akkumulátor-iparág
Az autószektor is többször cikkezett már arról, hogy nyersanyaghiány veszélyeztetheti az elektromos járművek elterjedését. Ugyanis az EV-ekben használt akkumulátorok gyártásához olyan fémek is szükségesek, mint a nikkel, a kobalt, a lítium és a réz, amelyek aránylag ritkák. És ez nemcsak a növekvő kereslet miatt gond, hanem egyértelműen megemeli a villanyautók árát is. Ezért az érintett szektorok gőzerővel keresik a nyersanyagpótlás lehetőségeit.
És erre, úgy tűnik, van is megoldás. Az Egyesült Államok Földtani Intézetének becslései szerint a víz alatti tartalék sokszorosa lehet a szárazföldinek.
Elsősorban az úgynevezett mélytengeri síkságok vonzzák a figyelmet, ahol hatalmas területeket borítanak a nikkelt, kobaltot, rezet és mangánt tartalmazó rögök. Ezek a burgonya nagyságú, ún. polimetál csomók 3000 és 6000 méter közötti mélységben találhatók és szó szerint beborítják a tengerfeneket. Ráadásul sokkal magasabb az ásványi anyag koncentrációjuk, mint a szárazföldön fellelhető kőzeteké.
A Clarion-Climmerton-síkság néven ismert területen (Mexikótól délnyugatra), amely 4,4 millió négyzetkilométeren terül el a Csendes-óceán alatt, egy amerikai tanulmány szerint mintegy 274 millió tonna nikkel található. A szárazföldön a jelenleg ismert készleteket tekintve legfeljebb 95 millió tonna van. A tengerfenéken 44 millió tonna kobalt is található. A szárazföldön viszont a becslések szerint az értékes anyag mennyisége nem haladja meg a 7,5 millió tonnát.
Ilyen gépekkel porszívóznák fel a tengerek mélyéről a nyersanyagot (Fotó: msn.com)
Az a tény, hogy a gazdag lelőhelyek, az értékes ásványok "barátságos" vizekben, elsősorban a Csendes-óceánon, az Egyesült Államok partjainál és az Egyenlítőtől északra találhatóak, nagy jelentőséggel bír a nyugati világ számára, mivel lehetővé teheti a Kínától való függőség enyhítését.
Gazdasági szempontból is versenyképesnek tűnik ez a beszerzés, mivel a tengeri fúrásokhoz használt gépek nagy része felhasználható és a szállítás logisztikája valószínűleg még egyszerűbb. A bányavállalatok már speciális technológiákat fejlesztenek, szó van traktor méretű eszközökről és autonóm robotokról is az értékes kőzetek megszerzésére.
Tehát a tengerfenék felszippantása a föld alatti ásványkincsek kitermelésének alternatívája lehet. Az ágazat vállalatai már a koncessziók megszerzése, a megállapodások aláírása és a technológiák fejlesztése között lavíroznak.
Az értékes kőzetek kinyerésének technológiája (Fotó: msn.com)
De a környezetvédelmi szervezetek már kongatják a vészharangot. Szerintük nagy a kockázat, hogy a versenyben való előretörés érdekében egyesek alábecsülik tevékenységük hatását. Ugyanis problémát jelenthet a kőzetek felszívásának technológiája és ereje, ami kihathat a tengeri ökoszisztémára és annak egyensúlyára. Ha védett fajok akadnak a „hálóba”, elgondolkodtató, hogy az milyen környezeti hatásokkal járhat. Még a tekintélyes bostoni Massachusetts Institute of Technology is foglalkozik a tengeri bányászat következményeinek elemzésével.
E hihetetlen erőforrás kiaknázását a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság felügyeli, amely 1994 óta dolgozik az óceánok védelmén. A testület, amelyben közel 200 tagállam vesz részt, az elmúlt 20 évben 19 kutatási engedélyt adott ki multinacionális vállalatoknak és jelenleg bányászati kódexet dolgoz ki, amely pontosan meghatározza a tengerfenéken található erőforrások kiaknázásának szabályait.
A cikk forrása: insideevs.it, autonews.com, msn.com
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!