó: Boros Jenő 

Vezetői felelősség

A kereszteződésekben szabálytalanul parkoló járművek mellett olykor bokrok zavarják a biztonságos kihajtást, a vasúti átjárók mellett meg építmények, melyeket az előírások ellenére sem bontottak le több helyen. Ráadásul egyre figyelmetlenebbek vagyunk, mert mobilozunk vagy majszolunk, de a közlekedés szervezői és az autók sem igazán kilátás-barátok.

Ahányszor csak szóba kerül a panoráma szélvédő és a keskenyebb oszlop iránti vágy, a formatervezők mindig azzal védekeznek, hogy fő a biztonság, aminek alá kell vetni a designt. Szóval tartósan együtt kell élnünk az autók széles oszlopaival, ám attól is romlik a kilátás, ha a meglévő átlátszó felületek koszosak, szóval legalább azt tisztítsuk folyamatosan.

Jó ablaktörlő nélkül nehéz tisztán tartani a szélvédőt        

Átlátszó krónika

A világosság után vágy szülte négyezer éve az átlátható üveget, mely egykorú a kerékkel. Az első automobilon még fülvédős sapka és szemüveg védte a sofőrt, ami elég volt 10-15 km/óránál, de a sebesség növekedésével más megoldást kellett találni. A XX. század elején megjelent a síküveg, mely szilánkosan tört és még kisebb ütközéskor is súlyos sebeket vágott, olykor halálos sérüléseket okozott.

1914-ben jelent meg a közlekedési eszközökhöz, vagyis buszokhoz, vonatokhoz és persze személyautókhoz fejlesztetett és töréskor sem széthulló biztonsági üveg, majd jóval később a szilánkmentes és többrétegű szélvédő.

1948-ban panoráma szélvédőkkel gyártotta Buick, Cadillac és Chevrolet márkájú autóit a General Motors.

Napjainkban az új többrétegű ragasztott üvegek már jobban védenek a hősugárzás, a zaj és betörés, némelyik a lövedék ellen is. A panoráma üveg eltűnése kedvezett a páncélozott autókat és golyóálló üvegeket gyártó cégeknek, hiszen a kevésbé ívelt felületek megkönnyítik a többrétegű védelem kialakítását.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!