Van abban valami nagyon vicces, ahogyan a villanyautót még nem próbált utasok először találkoznak az e-Golf-fal. Beülnek, és a jól bevált VW-panelekből összeállított utastérben rögtön konstatálják, hogy „jé, ez pont olyan mint egy Golf”. De közben, persze, folyamatosan jár a szemük, hátha felfedeznek valamit, amiből kiderül, hogy ez már itt a jövő, ez a Golf más mint a többi, csakhogy legfeljebb az ajtókban futó, kék hangulatvilágítást vehetik észre. A „keresd a különbséget játékot” aztán gyorsan abbahagyják, amikor megmozdul a kocsi: – Hoppá – konstatálnák az abszolút hangtalan indulást. Csakhogy a gonoszkodó sofőr rögtön a gázba – pontosabban: villanyba – tapos, amitől az ülésbe szorulnak, és megnyúlik az épp kimondott szó: – Hopp….áááááááááá!

A reakció érthető, hiszen ha valami, akkor ez a tökéletes sleeper kocsi: a hangtalanság elképesztő robbanékonysággal jár együtt. A százas sprintet úgy kilenc másodperc alatt abszolválja az e-Golf, ami már önmagában rendben lévő érték, de valójában nem ez a szám adja vissza a meglepő élményt, hanem az, ahogyan a városi tempót felveszi. 60-70-ig kevés autó tudja megszorongatni a 290 Nm maximális nyomatékú, 136 lóerős e-Golfot, amely elképesztő gyorsan reagál a „gázadásra.” Nagyobb tempónál már „csak” egyszerűen jól megy, és ugyan 150 km/h-nál korlátozott a végsebesség, de azért ez csak látszólag nagy kompromisszum, hiszen átlagos használat mellett nemigen hajtunk ennél gyorsabban. S ha már a sleeperséget említettük: nyilván nem sportos kocsiról van szó, de a remekül hangolt, feszes futómű és a közvetlen kormányzás révén némiképp meglepő módon a kanyarokban sem „hal meg” az e-Golf, kifejezetten sportosan is lehet vele csapatni.

Mindez jó móka, de persze az e-Golfnak nyilvánvalóan nem ez lételeme. Már csak azért sem, mert a villanyautók esetében különösen igaz az, hogy a sofőr jobb lábán múlik a fogyasztás, és a hatótávolság. Ráadásul erre ősszel, télen különösen érdemes figyelni. Hideg, esős, ködös időben ugyanis szinte az összes fogyasztót használjuk, bekapcsoljuk a fűtést, az ülésfűtést, az ablaktörlőt, a ködlámpát, párátlanítót. Ilyenkor pedig az elméleti maximális 300 kilométeres hatótávolság tényleg csak elméletivé lesz, és indulás után gyorsan csökken a megtehető kilométerek száma.

Mindezt persze ellensúlyozhatjuk okos vezetéssel. Mindenekelőtt óvatos gyorsításokkal, nyugodt vezetési stílussal, az energia-visszanyerési lehetőségek maximalizálásával. Az e-Golf ebben egészen jó partner, hiszen a vezető négy különböző erősségű generátorüzemmód közül választhat. Alapesetben szinte motorfék-érzet nélkül gurul az autó gázelvétel esetén, ilyenkor minimális az energia-visszanyerés. Ha magasabb fokozatba kapcsolunk, akkor egyre több mozgási energiát alakíthatunk át árammá. A legtöbbet akkor nyerünk, ha B állásba húzzuk a váltót: ebben az esetben szinte fékhatásnyi a lassulás – miközben a kijelzőn, egyre növekvő zöld sáv mutatja, hogy maximálisan töltjük az akksikat. S hogy mindez a gyakorlatban mit jelent? Tesztünk során volt, hogy mintegy 6-7 kilométeres lejtmenetben haladtunk, a visszatöltés után pedig a fedélzeti számítógép szerint 5 kilométerrel nőtt a hatótávolság. Azaz miközben „ingyen” gurultunk 6-7 kilométert, még nyertünk is öt kilométert.

Mindezen felül tovább javíthatjuk a hatékonyságunkat az előre programozott üzemmódokkal. ECO módban a végsebesség 115 km/h, és a klíma csökkentett teljesítménnyel működik, az autó teljesítményét 70 lóerőben, nyomatékát pedig 233 Nm-ben korlátozza a rendszer. ECO+ módban már nagyobb kompromisszumot kell kötni: a csökkentett gyorsulás és végsebesség még elfogadható, de nagy hidegben vagy melegben az már kevésbé, hogy a klímát kiiktatja a rendszer. Igaz viszont az is: ilyenkor valóban elérhető a gyárilag megadott száz kilométerenkénti 12 kWh körüli kombinált áramfogyasztási érték.

Persze akárhogy takarékoskodunk is, előbb-utóbb tölteni kell a lítiumion akkumulátort. A csomagtartóban elhelyezett tetszetős zsákban adott kábelekkel a már ismert megoldásokkal tölthetünk. „Sima 220-as” konnektorról 17 óra alatt tölthetjük fel az akkukat. Ha felszerelünk Wallbox-ot, akkor a töltési idő durván 5 órára csökkenthető. A nyilvános és hagyomány töltőállomásokon 6 óra kell a töltéshez, de a legjobb választás, ha egyenárammal töltünk. A CCS gyorstöltővel a gyári adatok szerint 45 perc alatt 80 százalékos töltöttség érhető el.

Mindebből világosan látszik, hogy – ha a vételárat nem számítjuk –, akkor egyre kevesebb kompromisszumot kell kötnie annak, aki villanyautózásra adja a fejét, és például az e-Golfot választja, amelyet most listaáron 11,4 millió forinttól kínálnak. Dinamikus, olcsón üzemeltethető, miközben utasterében, működésében pont olyan nagyszerű, mint egy „sima” Golf. Különösen akkor jó választás, ha a felhasználói igények az autó korlátaihoz igazodnak: amennyiben a kocsival sokat megyünk városi, elővárosi utakon, és otthon, a munkahelyen van mindig használatra kész töltő, vagy a közelben nyilvános „kút”, akkor ideális partner az e-Golf.