A visszafogottan elegáns formatervből kiderült, hogy Passat közeli rokona

Megjelenésének 20. évfordulóját ünnepelte idén a Mladá Boleslav-i székhelyű cseh autógyártó csúcsmodellje. Egy rendkívül szomorú napon, a World Trade Center elleni támadás napján volt a világpremierje: 2001. szeptember 11-én, mégpedig a Frankfurti Autószalonon. Olyan modellek mutatkozta be rajta kívül ezen a seregszemlén, mint az Alfa Romeo 156 GTA, az első Citroën C3, a harmadik generációs Ford Fiesta, a Chris Bangle-féle BMW 7-es sorozat, a Honda Jazz, a Lamborghini Murciélago, a Mercedes-Benz SL (R230), a Renault Avantime, a Toyota Corolla kilencedik nemzedéke, a kereklámpás Volkswagen Polo és az első Volvo S60.

Már a II. világháború előtt is készültek Superbek

Bár a szocialista múlt miatt kevesen tudják, a Skoda nagy hagyományokkal rendelkezik a közép- és prémium kategóriás, nagyméretű autók gyártásában. Már 1907-ben, tizenkét évvel a Laurin & Klement Mladá Boleslavban történő megalapítása után, az induló cég piacra dobta a Type FF-et, egy igazi luxusautót, aminek házon belül tervezték a soros, nyolchengeres motorját.

Laurin & Klement Type FF

1925 és 1936 között a Skoda Hispano-Suiza limuzint az akkori cseh köztársasági elnök, Tomáš Garrigue Masaryk használta számos más akkori prominens személy mellett. Az 1930-as évek elején a Mladá Boleslav-i autógyártó széles választékát kínálta a luxusautóknak, hathengeres (Skoda 633, 645 és 650) vagy nyolchengeres (Skoda 860) motorokkal.

A cseh köztársasági elnök, Tomáš Garrigue Masaryk a Skoda Hispano-Suiza limuzin mellett

Azonban a valódi zászlóshajó már akkor is a Superb lett, amelynek neve először 1934. október 22-én jelent meg a vállalat belső dokumentumaiban. 1935 tavaszán kezdődött a sorozatgyártás, és 1949-re már csaknem 900 példány gördült le a gyártósorról öt változatban: a hathengeres 640 Superb (1934-1936) és Superb Type 902 (1936) modellek, valamint az erősebb és drágább, nyolchengeres motorral szerelt Superb Type 913 (1936-1939), Superb 3000 OHV Type 924 (1938-1949) és Superb 4000 Type 919 (1938-1940) típusok. Sok példány egyéni, személyre szabott karosszériát kapott valamelyik neves karosszériaépítő műhelyben, ezeket a kocsikat az adott vásárlók igényei, egyedi specifikációi szerint építették.

Megszületik a modern kor Superbje

Közel 30 centivel volt nagyobb a Superb tengelytávja, mint az Octaviáé

2001-ben, némileg váratlanul a Skoda újra elővette a típusmegjelölést, amikor bemutatta a modern Superb első generációját. A cseh autógyártó ezzel a bátor lépéssel hangsúlyozta dinamikus fejlődését, amit a Volkswagen-konszernhez való, 10 évvel korábbi csatlakozása eredményezett. A Golf IV-alapokra épített Octavia 1996-os premierjét követően ezzel a cseh autógyártó visszatért a kompaktok mellett a felső-középkategóriás üzleti/családi autók szegmensébe is. 2001 szeptemberének elején, még a hivatalos kiállítási premier előtt egy Superbet a közép-csehországi Lány várába szállítottak, hogy Václav Havel akkori cseh elnök - aki közismerten nagy autórajongó hírében állt - elvihesse egy alapos próbaútra.

Hátsó helykínálatával csak a luxusautóké vetekedett

Aztán szeptember 11-én a Superb hivatalosan is bemutatkozott a frankfurti IAA kiállításon. A 4803 mm hosszú, 1765 mm széles és 1469 mm magas elsőkerék-hajtású modell tengelytávja 2803 mm volt, amely azért lehetett ilyen nagy, mert a típus a Volkswagen Passat kínai piacra gyártott változatának hosszított tengelytávú padlólemezére épült. A több mint 2,8 méteres tengelytáv elképesztő méretű hátsó lábtér kialakítását tette lehetővé, a hátul ülők akár keresztbe tett lábakkal is utazhattak.

Alig maradt el a Passattól a belső tér kivitelezése, de a Superb még esernyővel és ajtóba rejtett tartóval is rendelkezett

Kezdetben a motorkínálat három benzines és két dízelmotort tartalmazott: a kétliteres négyhengeres szívó alapmotor 115, a gyári gyártású 1,8 literes, hengerenként ötszelepes, négyhengeres turbó 150, a 2,8 literes V6-os csúcsmotor 193 lóerőt volt képes leadni. Utóbbival a Superb 237 km/órás végsebességet ért el, ezzel akkor minden idők leggyorsabb szériagyártású Skodája lett.

Hosszában hordta a motorját, mint rokona, a B5-ös VW Passat

Az alacsony üzemeltetési költségeket kereső vásárlók számára a legendásan tartós és takarékos 1,9 literes, 130 lóerős TDI-t választották, aminek fogyasztása mindössze 5,7 liter gázolaj volt 100 km-en. Egy másik, fényűzőbb, de megbízhatatlanabb dízel alternatíva a 2,5 literes, V6-os hathengeres TDI volt 155 lóerős teljesítménnyel. Alapfelszereltségként hatfokozatú, kézi kapcsolású váltó járt minden motorhoz, de a két V6-oshoz selymesen finoman kapcsoló ötfokozatú Tiptronic automata váltó is rendelhető volt.

Sajnos a 2002-es kupé változat, az elegáns Tudor nem került gyártásba

A Skoda akkori csúcsmodelljéhez olyan felszereltségek is rendelhetők voltak, mint a bi-xenon fényszórók integrált fényszórómosóval, az elektromosan állítható és fűthető első ülések, a Climatronic automata légkondicionáló és a színes képernyős navigációs rendszer.

Kedvező ára és remek helykínálata miatt sok ország előszeretettel vásárolta hivatali autónak

A modern Superb sorozatgyártását 2001. október 1-jén kezdték meg a Kvasiny-ban, miután a gyártóüzemet 200 millió eurós költséggel korszerűsítették. 581 jármű készült az év végéig, de a limuzin első példányait csak 2002 tavaszán adták át az ügyfeleknek, mégpedig élethosszig tartó mobilitási garanciával. Az első modern generáció sikeres pályafutása 2008-ban ért véget. Több mint 136 000 darab készült belőle a Cseh Köztársaságban, valamint Kínában, Ukrajnában és Kazahsztánban található gyártóhelyeken.

Az utód egy világújdonságot hozott

A második Superb az Octavia nyújtott padlólemezét használta, ezért már keresztmotoros volt

2008 márciusában a Skoda a Genfi Autószalonon bemutatta a Superb következő generációját, mégpedig egy hatalmas innovációval, a Twindoor csomagtérajtóval, amit a hátsó szélvédővel és anélkül is ki lehetett nyitni. 2009-ben vezették be a piacra a másik karosszériaváltozatot, a 633 literes csomagterű kombit. 2015-ig a cseh autógyártó 618 ezer második generációs Superbet gyártott, 2009-ben a típus megkapta a neves brit magazin, a Top Gear „Év Luxusautója” díjat.

Azóta sem utánozta le senki a zseniális Twindoor csomagtérfedelet

A Superb harmadik generációja a 2015-ös prágai világpremieren keltett szenzációt, nem csak a modern formanyelvével, hanem azzal is, hogy még elődjénél is tágasabb utas- és csomagteret kínált. Több technikai újítást is ez a típus vezetett be a cseh autógyártó kínálatába: a Dynamic Chassis Control (DCC) adaptív futómű mellett most először volt elérhető a parkolássegítő és a háromzónás klímaberendezés is. A tágas kombi ugyanabban az évben jelent meg, 650 literes csomagtere piacvezetőnek számított a nem prémium kombik között. 2019 őszén jött a Superb életében a következő fontos lépés, amikor elindították a plug-in hibrid hajtású Superb iV gyártását.

Az aktuális Superb iV az első konnektoros hibrid Skoda

A Skoda a mai napig több mint 700 ezer példányt gyártott a harmadik Superb generációból, az elmúlt 20 év során pedig mintegy 1,5 millió darabot szállítottak le a három nemzedékből összesen.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!