Megkérdőjelezzük a közlekedési szabályokat, megsértünk olyanokat is, amelyek létezéséről fogalmunk sincs, magunkat az átlagnál jobb sofőrnek tartjuk, másokat és a környezetet okoljuk a balesetek miatt, miközben stresszhelyzetben még a legnyugodtabb vezető is meggondolatlan lesz – derül ki a Magyar Suzuki és az Ipsos közös reprezentatív felméréséből. 2022 augusztusában vizsgálták a magyarok közlekedési magatartását a 18 és 65 év közötti, jogosítványos lakosság körében, 525 fős mintán.

A magyar autósok majdnem 60 százaléka naponta lát közúti balesetet, ezek legfőbb okának a szabályok be nem tartását (48 százalék), a figyelmetlenséget (38,1 százalék) és az erőszakos viselkedést (7,6 százalék) látják. Közlekedéspszichológus szerint nem segít autózási viselkedésünknek a minket körbevevő versengő világ.

„A figyelmetlenség általános jelenség a közúton, vezetés közben nem az adott szituációra koncentrálunk, az ilyesmi pedig hamar vészhelyzetet okozhat. Egy sms elolvasása például átlagosan 4,6 másodpercig tart, ez idő alatt a gépjármű 50 kilométeres sebességgel nagyjából 63 métert tesz meg, 30-nál 41,5-öt, megközelítőleg nyolc autónyi távolságot – vak vezetővel! Ez idő alatt ugyanúgy veszélyeztetjük magunkat, mint a közvetlen környezetünket” – osztja meg tapasztalatait Csörgő László, a Driving Camp vezetéstechnikai központ vezető trénere. Szerinte a vezetési tapasztalat is rossz felé vihet bennünket az utakon, hajlamosak vagyunk ugyanis egy vészhelyzetben a rutinra hagyatkozni.

A közlekedésben a rutin a biztonság legnagyobb ellensége. A megszokott mozdulatsorok helyett a tudatos vezetés lenne a kulcs a biztonsághoz. Mindezt egy vezetéstechnikai tréningen szerezhetjük meg, és így hatással lehetünk a közvetlen környezetünkre is, nyugodt és megfontolt viselkedésünkkel.”

A magyarok 75 százaléka szegte már meg a KRESZ-t, a válaszokból kiderül, hogy több férfi (83,2 százalék), mint nő (66,5 százalék). Legtöbbször ugyanakkor nem tudatosan vagy szándékosan hágják át a szabályokat, hanem figyelmetlenségből (66,2 százalék). Adódnak közlekedési helyzetek, amiket nem tudnak másképp megoldani (58,6 százalék), esetleg nem mindig érzik egyértelműnek, vagy életszerűnek a szabályokat (24,6 százalék). Van, aki azonban úgy gondolja (12,4 százalék), hogy bizonyos előírások csak azért vannak, hogy bírságolhassák a közlekedőket, nincs biztonsághoz kötődő céljuk, ezért nem tartják be.

Rusznák András igazságügyi közlekedési szakértő meggyőződése szerint azonban „a szabályszegők száma akár száz százalék is lehet, hiszen sok esetben olyan szabályokat is áthágunk, amelyek kapcsán nem jut eszünkbe, hogy az adott szituációban alkalmazni kellene. Emellett gyakran ítéletet hozunk egy szabály felett, megkérdőjelezzük szükségességét. Pedig a rendőrség, vagy adott esetben a bíróság nem aszerint mérlegel, hogy a szabály mennyire életszerű, vagy indokolt. Higgyük el, a közlekedési szabályrendszer a legtöbb esetben jól átgondolt és megfelelő környezetet teremt a biztonságos közlekedéshez”.

Szemellenzősen érzékeljük a saját és a többi közlekedő viselkedését. Bár magunkat inkább figyelmesnek (72,4 százalék), nyugodtnak látjuk (55 százalék), a közlekedés többi résztvevőjét agresszívnek (61,7 százalék), felelőtlennek (61,5 százalék). 19,1 százalékunk kiszolgáltatottnak érzi magát az utakon. 12,6 százalékunk stresszel, hogy időben és biztonságban a céljához érjen, ezzel szemben a közlekedők 46,1 százalékát tartjuk feszültnek. A megkérdezettek közül sokan adták azt a választ (6,5 százalék), hogy vezetéskor kifejezetten szükséges agresszivitás és határozottság a többi sofőrrel szemben, és voltak, akik elismerik, hogy megváltozik a személyiségük, más emberré válnak a volán mögött (5,5 százalék).

A kutatás tanulsága szerint a feszült közlekedési szituációban felhalmozódó stressz még a nyugodtabb vezetők viselkedését is kikezdheti: frusztráltak, figyelmetlenek vagyunk az agresszív sofőrök, vagy közlekedési stresszhelyzet miatt, de gyakran félünk is mások meggondolatlan viselkedésétől. Hatásukra szitkozódunk, dudálunk, reflektort villantunk, vagy figyelmen kívül hagyjuk a követési távolságot. A megkérdezettek 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kipattant az autójából szócsatára egy másik sofőrrel.

„Vizsgálattal kimutatták, hogy a közúti járművezetők több, mint 65 százaléka az átlagnál jobb autóvezetőnek tartja magát. Ez azonban gondolkodási torzítás: ha más hibázik, azért hajlamosak vagyunk az illetőt okolni, a saját tévedésünkért viszont a környezeti tényezőket tartjuk nagyobb eséllyel felelősnek. Az én védelme, a pozitív megkülönböztetés másoktól gyakran ösztönös folyamat, és egy modern, versengő világkép erre sajnos rá is erősíthet” – értékelte a közlekedők viselkedési mechanizmusát Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus.

A biztonságosabb közlekedésért a válaszadók 65 százaléka már gyerekkortól kötelezővé tenné a KRESZ-oktatást, 47,2 százalékuk szigorúbb büntetéseket szabna a szabályszegőkre, 44,4 százalék viszont úgy gondolja, szükséges lenne az aktuális KRESZ-szabályok felülvizsgálata.

„Autógyártóként a biztonság elsődleges fontosságú nekünk, de a minőségi, biztonságos autók építésén túlmenően a felelősség már a vezetőké. Alapvetően egy társadalmi viselkedési séma megváltoztatására lenne szükség, hogy a közlekedés minden résztvevője biztonságban legyen. Ezért is indítottuk útjára az Együtt az utakon közlekedésbiztonsági programot, amelyben évente más közlekedési problémára fókuszálunk. Idén arra szeretnénk felhívni a figyelmet, mennyivel másképpen viselkedünk a volán mögött, mint magunkról gondoljuk. Szakértőkkel közösen keresünk megoldásokat e berögzült, rossz viselkedési sémák megváltoztatására. Ősszel jelentkezünk javaslatainkkal” – árulta el Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki Zrt. kommunikációs vezetője.