Szerző: Boros Jenő - Népszabadság

Ahogy minden műszaki termék, az abroncs is rengeteg kompromisszum eredménye, hiszen amelyik jó hóban, az kevésbé hatékony latyakban, az egyiknek jobb az egyenes futása, a másik hatékonyabb fékezésnél, kanyarodásnál. Nem véletlenül mutatnak eltéréseket a német, osztrák, francia, vagy olasz tesztelők táblázatai, amiknek sorrendjét ha csak kis mértékben is, de olykor a hazai termékek iránti elfogultság is alakítja. Amiben egységesek, hogy a jó minőségűek között nincsenek jelentős eltérések. Az osztrák ÖAMTC az abroncsok téli alkalmasságát közvetlenül befolyásoló tényezők alapján értékelt, ezek között szerepeltek a menettulajdonságok szárazon, vízen, havon, jégen, latyakon, de pontozták a gördülési zajt, a kopás és az üzemanyag-fogyasztást is. A legnagyobb európai autóklub, a német ADAC által tesztelt 32 abroncs többsége jól szerepelt és csak négy kapott nem ajánlott minősítést.

Finnországban, a befagyott Bothina öböl jegén 336 km/órás világrekordot állított fel Hakkapeliitta téli abroncsával a Nokian Forrás: Gyártó

Ami biztos, hogy hideg időben - és nem csak havon - biztonságosabb a téli abroncs, erről csak azt kell meggyőzni, aki még nem fékezett hét Celsius foknál alacsonyabb hőmérsékleten, amikor ötvenes tempónál is 3-4 méterrel hosszabb távolságon állt meg nyári gumijával. Hatvanas tempónál havon a téli gumival 47 méter, nyárival több mint száz méter a fékút.

Nemcsak a gumi futófelületének mintája és mélysége fontos, hanem anyagának összetétele is: a nyáriak hidegben felkeményednek, romlik a tapadás, hosszabb lesz a fékút és kanyarban is könnyebben megcsúszik a jármű., hóban már az elindulás is nehéz. A magasabb hőmérsékletre és többnyire száraz útra, valamint nagyobb sebességre tervezett nyári gumik egyre ritkább mintázata csak a vízelvezetést szolgálja, míg a téli abroncsok kisebb, de mélyebb lamellái a hóban való kapaszkodást és fékezést segítik, ám emiatt messze elmaradnak a nyári kanyarodási tulajdonságaitól.

Ahogy sok más terméknél, az abroncsoknál is többnyire a drágább a jobb. Vásárláskor természetesen fontos az ár, de a választásnál ne csak ez legyen a maghatározó, hiszen a magasabb ár általában jobb minőséget, és ami fontosabb, nagyobb biztonságot jelent. Nem könnyű választani magyar piacon kapható félszáz márka termékeiből. Valamikor a 13 collos keréktárcsa volt a legelterjedtebb méret, ám a járművek tömegének, sebességének növekedése egyre hatékonyabb fékeket igényelt, ehhez pedig növelni kellett a féktárcsák és persze a kerekek méretét. Napjainkban az új autók többségét már 15 collos, vagy annál nagyobb átmérőjű felnikel forgalmazzák.

Az egykor általános 13 collos méretű és T- sebességindexűből ( Max. 190 km/óra) tavaly még ötvenezer forintból futotta szereléssel és centirozással együtt négy téli abroncsra, idén ez már közelebb van a hatvanezer forinthoz, a 15 colos méretű készletért pedig hetven-nyolcvanezer forintot kell fizetni, ennél drágábbak a magasabb sebességindexűek.

Ahogy az autókat, úgy az abroncsokat is alaposan tesztelik sorozatgyártás előtt, az időjárást és útfelület hőmérsékletet fedett pályákkal, a vezetői fáradékonyságot robotokkal próbálják állandósítani. A Continental teljesen automatizált pályán robotpilótákkal tesztel hannoveri fejlesztési központjában, ahol a 300 méter hosszú és 30 méter széles csarnokban a téli és nyári abroncsok különböző tulajdonságait vizsgálják. A vezető nélküli tesztjárművek akár 120 km/órás sebességig gyorsíthatóak, majd fékezhetők automatikusan. A gumiabroncsok menet- és féktulajdonságait cserélhető, szabványos felületű útburkolati elemekkel száraz és nedves körülmények között egyaránt tesztelhetik, a fagyos tesztek a szomszédos jégcsarnokban van lehetőség.

Továbbra is fontosak a természetes helyszínek, melyeket olykor rekorddöntésre is használnak. Az északi országokban állandó bázisokat tartanak fenn autógyártók, mert mínusz 35-40 Celsius fokos hőmérsékletben tesztelhetik igazán szélsőséges körülmények között modelljeiket. Az abroncsgyártó Nokian ennél többet akart és Finnországban, a befagyott Bothina öböl jegén 335,713 km/órás átlagsebességi és 336,511 km/órás maximális világrekordot állított fel 255/35 R20-as T XL jelzésű Hakkapeliitta 8-as jelzésű abroncsával, melyben természetesen fémtüskék is segítették a haladást. A mínusz 5 Celsius fokos hőmérsékletben és 5 m/sec sebességű szélben a teszteléshez használt győri motoros Audi RS6-os hűtőrácsát és kerekeit sima karbonelemekkel burkolták, hogy megakadályozzák a hajtómű túlhűtését és csökkentsék a légellenállást. A rekorder abroncsot nem lehet üzletben megvenni, hiszen a kereskedelmi forgalomban kapható leggyorsabb, vagyis Y jelzésű abroncs maximális sebességindexe 300 km/óra, ám ez is messze meghaladja a közúti közlekedésre engedélyezett tempót, ráadásul a szöges változat Európa legtöbb országában tiltott.

Téli fény, fagyálló folyadék

Az időjárásnak megfelelő autó nem csak téli gumit, hanem fagyálló hűtő-, és mosófolyadékot is jelent, de ajánlatos ellenőrizni az akkut és világítást is. Az ORFK Balesetmegelőzési Bizottságának „Látni és látszani” kampányának keretében a személy-, és tehergépkocsik, valamint motorkerékpárok vezetői a kijelölt szervizekben december 15-ig nemcsak járműveik világítóberendezéseit, hanem díjmentesen látásukat is megvizsgáltathatják. Ezzel felkészülhetnek a november 7-től december 15-ig tartó közúti ellenőrzésre, melynek célpontjai a járművek megfelelően beállított lámpái.

Százezer forintos bírság

Ausztriában, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, Csehországban és Észak-Olaszországban kötelező a téli gumiabroncs. Ausztriában november 1. és április 15. között, Csehországban november 1. és március 31. között, Szlovéniában és Szlovákiában november 15. és március 15. között büntetik a nyári gumival közlekedőket. Európában minimálisa 3 milliméteres, Ausztriában és Csehországban 4 milliméteres mintázatú abroncs engedélyezett. Romániában a bírság elérheti a 100 ezer forintnyi lejt. A négy évszakos abroncsokon szerepelni kell az M+S jelzésnek, ami sár és hó, angolul mud/snow szavak rövidítése.