A villanyautók és a szerző viszonya

Akik gyakran olvasnak tőlem, világosan ismerik álláspontomat az elektromos autókkal kapcsolatban. Akik nem, nekik máris leírom, hogy számomra az elektromos autó jelenleg a városi "anyataxi" üzemmódra jelent valós alternatívát a belsőégésűekkel szemben. Napi 50-80 kilométer, több megállóval, tehát folyamatosan hidegüzemben, erre a felhasználásra a legjobb egy kicsi, könnyű elektromos autó, amit este ráteszünk a töltőre, és reggel megint mehet az újabb csatába. Nincs (akkora) szervizköltség, járnak hozzá üzemeltetési kedvezmények, és apának sem fáj, hogy a motor szinte soha nem melegszik be. Hosszú távra viszont még mindig a gázolajos motor a leghatékonyabb: utazni egy nyomatékgyárral, hatótávpara nélkül, pár perc alatt kattan a pisztoly. Na, ezt ebben a csomagban még mindig nem tudja semmi más. Ilyen érzésekkel közelítettem az Audi első, tisztán elektromos SUV-jához, ahol egy kis nosztalgiahullám is megcsapott. Emlékszem arra, amikor megjelent a Q7-es. Mekkora szám volt annak idején a mindentől nagyobb behemót, és mennyire utolérték azóta méretben a többiek. Manapság, amikor már a Yarisból is az emelt a divat, nem kérdés, hogy előbb utóbb az elektromos autók piacán is megjelenik a SUV. Az ingolstadtiak első tisztán elektromos modellje az e-tron más, mert van benne abból, amitől egy első generációs Q7 még a mai napig is életben van, és beülve, ha letakarjuk a kilométerórát, akkor nem tudjuk, hogy 100, vagy 300 ezret mutat a számláló. A tesztelt autóban mondjuk csak 30.000 megtett kilométert jelez, de ez még egy szalonautó, így sem az akkumulátorok hatásfokán, sem a karosszérián, és még az utastérben sem érződik az elhasználtság legapróbb jele sem.

Villannyal rohanni nem fogsz

Teljesen megzavart a kép, mert, ahogy a Das Weltauto Centrum budaörsi telephelyén az e-tronhoz ballagtam, megláttam, hogy egy nagy, nehéz batárhoz megyek. Ott van az elején a négy karika, biztos megveszek majd a forgalomban, és mindenkit le akarok nyomni, mert egy állatot hoz ki belőlem a huszonmilliós prémium kocsi. Milyen szép sztereotípiák, és hányszor látjuk ezt a valóságban, ha belepillantunk néhány fedélzeti kamerás incidensbe, amit hazánk közútjain vettek fel a menetrögzítők. Meglepő, de itt nem akar az ember átgázolni mindenkin, és felhajtogatni nyomatékból az Erzsébet hidat. Pedig megtehetné. A második meglepetés, hogy ami a Teslából nekem hiányzott, az itt tökéletesre lett építve, ez pedig az anyagminőség. Mert persze az amcsi elektromos autó szép, és jó, de mi, európaiak tudjuk, hogy lehet az kifinomultabb, és jobb. Igen, ezért van itt az autógyártás bölcsője, ezért kötődik ezer szállal az öreg kontinensre a tradíció. Szóval az Audi minőségérzetére az e-tronban sem lehet panasz. Nem tudtam belekötni az anyaghasználatba, a színvonalba, mert olyan, amilyennek ebben a kategóriában lennie kell, és elvárható egy húsz millió fölötti értékű autó esetében. Tudom, most mindenki azt kérdezi, oké, szép, oké, jó, de hogy megy? Nos, 400Le feletti teljesítménynél nem kérdés, hogy mindent visz. Arról is meséltem már, hogy egy régi Modell S-ben éreztem először az elektromos motor erejét, ami átmenet nélkül gyorsít nulláról gyakorlatilag bármennyire. A vicc minden újszülöttnek jó, de pár combosabb G-sokk után megunja az ember, legalábbis én így voltam vele. Hazafelé mikor beültem a sajátomba, már örömmel röfögtettem a benzinmotort, számoltam az ütemeket, hallgattam a kipufogót. Tudják, kinek mi, nekem az!  Szóval itt csak elképzeltem, milyen lenne eladni mindent, hitelt felvenni, és azt mondani: anyus, beruházunk egy e-tronba, ez lesz a mindenes autónk! Az a helyzet, hogy könnyen meg lehetne szokni, mert tényleg mindenre elég, ami feladatként felmerülhet egy átlagos család igényeire. Kár, hogy a vételár még ennyire távol van az átlagostól.

Gyorstöltővel álom az utazás

Ez az autó nem fog fogyasztási rekordokat döntögetni, hiszen tudjuk, hogy egy nagy, és nehéz autó, így többet is fogyaszt. Több a homlokfelület, nagyobb a gördülési ellenállás, és több levegőt kell leküzdenie. Így soha nem fog elektron „párán” suhanni, mint egy lapos sedan. Cserébe jobban pakolható, kihasználható. A töltőrendszer folyamatosan fejlődik, így elég 2 óránként megállni egy negyed óra, húsz percre, hogy töltsünk rajta, addig pont elpattan egy szendvics, lecsúszik egy kávé, és kinyújtóznak a végtagok. De a népszerű töltők környékén, tehát Budapest vonzáskörzetében gyakran nagy a sor, így megesik, hogy várni kell, szóval ezzel nem árt kalkulálni. Tudom, hogy kivitelezhetetlen, de sokkal jobb lenne előre lefoglalni, hogy mire odakerülünk, már ne kelljen másra várni, hanem azonnal indítható legyen a gyorstöltés. Ha kalkulálunk hatótávot, és megnézzük az útvonalon lévő töltőket, akkor egyszerűen tervezhetünk vele hosszabb utakra is, ebben több fizetős applikáció is a segítségünkre lesz. Be kell vallanom, hogy nem éltem az autóval napi szinten, így az otthoni töltésről, az ingyen parkolásról, a fizetős töltésről, a töltőpontokra épülő útvonaltervezésről nincsenek gyakorlati tapasztalataim. Amiről tudok viszont véleményt mondani, hogy iszonyatosan jól fordul, és mivel a "pincében" van az akkupakk, így hiába két és fél tonna, brutálisan stabil, szépen lehet terelgetni, csak a gumi mutatta, hogy véges a tapadáshatár. Ez mondjuk a bután mozgó behemótok között mindenképpen jó pont.

Milyen használtan?

Ez egy nehéz kérdés, hiszen egyáltalán nem elterjedtek a koros, sokat futott elektromos autók, és a rájuk specializálódott magánszervizek, amik gyárihoz közeli, vagy azzal megegyező technológiával javítják ezeket. El fog jönni ez az idő is, de nem holnap lesz a nap, amikor minden városban találunk ilyet. Egyébként a szervizelés elektromos autó esetében mindig sokkal kedvezőbb, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal működő társaiknál. Miért? Például itt elég két évente, vagy 30.000 kilométerenként felkeresni a szervizet, ami egy hagyományos autóhasználónál valószerűtlenül sok idő. Már ha csak az évenkénti olajcserét, az aktuális kopó alkatrészek cseréit, vagy a műszaki vizsgára felkészítést vesszük, és akkor még nem jöttek az előre nem mindig látható, kisebb, nagyobb meghibásodások. Hogy bírja az akksi? Igen, ez mindig kardinális kérdés. Kerestem erre vonatkozó statisztikákat, elemzéseket, és találtam is egyet, ami több mint hatezer járművet vizsgált, ebből kiderül, hogy az e-tron nincs a 10 leggyorsabban degradálódó akkumulátorral szerelt elektromos autó között. Persze, tudjuk, hogy ez nem jelent sokat, itt mindig a használat módja dönti el, hogy mennyire marad tartós. Hiszen egy hagyományos indító akkumulátornál sem mindegy, hogy meddig, és milyen kapacitással töltjük. Vagy hagyjuk-e mélymerülni?

Így a teszt vége felé feltűnhet a kedves olvasómnak, hogy mennyire keveset beszéltem az infotaitment rendszerről, a fogyasztásról, az extrákról? Igen, már az elején szerettem volna jelezni, hogy nincs összehasonlítási alapom, nem élem napi szinten ezt a világot, így egy olyan vásárló szemével írom a tesztet, akinek minimális tapasztalata van, és mégis szeretne elektromos autót, de egy olyan márkától, aki nála már bizonyított minőség terén. Aztán jó kérdés, hogy ezek után az értékesítő ki tudja-e majd imádkozni ezt a még használtan is irgalmatlanul sok pénzt a zsebéből? Mert a termék jó, kérdés, hogy a technológia milyen irányba fejlődik tovább.

Használttesztünkhöz az autót a Das WeltAuto Centrum Budaörs biztosította.