Bár az Európai Unió által kitűzött 2035-ös végül kissé „felhígult”, így szintetikus üzemanyagokkal működő belső égésű motorokat is forgalomba lehet majd helyezni a céldátum után, nyilvánvaló, hogy az EU elköteleződött az elektromos hajtásláncok mellett. Nálunk idén egyelőre az eladott új autók 10 százaléka elektromos és 9 százaléka plug-in hibrid.

Kína jelenleg is magasan a legjelentősebb elektromos autó piac. Az idei év első felében az elektromos járművek az összes új személygépkocsi-regisztráció közel ötödét tették ki, a tölthető hibridek pedig további 5%-ot tesznek ki. Ez négyszer akkora piaci részesedés, mint 2020-ban, és 8 százalékpontos növekedés a tavalyi piaci részesedéshez képest. Ennek eredményeként Kína már túllépte a 14. ötéves terv energiamegtakarítási és kibocsátáscsökkentési munkatervében szereplő 20%-os elektromos célt, két évvel a 2025-ös céldátum előtt.

Az Amerikai Egyesült Államok szintén az elektromos hajtásláncok mellett tette le a voksát, de kevésbé ambíciózus terveik vannak, mint nekünk itt Európában:  Joe Biden elnök azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az új autók felét elektromos, üzemanyagcellás vagy hibrid elektromos járművek adják. Az Egyesült Államok piaca általámosságban kissé le van maradva Európától és Kínától, ami az elektromos autók terjedését illeti, de az év első hat hónapjában a legerősebb növekedési ütemet mutatta a három nagy régió közül. Ebben az időszakban a elektromos autók 5,5%-át, a plug-in hibridek pedig további 1,4%-át tették ki az összes új személygépkocsinak.

Japán helyzete érdekes, ha az elektromos autókhoz való hozzáállást nézzük. Az állam nem támogatta feltétlenül a teljesen elektromos autók fejlesztését és legnagyobb gyártójuk, a Toyota is sokáig egyértelműen a hibrideket preferálta. Japán és járműpiaca régóta ódzkodik az elektromos járművektől. A kormány szervezett törekvése a hidrogén alapú gazdaságra inkább a hibrid autókat és a hidrogénüzemű autókat támogatta. Ugyanakkor mindez most megváltozni látszik, ugyanis a kormány jelentős összegeket fordít az elektromos autók terjedésének elősegítésére és ezzel összhangban a Toyota is rengeteg elektromos autó jövőbeli bemutatását jelentette be.

Érdekes megnézni az öböl országok helyzetét is. Az olajban bővelkedő régió annak ellenére, hogy a magas üzemanyagárak nem okozhatnak nekik problémát, klímacélok és a nyugathoz való alkalmazkodás miatt úgy tűnik, ők is az elektromos autók terjedését célozzák. Mindez persze rímel is az olajalapú gazdaságok átalakítására, Szaúd-Arábia például arra törekszik, hogy 2030-ra autóinak legalább 30 százaléka elektromos meghajtású legyen, és vállalta, hogy 2060-ra eléri a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást.

A fentiek alapján azt gondolhatnánk, hogy a világ döntő többsége elektromos autókat fog használni a jövőben, de a helyzet közel sem ilyen egyszerű. Az elektromos járművek például Afrika nagy részén továbbra is ritkák, gyakorlatilag millió autóból néhány darab elektromos. Dél-Afrikában, amely a kontinens legnagyobb elektromosjármű-piaca, az utakon közlekedő több mint 12 millió járműből mindössze 1000 elektromos jármű.

A legtöbb afrikai országban még kevesebb elektromos autó üzemel. Ennek oka, hogy a legnépszerűbb járművek a használt autók, amelyeket más régiókból szállítanak ide.

Valamivel jobb a helyzet, de a fejlett régiókhoz képest hasonlóan le van maradva Dél-Amerika. A régióban 2021-ben közel 25.000 eladott elektromos járművet regisztráltak, ami több mint kétszerese a 2020-as szintnek. Ez jelentős növekedés, de még mindig töredéke az Európai vagy Kínai szintnek.

Mexikótól Chileig az elektromos járművek a teljes autóeladás 0,7%-át tették ki 2021-ben, országonként változó arány mellett.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!