November végétől karácsonyig tekinthető meg a Magyar Autóklub Berda József utcai székházának aulájában az a kiállítás, amelyet az első forgalmi engedély kiadásának 130. évfordulójára szerveztek. A kiállítás fénypontja a kiskőrösi Old Car Museum gyűjtéményéből kölcsönkapott Benz Patent Motorwagen replika.

A kiállítás megnyitója

A Benz-féle gépkocsik fejlődése

A belsőégésű motorok fejlődésének köszönhetően a XIX. században többen is próbálkoztak taligára, hintóra, targoncára szerelt stabilmotorokkal. Ezek az önjáró szerkezetek nem bizonyultak életképesnek.

Carl Benz 1886. januárban szabadalmaztatott motorkocsija tekinthető az első valóban működőképes, kereskedelmileg sikeres gépkocsinak. A szó szerint „Patent Motorwagen” azaz Szabadalmazott Motorkocsi névre hallgató alkotás főbb alkatrészei brit Centaur gyártmányú tricikliből származtak. Az első tricikliben még nem volt sebességváltó, s az egyetlen első kereket egyszerű kormányrúddal lehetett elfordítani. A hátsó kerekek között helyezkedett el a két ülés, s alattuk méltóságteljes lassúsággal forgott a vízszintesen beépített, 984 köbcentiméteres, egyhengeres motor.

A Benz cég fő tevékenysége akkoriban stabilmotorok gyártása és értékesítése volt. A vállalat francia képviselője, Emile Roger 1888-ban ismerkedett meg közelebbről az automobillal, és rögtön felismerte a benne rejlő lehetőségeket. A legkülönbözőbb divathóbortokra fogékony francia közönséget nem kellett győzködni: 1886 és 1893 között 69 Benz autó készült, ebből negyvenkettőt Franciaországban értékesítettek.

1893-ban jelent meg az első négykerekű Benz, amelyet kezdetben egyszerűen csak „Patent Motorwagen 4 Räder” (Négykerekű Szabadalmazott Motorkocsi) néven árusítottak, de később a karosszéria formája miatt Victoria néven lett ismert. Ebbe a típusba már háromhengeres, 1745köbcentiméteres erőforrást építettek. Kezdetben két- és négyüléses felépítményeket kínáltak, de létezett hatüléses phaeton, szállítójármű és autóbusz változat is. A nagyméretű Viktoria mellett szükség volt egy kisebb, olcsóbb típusra is. A Benz Velo 1894-ben mutatkozott be, és 2000 márkás alapárával feleannyiba került mint a Viktoria. E típus segítségével a Benz cég eladásai meredeken növekedtek: 1895-ben 129, 1896-ban 181, 1897-ben 256 Benz talált gazdára.

Az első autó Magyarországon

130 évvel ezelőtt, 1892. november 26-án Sélley Sándor, Budapest főváros rendőrkapitánya engedélyt adott Hatschek Bélának arra, hogy Benz autójával közlekedhessen:

„Hatschek Béla lát- és műszerész (Váci utcza 2. szám alatt) kérelme folytán ezennel megengedem, hogy "Benz" nevű mozdonykocsiját, mely megvizsgáltatván egy beszerzett szakvélemény szerint a közbiztonság igényeit kielégítőnek találtatott, Budapest fő- és székváros területén közlekedésbe hozhassa a következő feltételek mellett:

1, A járműnek forgalomba hozatala alkalmával a közlekedési rend tekintetében fennálló általános szabályok, pontosan betartandók.

2, A jármű vezetésével csak oly egyén bízható meg, ki az általános közlekedési szabályokat ismeri és a jármű kezelésében kellő jártassággal bír.

3, Ezen engedély csupán az ez alkalommal megvizsgált egy jármű forgalomba hozatalára jogosít fel. Ha több kocsi forgalomba hozatal szándékoltatnék, arra külön engedély szerzendő meg, mely mindenkor a forgalomba helyezni szándékolt kocsi előzetes vizsgálata után adatik meg…”.

Néhány hónappal később a Benz cég prospektusának utolsó oldalán elégedett tulajdonosok, köztük két magyar leveleit közölték. Hatschek Béla ezt írta: „Nagy örömmel értesítem, hogy az általam vásárolt "Benz" Patent Motorwagen a mai napig teljes megelégedéssel, problémamentesen működik. Az autóra, amely nagyon jól szolgál, szükségem van budapesti és környékbeli utazásaimhoz… Sokat spórolok a korábbi fiáker kiadásaimhoz képest."

Rajta kívül Kalocsa Róza, az első magyar diplomás tanítónő is Benz autót használt. Az ő autóhasználatáról eddig még további dokumentum nem került elő.

1897. februárban Törley József pezsgőgyáros két Benz gépkocsit is vásárolt. Ezek egyikét a Székesfőváros Tanácsának is bemutatta, s közlekedési engedélyt két. A Tanács úgy határozott, hogy nem a járműnek kell időszakonként vizsgáznia, hanem a sofőrnek!

A hazai gépjárműközlekedés lassan éledezett. 1899-ben Székesfehérvárott egy vállalkozó német Daimler gyártmányú autóbusszal próbált menetrendszerű járatokat indítani, de a közönség ekkor még nem volt vevő az újfajta közlekedési eszközre.

Az első autóbusz Székesfehérváron 1899-ben

 

A századfordulón is csupán tucatnyi automobil közlekedett Budapest utcáin, s az országos állomány sem lehetett sokkal nagyobb. 1900. november 30-án megalakult a Magyar Automobil Club, s ezzel új fejezet kezdődött a hazai motorizációban.

Ki volt Hatschek Béla?

Hatschek Béla (1858-1922) a hazai automobilizmus úttörője. Már 1892. novemberében megjelent egy apróhirdetése, mely szerint: „Villamos hintó és kocsi benzin-motor hajtással Hatschek Bélánál” [kapható]. A villamos jelző ebben az esetben a gyújtásra utalt.

Édesapja, Hatschek Miksa a Belvárosban, a Váczi utcában látszerészként dolgozott. Szemüvegeket, látcsöveket és rajzeszközöket árusított. Ezen kívül fényképezéssel is foglalkozott.

Hatschek Béla az 1880-as években lépett be a családi üzletbe. Később műszemek készítésével is foglalkozott.

A motorizáció már korán rabul ejtette. Miután 1892. novemberében vásárolt egy Benz gépkocsit megpróbálta az új közlekedési eszközt népszerűsíteni.

1893-ban amikor Budapest Székesfőváros tanácsa úgy döntött, hogy az omnibuszokat lecseréli, Hatschek is benyújtott egy pályázatot „egy oly omnibus vállalat létesítésére, melynek kocsijai nem lóerővel, hanem egy már eddig kipróbált villamos inductorú benzin motor erővel huzatnék illetve hajtatnék... A motor a kocsi elején vagy hátulsó részében van elhelyezve akként, hogy a közönség teljesen védett”. Hatsek itt is rendkívül optimista volt, hiszen a Benz akkoriban még nem gyártott „társaskocsit”, azaz olyan járművet amely akár 6-7 személy szállítására alkalmas lett volna.

Hatschek Bélának két gyermeke született: Adrien Janka, aki az egyetlen fennmaradt fényképen is látható és Hugató, aki később átvette a műszemgyár vezetését.

A Hatschek család leszármazottai ma Los Angelesben élnek.

Tévedni emberi dolog

1930-ban megjelent a Királyi Magyar Automobil Club Jubiláris Aranykönyve, s benne egy illusztráció.

A képaláírás, mely szerint a fotón „Hatschek Béla az első magyar automobilista Benz kocsiján 1895-ben” látható számos félreértéshez vezetett. Évtizedeken át makacsul tartotta magát a tévhit, hogy 1895-ben érkezett az első autó Magyarországra. A tisztánlátást nem segítette, hogy egy Tóth Mihály nevű illető a Budapest című folyóirat 1967. májusi számában „Az első autó Budapesten” címmel részletes cikket tett közzé, amelyben a szerző több korabeli újságcikket is idézett, s kiemelte, hogy „A lapok nagy tudósításokban számoltak be az eseményről”.

A Jubiláris Aranykönv és később Tóth Mihály által elvetett mag termékeny talajra hullt – a mai napig számos írás olvasható on- és offline is, amelyek az 1895-ös dátumról és Hatschek Béláról szólnak.

Persze a tények macsak dolgok. Tóth Mihály ugyanis az összes beidézett újságcikket saját maga írta!!!

Ma már az Arcanum adatbázisában is ellenőrizhető, hogy 1895-ben egyetlen újságcikk sem jelent meg sem Hatschek Béláról, sem a budapesti automobilközlekedésről!

Néhány éve újabb lendületet vett a kutatás. Több figyelemre méltó tény is napvilágra került:

• egy zavaros osztrák automobil-vámolási ügy kapcsán a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium 1896. augusztus 18-án úgy nyilatkozott, hogy még nem volt dolguk automobil vámkezelésével.
• a Mercedes-Benz gyár archívumában őrzött rendelési könyvekből az derült ki, hogy az első Benz autót 1896. július 20-án indították útra Budapestre.

Így az 1896-os dátum tűnt valószínűnek. Persze akadtak furcsa, zavaró körülmények. Ilyen volt az a hír, amely a Pesti Hírlapban és a Fővárosi Lapokban szó szerint ugyanúgy jelent meg 1893. októberében. Eszerint Hatschek Béla a korábban említett omnibusz-pályázat döntési folyamatának részeként hússzemélyes járművet mutatott be az összegyűlt illetékeseknek. Mivel akkoriban nem létezett ekkora méretű gépkocsi, ezt még könnyen lehetett túlzó reklámhírnek tartani.

Idén tavasszal Christian Klösch, a bécsi Technisches Museum munkatársa egy 1892. novemberi újságban érdekes hírt talált egy Bécsben közlekedő automobilról. Mivel ez a felfedezés azt jelentette, hogy az osztrák autótörténelem első lapjait is át kellett írni, ráadásul Klösch úr alapos ember rákérdezett a Mercedes-Benz archívumban, hogy a cikkben szereplő úriemberrel kapcsolatban őriznek-e bármilyen dokumentumot. Így kapta meg az 1893. tavaszán kiadott prospektust, amelyben Hatschek Béla és Kalocsa Róza is feltűntek. Klösch úr megosztotta velem felfedézését. Ez a nagyszerű lelet arra ösztönzött, hogy ismét áttanulmányozzam az 1893-as omnibusz-pályázat iratanyagát, amelyben sikerült rábukkanni a Sélley Sándor által kiadott engedélyre.

Így már biztonsággal állíthatjuk: az első forgalmi engedélyt 1892. november 26-án adták ki Budapesten.

S ne feledjük el a Jubiláris Aranykönyvben található fényképet se. Azon valóban Hatschek Béla látható családjával, s valószínűleg valóban 1895-ben készült. Viszont az ott látható Benz Velo-t csak 1894-től gyártották, szóval a fényképen nem az első Magyarországon használt autó látható.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!