Villanyautó

Hódító villamos

2014.09.03.

Egyre nagyobb kedvezményekkel próbálják villanyautóba ültetni az embereket a politikusok és városvezetők, akik adókedvezmények mellett a tömegközlekedési eszközökhöz hasonló előnyöket is osztogatnak.

A legtöbb európai piacon már vásárláskor jelentős állami támogatást kap az elektromos hajtást választó polgár, aki az üzemeltetéskor sem jár rosszul. Legalábbis addig, amíg a benzinhez és gázolajhoz hasonló adóval nem terhelik a villanyautót, hiszen a jogszabályok szerint minden hajtóanyagra érvényes a közteher fizetési kötelezettség. Pontosabban érvényesnek kellene lennie, ám a konnektorból feltöltött villanyautók egyelőre élvezik az árelőnyt. Néhány prémiummodellt leszámítva ezzel együtt sem rohamozzák meg a vevők a villanyautó-kereskedéseket. Tavaly 180 ezer elektromos autó kelt el világszerte és a 2018-ra szóló globális előrejelzésben is csak 2,7 millió szerepel, ami nem kevés, de töredéke az éves forgalomnak, ami tavaly 80 millió személyautót jelentett.

Lohner-Porsche villanyautó műszere A szerző felvétele

E-autózás a Jedlik Ányos programmal

Grandiózus terveket vázoltak fel a legnagyobb európai piacon és Magyarországon is. A német kormány terve szerint 2020-ig az elektromos autók száma eléri majd az egymilliót, ami nem kis feladat, hiszen az elmúlt négy év alatt lassú tempóban fejlődött a zöld szegmens: a BVA, vagyis a Szövetségi Közlekedési Hivatal nyilvántartásában 12 ezer villanyautó és 85 ezer hibrid szerepel, ami elenyésző 1,6 százaléka a 43,9 milliós németországi gépkocsiállománynak.

Hasonló dinamizmus olvasható ki a magyar Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az AAB megállapodásából. Jelenleg kétszáz tisztán elektromos személyautó szerepel a hazai nyilvántartásokban, a Jedlik Ányos program az e-járművek elterjedésének ösztönzését és a szükséges műszaki-technológiai valamint gazdasági felkészülését gyorsítaná. A Nemzeti Közlekedési Stratégia keretében a KTI készített közlekedésenergetikai és klíma modellt szerint 2050-re Magyarországon közel 3,5 millió elektromos (hibrid, plug-in-hibrid és tisztán elektromos) gépkocsi, főként személy-, és kis-haszonjármű közlekedik majd.

Nissan Leafek, eladósorban A szerző felvétele

Ösztönzők pénzben, juttatásban

A tempót gyorsíthatja az autók árának csökkenése, az akkumulátorok kapacitásának, vagyis a villanyautó hatótávolságának növelése, a gyorstöltő-hálózat bővülése és természetesen a vásárlási, valamint üzemeltetési támogatások növelése, vagyis az adókedvezmények, és nem utolsósorban a közlekedésben nyújtott előnyök: buszsáv használat és ingyenes belvárosi behajtás, valamint parkolási engedmények.

Már ma is az elektromos autók mellett szól bizonyos autós rezsicsökkentés, legalábbis a villamos hajtásúak esetében, mert a belsőégésűekkel, tehát, a gázos, benzines és dízel motorosokkal ellentétben az elektromosok hajtóanyagát nem terheli jövedéki adó. Így jön ki az a csábító képlet, hogy száz kilométert 500-600 forintból meg lehet úszni. Mert hogy ennyibe kerül az az árammennyiség, amennyit például az európai piac legnépszerűbb modelljét tele lehet tankolni az otthoni konnektorból.

Mercedes széria

Drága és lassan megtérülő beruházás

Ehhez persze kell venni egy Leafet, ami a magyar piacon 8,774 millió forintba kerül. Azután érdemes alaposan tanulmányozni a használati utasítást, és ajánlatos a töltési időkről is naplót vezetni. A 220-voltos konnektorból történő töltésnél a 100 százalékos szint elérése után az autó műszere 154 kilométernyi hatótávolságot jelez. A gyári tájékoztató szerint a megtehető út függ a jármű terhelésétől, sebességétől, a forgalmi és útviszonyoktól és a külső hőmérséklettől is. Így van ez a benzines vagy dízelmotoros kocsiknál, de azokkal különösebb diéta trükkök nélkül is megtehető ezer kilométer egy tankolással, ami fizetéssel együtt sem tart tovább tíz percnél egy benzinkútnál. A villanyautónál ez gyors-töltő esetében is minimálisan fél óra, ami alatt legfeljebb 80 százalékos szintre tölthető az akku, ami nagyjából 120 kilométernyi megtehető utat jelent. Egyszerű konnektoros töltés esetén 10-12 órával számolhatunk a teljes szint eléréséig. A hivatalos mérések szerint egyenletes 61 km/órás sebességgel haladva 20 Celsius fokos hőmérsékletben 233 kilométernyi utat is meg lehet tenni, amennyiben nem használjuk a klímaberendezést. Az biztos, hogy nem csak gyári ajánlásaival, de figyelmeztető műszereivel is takarékos vezetésre nevel a villanyautó. Fagypont alatt, mínusz 10 Celsius fokos hidegben, városban, 24 km/órás folyamatos sebességnél, bekapcsolt fűtéssel száz kilométeres útra elég az akkuban tárolt áram.

Sokan még nem választanák

A villanyautót inkább városi közlekedésre szánták, legalábbis mindegyik premierjén ezzel érvelnek a gyártók szakemberei, akik szerint az átlagos napi használat nem lépi túl az ötven kilométert, ehhez pedig elegendő a mai akkumulátorok kapacitása. Ennek némileg ellentmondanak a közvélemény-kutatások: az Automobil Woche szaklap összeállítása szerint a megkérdezettek kétharmadának minimális elvárása a négyszáz kilométeres útra elegendő akkumulátor.

Fogadjuk el a gyári ajánlatot: a napi ötven kilométeres autózás konnektorból töltve éves szinten 365-ször 300 forintba kerülne, ami közel 110 ezer forint. Ugyanez a távolság a feleannyiba kerülő és száz kilométerenként öt literes átlagfogyasztású benzinmotoros modell esetében évi 370 ezer forintnyi üzemanyagköltséget jelent, ami ezzel a napi adaggal közel húsz év alatt hozná be a magasabb árból adódó különbséget.

BMW i3-as a müncheni központnál A szerző felvétele

Golf, árammal

Hamarosan az európai piacra kerül az e-Golf, mely száz kilométeren 12,7 kilowattórányi áramot fogyaszt, igaz, ez a villanyautó sem lesz olcsó, mert ára tízmillió forint feletti, csakúgy, mint az i3-as BMW minié. Utóbbi rohamtempóban jön föl az eladási listán, és már megjelenésekor több mint tízezren rendelték meg a német piacon. Magyarországi forgalmazásáról kérdeztük Jávor Dánielt, aki a következőket mondta: a cégcsoport teljesen elektromos i3-as, illetve i8-as hibridmodelljét egyelőre azokon piacokon vezette be, ahol az elektromos közlekedés iránti igény, illetve adókörnyezet a legígéretesebb és ahol a közterületi töltési infrastruktúra a leginkább kiépült. „Egyértelmű szándékunk, hogy ezen piacok közé Magyarország minél előbb kerüljön be, és az Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének tagjaként mindent el is követünk, hogy a kormány Jedlik Ányos programjának kidolgozásában és az elektromos autók magyarországi elterjedésében hatékonyan segítsünk.

Gyorstankolás a budaörsi Nissan szalonnál A szerző felvétele

Hol töltődjön, és mennyiért?

A magas ár mellé ígért olcsó áramfogyasztás mellett csábító lehet, hogy a villamos hajtásúakra Magyarországon nem kell regisztrációs-, és cégautóadót fizetni, egyes városokban – például Siófokon, Győrben, Miskolcon és Karcagon – pedig ingyen parkolhatnak. Egyre több helyen lehet akkumulátort tölteni, a nyilvános oszlopok száma Budapesten elérte a húszat, ezek többsége azonban közterületre kihelyezett 220 voltos konnektor, és csak néhány számít valódi gyorstöltőnek, mellyel harminc perc alatt 80 százalékos akkutöltöttséget lehet elérni.

A külföldi országokban elért lendületes fejlődés magyarázata, hogy Portugáliában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban már a vásárlásnál elérheti az állami támogatás a hatezer eurót. Norvégiában áfamentes a beszerzés, ingyenes a töltés és a parkolás az EV jelzésű területeken, valamint a villanyautók a buszsávot is használhatják, Londonban mentesülnek a Citybe való behajtási díj alól,ami napi 12 font.

Kicsi, de fejlődő szegmens

Az európai piac legdinamikusabban fejlődő szegmense a villanyautóké, melyeknek eladása tavaly meghaladta a 31 ezret, ez 74 százalékos növekedést jelent egy év alatt, ám ez a mennyiség a 2013-as darabszám teljes piac negyedszázalékát sem tette ki. A listavezető Nissan Leaf modellből egész évben 11 ezer, a Renault Zoéból 8752, a Tesla Model S-ből közel négyezer kelt el. A JATO Dynamics adatai szerint az idei év első hat hónapjában közel 23 ezer villanyautót helyeztek forgalomba Európában, ami 91 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A népszerűségi listát továbbra is a Nissan Leaf vezeti (7127 db), majd a Tesla S (5409 db) és a BMW i3-as (4689 db) következik. Megjelenése óta a Leaf villanyautóból világszerte 120 ezret értékesített a Nissan.

Az uniós előrejelzések és tervek szerint 2030-ra négymillió villanyautó közlekedik majd az az európai utakon, addigra ötven kilométerenként lehet majd áramot tankolni. Egy nyilvános töltőoszlop magyarországi avatásán a szakminiszter felvetette, hogy közbeszerzési tendereken előnyben részesítenék a villanyautókat, valamint azt is, hogy érdemes lenne a tizenöt évesnél régebbi autójukat új villamoshajtásúra cserélőket támogatni.

Renault ZE kollekció

Egy ZE modellel kevesebb

Az elektromos autók jók, gyorsak csendesek és teljes életciklusukra bontva is környezetbarátak, ezt állapította meg a WirtschaftsWoche német hírportálban megjelent szakértői elemzés. A környezetvédelmi hatástanulmányok készítésére szakosodott amerikai Automotive Science Group (ASG) 45 paramétere kiterjed a modell teljes élettartamára, vagyis a gyártásra, üzemeltetésre és újrahasznosítására is.

A hideg jelentősen csökkenti az egy akkumulátortöltéssel megtehető utat, de nem a tél fagyasztotta be a villamoshajtású Fluence ZE értékesítését, hiszen az már korábban sem volt sikeres: a Renault terveiben eredetileg évi 200 ezer Zero Emission villanyautó eladása szerepelt, ám ez egyelőre álom marad, emiatt Törökországban leállították a legnagyobb elektromos hajtású modell gyártását. A Fluence ZE modellből 2011. óta 3500 kelt el, de közben csődbe ment az akkumulátor cseretelepeket építő Project Better Place izraeli cég. Egyébként is kevésnek bizonyult az egy töltéssel megtehető 100-150 kilométer, és soknak a bérleti díj. Továbbra is piacon marad a Zoe és Twizy, valamint a konszern testvér Nissan Leaf modellje. 2013-ben 19 ezer Renault Zoe kelt el, ez 83 százalékos növekedés az előző évhez képest, a kétüléses kiskocsihoz egy évre és ötezer kilométernyi útra 49 euróért lehet akkumulátort bérelni. A magyar piacon kapható öt modell ára a kedvezőtlen forint-euró árfolyamok ellenére is csökkent: az Opel Ampera ára a kezdeti 13 millió forintról tízmillió alá ment. A JATO adatai szerint 2014. első felében 11 Nissan Leafet és 3 Tesla Model S-t helyeztek forgalomba

Hangot kapnak

A zajvédelemeben élenjáró csendes járművek előnye olykor hátrány is, hiszen parkolóban sétálva nem hallani a villanyautót, ami veszélyes, ezért az Európai Bizottság azt tervezi, hogy 2019-től kötelező lesz a hibrid és elektromos autókon egy olyan hanggenerátor, melyet 30 km/órás sebesség alatt a vezető nem kapcsolhat ki. A Nissan Leaf rendelkezik ilyennel, a szerkezet tolatáskor és lassú előremenetben szolid, de jól halható hanggal figyelmezteti a többi közlekedőt.

Az USA-.ban már napjainkban is kötelező eszköznek óránként 18 mérföldnél lassúbb tempónál egyfolytában szólnia kell. Ilyen hanggenerátort bármilyen modellbe lehet szerelni, és akár sportos benzinmotor hangra váltogatni, de az már más kérdés, hogy meddig terjed majd a zajkeltők szabadsága.

 

Az oldal fő támogatója

 

2022.08.09
Nehéz volt bejutnia a Fehér Ház flottájába, mert több amerikai elnök szerint úriemberhez méltatlan....
2022.08.09
Júliusban 205.911 személygépkocsit szereltek fel először rendszámmal, ami 12,9 százalékos csökkenés....
2022.08.09
A 2021-es baleseti statisztikák történelmi mélyponton zártak. 2022 első öt hónapjában azonban ismét....
2022.08.09
Pátkai Zsolt autóipari beszállítóként pontosan tudja, mi a különbség minőség és minőség között.....
2022.08.09
A legendás, Can-Am enduro és cross motorok születésének ötvenedik évfordulójára, a márka visszatér....
2022.08.09
Az elektromobilitás a nehéz gazdasági helyzet és a globálisan akadozó ellátási láncok ellenére is....
2022.08.09
A legelsőtől egészen az RS 6 legújabb generációjáig – Stephan Reil már a kezdetektől nagyban....
2022.08.09
Izgalmas csomagot dolgozott ki városi szabadidőjárművéhez a Toyota. A Yaris Cross GR Sport a Toyota....
2022.08.09
A Ferrari 23 555 járművet hív vissza az Egyesült Államokban. Az ok: fékproblémák szinte minden....
2022.08.09
Henry Ford már autógyártás korai éveiben felismerte, a komplexitás nem tesz jót a gyártási....