A S-osztály megjelenése mindenek felett áll. Vezettem már néhány legendás autót, a versenytársak hasonló limuzinjait, óriási SUV modelleket és sportautókat is. Egyik sem parancsol akkora tekintélyt, mint egy S-osztály.

Különösen igaz ez tesztautónkra, a modell hosszított verziójára. Nem találtam olyan autót, ami mellé beállva nem tűnt óriásinak az autó. A beparkolás viszont szűkös parkolóházakban még a rengeteg kamerával és szenzorral sem egyszerű feladat. Nyugtassa a potenciális vásárlókat, hogy a parkolás valószínűleg nem az ő problémájuk lesz.

Ugyanis annak ellenére, hogy élmény vezetni, egyértelmű, ez az autó nem arra van kitalálva, hogy vezesse a tulajdonosa. Ehhez sofőr dukál, akinek azért szintén elég élvezetes munkaeszköze lesz.

A műszerfal dizájn opciói közül mindenki megtalálja a neki tetszőt, ráadásul mindegyik elérhető 3D-s verzióban. Utóbbi meglepően szép látványt nyújt, különösen, ha a navigációs nézetet választjuk. Ebben a beállításban úgy látni, mintha a kis autóikon valóban ott haladna a műszerfalban található makettvárosban.

Kis idő után egyébként tudja bántani az ember szemét, de meg lehet szokni. 

A Head-up displayen keresztül is látható kiterjesztett valóság alapú navigációs rendszer szintén jól működik, bár jelezhetné kicsit korábban a következő kanyart: ha az ember nem figyeli a térképet, könnyű lemaradni egy-egy fordulásról.

Ami a kanyarokat illeti, ott tartogatja a legtöbb meglepetést az S-osztály, aminek leginkább meghökkentő tulajdonsága a fordulóköre. Mindenki dícsérte a hátsó kerék kormányzást, így sokat vártunk tőle, de minden várakozást felül múl.

Több utas is rémült arccal nézett egy-egy visszafordulást. Biztosra vették, hogy a padkába vagy a parkoló autókba hajtunk, de szó sincs róla. Nagyon rövid idő alatt meg lehet szokni és ez az a tulajdonsága az autónak, ami a legjobban hiányzik, miután az ember átül egy átlagos autóba.

Ezzel együtt is, legyen bármekkora élmény vezetni, a jobb hátsó ülés nyújtotta kényelem minden élményen túltesz, amit autóban tapasztalhat az ember.

A jobb hátsó ülés beállítási lehetőségei szinte végtelenek, különösen nagy élmény a fekvő opció, amikor az első ülés előre dől, így egy kényelmes alvás is bármikor megejthető.

A jobb hátsó ülés az alapbeállítás szerint a VIP ülést,  de ez szabadon változtatható bármelyik utas számára: ebben az esetben a szerencsés fotelben ülő kapja a legjobb hangélményt a nehezen leírható hangzást nyújtó Burmeister rendszerből. Az ember mindig megpróbálja tesztelni ezeket a hangrendszereket, egy bizonyos hangerő felé pedig már néha nem is megy, mivel ott már úgy is torzít. Ebben az autóban természetesen ilyen nem történhet meg, nem is történik.

Ha a zenehallgatás kevés, természetesen a tévénézés is lehetséges és ha az ember megszomjazna, a hűtődoboz hidegen tartja az üdítőket is. Utóbbi áráért egyébként más autót vesz, 362.000 forintba kerül. Persze az autó méretéhez képest eleve meglepően kicsi csomagtartó még kevesebb helyet kínál, ha van benne alapból egy hűtő, de az egyrészt kivehető, másrészt pedig ha valakinek ilyen autója van, annak van egy másik is, több hellyel, ha a családdal utazik messzire.

Mindig igyekszik az ember eltölteni egy kis időt az autó beállításaival. Ez a legtöbb prémium autó esetében is kissé unalmas tevékenység, ritkán találkozik az ember újdonságokkal, leginkább csak az autó testreszabásának nehézségi szintje érdekli az embert ilyenkor.

Persze nem meglepő, hogy az autók királya tartogat újdonságokat, de okozott néhány tényleg váratlan meglepetést. Csak hogy néhányat említsünk: az üléshátlapjának formáját beállíthatjuk a nekünk kényelmes szögbeés még rengeteg olyan érdekes, de kissé feleslegesnek tűnő beállítást találhatunk, amiket a tulajdonosok/sofőrök valószínűleg sosem fognak használni.

Ilyen például az energizing comfort funkció, ami például elvileg "felfrissít", ha épp arra vágyik az ember.

A tesztautó listaára 58,2 millió forint. Átlagember számára felfoghatatlan összeg egy autóért, de vannak ennél jóval drágább autók is. Egy Rolls-Royce vagy egy Bentley jóval magasabb árkategóriát képvisel, de az anyaghasználaton kívül nem képviselnek magasabb színvonalat.

Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük, hogy azok az autók technikailag gyakran jelentősen alacsonyabb színvonalat képviselnek, mert egy-egy új technológiát csak akkor kezdenek bevezetni, amikor már kiforrott, 100%-ban hibátlan szintet el lehet érni velük. Így például valószínűleg még sok időbe telik, mire a nagy luxusmárkák is elkezdik használni az eltűnő kilincset, ami bár fantasztikusan néz ki, nem mindig teszi a dolgát.

Ezzel együtt is, az egyetlen valódi problémája ennek az modellnek, hogy ha az ember nem vezető politikus a bolygó egyik leggazdagabb országában, vagy nem tartozik multinacionális vállalat első néhány embere közé, akkor nem biztos, hogy logikus választás. Persze, ha telik rá, és sofőrre is, akkor nem feltétlenül a racionalitás a fő szempont az autó kiválasztásánál.



Fotók: Erdős Dénes

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!