Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai
Elkezdődött az őzek párzása – vadásznyelven: üzekedése –, amely július második felétől augusztus közepéig tart. Ilyenkor a bakok űzik a sutákat, de egy rivális bakot is elkergethetnek a területükről. Ebben az időszakban az állatok sokkal óvatlanabbak, figyelmetlenebbek, valamint aktívabbak, többen mozognak nappal is, gyakrabban keresztezik a közutakat. Emiatt sokkal figyelmesebben kell vezetniük az autósoknak.
A Magyar Közút a vadásztársaságokkal együtt arra kéri a közlekedőket, hogy ne csak a vadveszélyt jelző táblák után, hanem minden más útszakaszon vezessenek a szokásosnál óvatosabban.
Így kerüld el a balesetet!
Az európai őz legnagyobb egyedszámú és a legelterjedtebb nagyvad Magyarországon, nem véletlen, hogy a vadgázolások túlnyomó többségében őzzel ütköznek az autósok. A tavalyi, 2019-2020-as vadászati évben 6734 nagyvadat ütöttek el, ezek 76 százaléka, 5142 darab őz volt. A legtöbb, 522 őzgázolás Vas megyében történt, ami az esetek 10 százaléka. Pest megyében ez a szám 434 őz és 8 százalék volt.
Az őzek és más nagyvadak szinte bárhol felbukkanhatnak, nem csak ott, ahol tábla figyelmeztet a megjelenésükre. A baleset elkerülése érdekében ezeket érdemes észben tartani:
Ha mégis megtörtént a baj…
Ha mégis elütöttünk egy állatot, mindenképpen hívjuk a rendőrséget. A vadgázolás közúti balesetnek minősül, így minden további ügyintézés alapja a rendőrségi jegyzőkönyv. Az adott területen illetékes vadásztársaságot is értesíteni kell, de erről általában a rendőrség gondoskodik.
Ha kiugrik egy őz az útra, ne rántsuk le a kormányt!
Érdemes a helyszínen fotókat készíteni, ezek később még jól jöhetnek. Ne próbáld meg lehúzni az útról az állatot, mert lehet, hogy még életben van, és megrémülve súlyos sérüléseket okozhat. Fontos tudni, hogy a vadállomány az állam, illetve a vadásztársaság tulajdona, így lopásnak minősül, ha elvisszük az elütött állatot, hogy otthon pörköltöt főzzünk belőle.
Ki fizeti meg a kárt?
Egy őz hatalmas kárt tud okozni az autóban. Ha egy 20-25 kilós állatot a megengedett legnagyobb sebességgel haladva egy autó elgázol, akkor az ütközés akár egytonnás erővel hathat a kocsira. Legalább több százezer forintos, de akár milliós kár keletkezik ilyenkor az autóban, de nem ritka a totálkár sem.
Abban viszont nem érdemes reménykedni, hogy majd a vadásztársaság megtéríti az autós kárát. Ugyanis ha a jármű vezetője és az illetékes vadásztársaság is mindent megtett a baleset elkerülése érdekében, és így egyikük sem vonható felelősségre, akkor mindkét fél saját maga viseli a balesettel járó károkat. Az autós a kocsijában, a vadásztársaság a vadállományban esett kárt viseli. A biztosító pedig csak akkor fizeti a járműben keletkezett kárt, ha az autó rendelkezett casco-biztosítással.
Párzási időszakban gyakrabban átrohannak az őzek az utakon
Önmagában a vadveszélyt jelző tábla hiánya még nem jelenti azt, hogy a vadásztársaság felelős a balesetért. Ehhez azt kell bizonyítani, hogy a vadásztársaság az út közelébe szoktatta az állatokat – például etetéssel, itatással – vagy vadászat miatt menekültek a vadak a közút felé.
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy autópályán és gyorsforgalmi úton a sofőröknek nem kell számítaniuk arra, hogy az úttesten vadállat jelenik meg. Ha erre mégis sor kerül, és baleset történik, akkor a kár áthárítható a vadásztársaságra, bizonyos esetekben pedig a közútkezelőre.
Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!)