Károsanyag-kibocsátás
A szeptemberben kirobbant dízelbotrány széles körben felhívta a figyelmet arra, hogy az ipar, az energiaszektor, a mezőgazdaság és a lakosság mellett a közlekedés is jelentős szerepet tölt be a légszennyezésben. Az európai járműpiacon jelenleg a dízelesek 50 százalékos részesedéssel rendelkeznek. Ha összehasonlítjuk az európai városok levegőminőségi adatait az észak-amerikai városokéval, akkor rádöbbenhetünk, hogy mind a szilárdrészecskék, mind pedig a nitrogén-dioxid (NOx) koncentrációja rendkívül magas kontinensünk nagyvárosaiban. Ez egyértelműen a dízelmotorok emissziós hatásának tudható be.
Egészségünk védelme
A most elfogadott EP szöveg egyrészről az emberi egészség védelme érdekében, másrészről pedig a környezetterhelés jelentős csökkentése érdekében határoz meg a korábbiaknál szigorúbb levegő szennyezettségi célértékeket és ambiciózusabb csökkentési folyamatokat. „A levegőminőség javítása érdekében, különösen a városi területeken, a nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programoknak konkrét intézkedéseket kell tartalmazniuk a nitrogén-oxidok és a szálló por kibocsátásának csökkentésére. Mindez Magyarország számára különösen fontos, mivel a 28 tagállam rangsorában nagyon rossz helyen állunk és a levegőszennyezettséggel párhuzamosan az idő előtti elhalálozások terén sem vagyunk irigylésre méltó helyen” – hívta fel a figyelmet Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke.
Hazánknak javítania kell
A következő oldalon található diagram tökéletesen szemlélteti Magyarország helyzetét a levegőszennyezettséggel kapcsolatban. Az ábra a 2,5 mikronnál kisebb szálló por koncentrációjának mért éves átlagértékeit és az átlagos expozíció indexet (AEI = narancs pont) jelöli a tagállamok városi mérő állomásain. A WHO egészségügyi ajánlásának megfelelő karcinogén por átlagkoncentrációt mindössze 5 tagállamban mértek a 2009-2011 közötti három évben. (Forrás: EEA)
A nitrogén-oxidok és a szálló por városi területeken történő kibocsátásának szabályozását célzó intézkedések a járműtechnológiára vonatkozóan az alábbiakat célozzák meg:
- a járművekre kivetett adók mértékének felülvizsgálata a dízelüzemű és a közvetlen befecskendezésű benzinüzemű járművek magasabb valós kibocsátását elismerve, a kevésbé szennyező járművek eladásainak ösztönzése érdekében
- közbeszerzések és adóösztönzők a nagyon alacsony kibocsátású járművek korai elterjedése érdekében
Az EP módosította a korábbi szövegtervezetet. A képviselők kitértek a járművizsgálati módszerek minél korábbi módosítására, hogy a jövőben a valóságoshoz jóval közelebb álló mérési sorozat során lehessen megállapítani egy-egy típus kibocsátását. A dízelek mostani típusvizsgálatának megbízhatatlan eredményei miatt azok újbóli lefolytatása is lehetséges.
Felgyorsulhat az alternatív hajtások elterjedése
Mindezen célok a gázüzemű járművek fokozott ütemű elterjesztésére kell, hogy sarkalják a tagállamokat, hiszen a közlekedés területén a bio- és földgáz hajtású motorok forgalomba állítása szolgálja a leghatékonyabb költségmegtérüléssel a levegő minőségének javítását. Mára bizonyítottá vált, hogy a gázmotor a mostani NOx-kibocsátási határérték huszadára is képes valós körülmények között és mindamellett az üzemanyag tisztasága teszi lehetővé, hogy több nagyságrenddel kevesebb koromrészecskét juttasson a levegőbe, mint a dízel járművek. „Az MGKKE megalakulása óta dolgozik azon, hogy minél szélesebb körben ismertesse a CNG és LNG járművek emissziós előnyeit, a kipróbált és bevált technikából származó, alacsony költséggel megvalósítható levegőminőség javító lehetőséget” –jegyezte meg Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke az EP irányelv-módosítása kapcsán.