A biztonságos kerékpározás egyik kulcsfontosságú része a láthatóság, mert világítás nélkül a biciklis észrevehetetlen a sötétben. A megfelelő fényerejű első és hátsó lámpák használata egész évben nagyon fontos, de ősszel és télen még nagyobb hangsúlyt kap, hiszen hamarabb sötétedik, amire rátesz még egy lapáttal az október végi óraátállítás.

A lámpa mellett a biciklin lévő kötelező fényvisszaverő elemek, a macskaszemek és prizmák is nagyban segítik a láthatóságot, akárcsak a fényvisszaverő ruházat is. Most az élénk színű – a köznyelvben csak láthatóságinak nevezett – mellényt, illetve a viseletére vonatkozó előírásokat mutatjuk be. 

Egy baleset miatt fejlesztették ki

A láthatósági ruházatot az 1930-as években alkotta meg egy Bob Switzer nevű amerikai férfi, miután üzemi balesetet szenvedett a ládák rakodása közben egy ketchup- és savanyúságüzemben a kaliforniai Berkleyben. A szerencsétlen baleset miatt károsodott a látása, ami miatt szertefoszlott az álma, hogy orvos legyen. 

Lábadozása során egy olyan megoldáson gondolkozott, amely javítja a munkahelyek biztonságát, és megelőzi az övéhez hasonló, elkerülhető sérüléseket, baleseteket. Küldetésének sikeréhez testvére, Joe is hozzájárult, mivel évek óta kutatta a fluoreszkáló vegyi anyagokat, innen jött Bob ötlete, hogy fluoreszkáló festékkel jól látható anyagot készítsen. Elképzelését először a felesége esküvői ruháján próbálta ki, majd 1946-ban létrehozta a Day-Glo nevű vállalatot. 

A testvérek számos fluoreszkáló festéket és pigmentet fejlesztettek ki, amelyek közül többet az első láthatósági ruhák gyártásához használtak, de filmplakátokon és más reklámanyagokon is alkalmazták. A találmány a második világháború után vált igazán népszerűvé, és akkor kezdték felismerni a közbiztonságra gyakorolt hatását. 

Ma már számos iparágban alapvető a láthatósági mellények, illetve munkaruhák viselete. Főleg olyan helyzetekben alkalmazzák, amikor a mozgó járművek miatt balesetveszélyes helyzetek alakulnak ki, például a vasúti és közúti munkáknál, az építőiparban, a repülőtereken, de a rendőrök, tűzoltók és mentők is hordják.

A másik nagy felhasználási terület a közlekedés, főleg a kerékpárosok és motorosok javítják a ruházatukkal a láthatóságukat.

Mikor kötelező viselni? 

A KRESZ szerint az alábbi esetekben kötelező a fényvisszaverő mellény vagy ruházat viselete: 

• annak a gyalogosnak/személynek, aki éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodik (ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történő közlekedését, mert nekik a csoport elején és végén lámpát kell használniuk);
• a lakott területen kívül közlekedő kerékpárosnak éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;

Ott sem árt a mellény, ahol nem kötelező

• kézikocsival közlekedő személynek – lakott területen kívül – éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén;
• állatot hajtónak, illetőleg vezetőnek – ha a lakott területen kívüli út úttestjén vagy leállósávján tartózkodik – éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén.

Kell-e a kocsiban láthatósági mellényt tartani? 

Sok járművezető nem tudja pontosan, hogy a fényvisszaverő mellény kötelező tartozéknak számít-e az autóban – mint például az elsősegélynyújtó felszerelés –, vagy sem. Másképp megközelítve: megbüntethet-e a rendőr, ha nincs az autóban mellény? Az egyszerű válasz az, hogy nem. Arra vonatkozóan ugyanis nincs semmilyen előírás, hogy a kocsiban tartani kell láthatósági mellényt. Ám ahogy fentebb is idéztük a KRESZ-t, ha gyalogosként éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén az úton, a leállósávon vagy az útpadkán tartózkodunk, már kötelező a mellény. 

Vagyis ha például egy műszaki hiba miatt kiszállunk az autóból, esetleg másoknak segítünk, és olyanok a körülmények, máris viselnünk kell a fényvisszaverő ruházatot. De akármit is mond a szabály, a saját testi épségünk és a több közlekedő biztonsága érdekében nagyon fontos, hogy jól lásson minket a többi autós, ezért mindig legyen az autóban láthatósági mellény. Legalább egyet erősen ajánlott az utastérben tartani, hogy a sofőr még bent ülve, kiszállás előtt fel tudja venni. A többit sem érdemes nagyon eldugni a csomagtartó mélyére vagy a pótkerék mellé, hogy amikor az utasoknak is szükségük van, gyorsan elő tudjuk venni. Az a legjobb, ha az utastérben találunk helyet az összes mellénynek. 

Nem árt tudni, hogy más országokban eltérhetnek a fényvisszaverő mellényekre vonatkozó előírások. Ausztriában például az autó vezetőjének kötelessége az utastérben mellényt tartania, aminek bemutatását a közlekedési ellenőrzések alkalmával az intézkedő rendőr akár kérheti is.

Neonzöld vagy narancssárga? 

A láthatósági ruházatokra több szabvány és besorolás létezik. Bár vannak más színek is, a szabványoknak a neonzöld és a narancssárga mellények felelnek meg. Ha felveszünk egy fényvisszaverő ruhadarabot, már nagyon sokat tettünk a biztonságunkért, de a szín is fontos lehet. Vannak olyan esetek, amikor a környezet indokolja a színválasztást. 

Láthatósági mellény két szabványos színben

A vasúti dolgozók például sok helyen narancssárgát viselnek, aminek az elsődleges oka, hogy a sárga és a zöld színt a vonatoknak szóló jelzésekhez használják. A narancs színnel viszont még véletlenül sem lehet összekeverni ezeket. A narancssárgát széles körben használják útépítéseknél, jelzéseknél, bójáknál, és egy természetes veszélyt jelző színként értelmezzük, ami azt jelenti: vigyázz, vigyázat. 

A rikító zöld viszont egy olyan szín, amelyet a legkönnyebben érzékelünk. A látható fény középső hullámhossztartományában található a zöld szín, az emberi szem pedig ezekre a hullámhosszokra, egész pontosan az 555 nanométeres fényre a legérzékenyebb. Ez a szín a legjobban látható az ember számára, ezt érzékeljük a legnagyobb távolságból. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!