Ígéretemhez híven: a borítóképen egy Citroen C4 Picasso visszapillantó tükrének belső része látható, azon is egy törés, szigetelőszalaggal leragasztva.

Miért tettem ezt ki?

Mindenki ért a kocsikhoz, mert a társadalmunkban ciki, ha egy férfi nincs tisztában a működésével, nem tudja javítani, vagy nem tudja fejből, hogy melyik típusban milyen motor van és annak mekkora a teljesítménye.

Valójában a típusismeret, nem egyenlő a szakértelemmel, sem a javításban, de még az ellenőrzésben sem. Én ezzel nem voltam tisztában, sőt: sok éven keresztül a legtöbb munkám abból adódott, hogy értékesítés előtt álló használt kocsikról készítettem állapotfelméréseket. Ennek több része van, a legegyszerűbbnek azt tartottam, hogy össze kell írni a kocsi felszereltségét. Végül is csak le kell olvasni a gombok feliratait és beikszelni a szemlelapon a megfelelő rublikát. Inkább tekintettem ezt műszaki érdeklődésnek, mintsem szaktudásnak.

Ember legyen a talpán, aki elsőre minden felszereltséget leolvas

Egészen addig, amíg nem volt szükség a cégben segítőkre, alvállalkozókra, akiket be kellett tanítani. Az extrák összeírását a fentiek miatt kezdetben átugrottam, mondván, azt minden, az autók iránt érdeklődő csípőből tudja. Ha most felhorkan a kedves olvasó, hogy mit lehet eltéveszteni egy ilyen összeíráson, az menjen el egy autószalonba, üljön be egy autóba és írja össze mi van benne! Aztán szálljon ki és a saját listáját hasonlítsa össze a táblán lévővel...

Szóval szakma ez a javából és akkor még nem említettem, hogy jártasság kell a javítóiparban a sufnituningtól a márkaszervizekig, karosszériától az elektronikáig, típushibákig, a sokféle rendszer működésének ismeretéig.

Karosszéria sérülések

A másik legkönnyebb feladatnak a karosszéria külsérelmi nyomainak feltérképezése tűnik. Most nem azokról a fénysérülésekről, vagy horpadásokról beszélünk, ami kiveri az ember szemét, hanem azokról kisebb, vagy rejtett helyen lévő sérülésekről, amik elkerülik a gyakorlatlan szem figyelmét.

Korábban már összeszedtem, mik azok a leggyakoribb sérülések, amik elkerülik a gyanútlan autóvásárló figyelmét. Persze nem csak a laikusság miatt van ez, hanem a vásárlói vakság, vagy elvakultság miatt, hiszen tulajdonképpen nem is szeretnénk tudomást venni a hibákról. Mert már annyira fel vagyunk izgatva az autóvásárlás tényétől is, hogy kizárjuk a józan ész diktálta dolgokat. (Éppen ezért érdemes egy olyan barátot, szakértőt, vagy céget hívni, aki minden elfogultságtól mentesen, szinte gépiesen nézi át a kocsit és hívja fel a figyelmet a buktatókra.)

Amik elkerülik a figyelmet

A külső sérülések közül a küszöbök deformációi viszik a prímet. Ki guggolgat egy autókereskedésben? És amilyen nehéz észrevenni, ha nem erre figyelünk, annyira drága javítani egy horpadt küszöböt, ráadásul ha kijavítják, azt később a rétegmérővel ki lehet mutatni és esetleg valaki arra következtethet majd belőle, hogy ott jelentősen sérült volt a kocsi...

A cégalapítás ötlete is egy ilyen sztorihoz fűződik. Egy alföldi tanár házaspár Budapesten keresett magának autót. Ők már délelőtt megnéztek több kocsit, és azok közül választottak egyet, amelyet nekem is meg kellett néznem. Végül a megbeszélt összeg dupláját fizették ki, amiért számomra teljesen nyilvánvaló hibákat és hiányosságokat soroltam fel nekik, mert bizony a tanácsadás nélkül megvettél volna a kocsit úgy, ahogy van, így pedig a vizsgálat után komoly alkupozíció alakult ki. A teljesség igénye nélkül, akkor még diagnosztika nélküli vizsgálattal is kiderült a törött tükörindex, a hiányzó kalaptartó, a félrehúzó futómű.

Miért nem látjuk a sérüléseket?

Nagy kedvencem (ha már olvasni is kell a neten, nem csak írni) a "Ma is tanultam valamit" című blog. Ennek egy nemrégiben megjelent cikke közben esett le, hogy az embernek az agyát kellene átállítani, amikor átnéznek egy autót. Hiszen, amikor megmutatom az ügyfélnek a jégvert motorház fedelet, akkor már teljesen egyértelmű, látja és érti, hogy miről van szó, csak éppen addig nem azt, és nem úgy figyelte.

Egy korábbi cikkemben használtam a kép jobboldali változatát. Gondolom senkinek sem tűnt fel a vödör helyén szabálytalan a kövezet és, hogy a fotós (aki én lennék) tükörképe nem látszik a pótkerék fedelén. Nagyon béna a manipuláció, de mivel senki nem figyeli észre sem lehetett venni a jeleket, így viszont ordítóan béna, nem?

Más kérdés, hogy tudni kell, mi tartozik egy járműhöz (ld. kalaptartó),  milyen gyári felnivel adták ki (értsd fel kell ismerni, hogy utángyártott kerekeken van a kocsi), tudni kell mikor jó egy gumiabroncs, érezni, ha valami nem stimmel kuplungoláskor, vagy váltáskor, hallani már füllel is ha valami probléma van a motorral, kipufogóval, futóművel és így tovább.

Ne várjuk el ezt saját magunktól! Inkább fogadjuk el, hogy ez is egy szakma! Miért feccölnénk napokat, heteket, hogy akár csak egy típus hibáiból is felkészüljünk? Olyan komplex ismereteket igényel, hogy tényleg normálisan megvizsgáljunk egy autót, hogy az szinte egy külön életet igényelne, állandó tanulással és fejlődéssel. Ezen kívül kellenek hozzá a műszerek és programok, szerszámok és rengeteg tapasztalat.

Sok közösségi oldalas autós fórumban benne vagyok. Van, ahol aktívan, van, ahol csak passzív megfigyelőként. Rengeteg olyan kérdés érkezik ezekre az oldalakra, hogy XY típusú kocsit szeretnék venni, mire figyeljek a vásárláskor? Nos, a rövid válasz az az, hogy mindenre, a hosszú válasz az egy könyv lenne a járművek működéséről és műszaki vizsgálatokról, a közepes válasz pedig, hogy bajlódás és felkészülés helyett hívjon szakembert, nagyon megéri: nem kell a felkészülésre időt pazarolni, olyan dolgok derülhetnek ki, amit ő maga még vizsgálni sem tudna, a nem megvásárolt időzített bombák a legjobb döntések közé tartoznak egy autós életében!

Sok sikert az autóvásárláshoz!