Ha a klímaváltozás elleni harc és a fenntartható jövő kerül szóba, akkor valószínűleg először pöfögő autókra és füstölgő gyárkéményekre gondolunk, nem a hasunkra. Pedig a változás egyik kulcsa az étrendünkben rejlik.

A Föld 5 milliárd hektárnyi mezőgazdaságra hasznosított területének kétharmadát hús előállítására használjuk, beleértve a takarmánynövények termesztését is. Mivel a következő évtizedekben várhatóan növekedni fog a bolygó népessége, egyre több élelmiszerre lesz szükség, és a hús iránti kereslet is emelkedni fog. Főleg a fejlődő országokban, ugyanis egyre többen engedhetik majd meg maguknak a korábban luxusnak számító húst. Ezt viszont már jócskán túlmutat a Föld teherbírásán.

Ha hirtelen senki sem enne húst és tejterméket, akkor több mint 75 százalékkal csökkenne a mezőgazdasági célú földhasználat a világban. Óriási területről van szó: akkoráról, mint az Egyesült Államok, Kína, az Európai Unió és Ausztrália együttvéve. Jelentősen, nagyjából 60 százalékkal visszaesne a mezőgazdasági termeléssel kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége is (aminek egy része a szarvasmarhák által kibocsátott metán gáz).

De a húsfogyasztás nemcsak az ökológiai lábnyom és a károsanyag-kibocsátás miatt jelent óriási terhet a bolygónak, hanem a hatalmas vízfelhasználás miatt is. Ahhoz, hogy egy kilogramm marhahús az asztalunkra kerüljön, akár 15 ezer liter vizet is felhasználnak (ennek mennyisége földrajzilag eltérő). Ebben minden benne van: a takarmánynövények öntözése, az állatok itatása, a hús feldolgozása. A sertés-, illetve a csirkehús előállítása valamivel kevesebb, néhány ezer liter vizet igényel, de még ez is jóval több, mint a gabonafélék és a zöldségek előállításához szükséges vízmennyiség.

Csak mértékkel! (forrás: metro.ca)

Ha kevesebb húst eszünk, tehetünk a klímaváltozás, Földünk kizsákmányolása ellen. Azt persze túlzás lenne elvárni az emberektől, hogy holnaptól teljesen mondjanak le a húsról, és a szakemberek sem ebben látják a megoldást. Inkább abban, hogy apró változtatásokkal is nagyon sokat tehetünk. Mert ha lemondunk egy nagy szelet marhahúsról, az olyan, mintha 100 kilométerrel kevesebbet autóznánk.

Ha nem szeretnél egy csapásra vegetáriánus lenni, ezekkel a módszerekkel csökkentheted a húsfogyasztásodat:

• Próbáld ki a húsmentes hétfőt, vagy nevezz ki egy napot (vagy napokat) a héten, amikor nem eszel húst.
• Fogyassz kisebb adag húst tartalmazó ételeket. Akár a kedvenc fogásaidat is elkészítheted ugyanúgy, de a húsadag legyen például a fele a megszokottnak.
• Hús helyett egyél magas fehérjetartalmú élelmiszereket. Ilyen a bab, a lencse vagy a csicseriborsó, de remek proteinforrás a magvak is, a dió, a mandula vagy a pisztácia.

A klímaváltozás és a fenntarthatóság mellett a húsfogyasztás mérséklésének más indokai is lehetnek. Egyre többen etikai megfontolásból nem esznek állati eredetű élelmiszereket, a vegetáriánusok nem akarják, hogy miattuk állatok pusztuljanak el. De van a dolognak egészségügyi vetülete is: az Egészségügyi Világszervezet rákkal foglalkozó részlege szerint ugyanis a vörös húsok és a feldolgozott húsok növelhetik a rák kialakulásának kockázatát. Emiatt is ajánlott, hogy kevesebb hús és több zöldség, gyümölcs legyen az étrendünkben.

A visszafogottabb húsfogyasztás azonban csak az egyik út. Ma már azt is megtehetjük, hogy „húsmentes húst”, vagyis az igazi hús állagát, ízét imitáló ételeket együnk. Egyre többen kísérleteznek azzal, hogy növényi alapanyagokból állítsanak elő szintetikus húst. A cégeket persze valószínűleg nem csak a bolygónk iránti aggodalom vezérli, a tisztán növényi alapú élelmiszerek egyre népszerűbbek, így jó üzlet is van benne.

A műhúshoz főként szójából vagy borsóból nyernek ki fehérjét, majd azt keverik vízzel és más anyagokkal. Ezt a masszát aztán nagy nyomáson felmelegítik, és kialakul egy húsra emlékeztető anyag. A másik módszer sokkal futurisztikusabb: marhákból vett őssejtek segítségével tenyésztettek izomrostokat, majd az így kapott alapanyagot céklával színezték és fűszerekkel ízesítették. Állítólag az íze is meggyőző.

Húsmentesen egészséges (forrás: chapelstreet)

A hagyományos húsfogyasztás alternatívája lehet a rovarevés is, ami egyúttal a súlyosbodó élelmiszerhiányra is megoldást nyújthat. Miközben a Föld lakosságának negyede rendszeresen eszik valamilyen rovart, az európaiak jó részét viszolygással tölti el az ízeltlábú-menü.

Pedig a rovarok kiváló fehérjeforrást jelentenek, több proteint tartalmaznak, mint a megszokott húsok. A rovarok tenyésztése kis helyen, egyszerűen megoldható, és jóval kisebb környezeti terheléssel jár. A rovarevés terén egyébként már Európában is vannak fejlemények: az Európai Bizottság több millió euróval támogatta a rovarok ehetőségét kutató projekteket, több étterem kínál ízeltlábúakból készült fogásokat, tavaly pedig az egyik brit élelmiszerlánc elkezdett rovarokat is árulni.