Interjúnk második részében az elméleti rész mellett a gyakorlatban is hasznos tanácsokat kapunk, mert vendégem Hoffer Zsolt rendőr alezredes a Hungaryan Police Rally team pilótája, és vezetéstechnikai szakértő. (Az előző rész itt olvasható.)

Ha már kilép elénk a vad. Említetted, hogy a fék a legjobb barát ilyenkor. De hogy kell drasztikusan fékezni? Szerintem az átlag sofőr életében nem rúgja meg igazán a fékpedált…

Sok esetben valóban ezt tapasztaljuk, hogy abban a tévhitben élnek az átlag autósok, hogy elég csak kicsit jobban nyomni a pedált, és az már vészfékezés. Normál esetben van egy lassító fékezés, amit használunk a hétköznapok során, de amikor egy hirtelen fokozódó szituációval találkozunk akkor dinamikus fékezést kell eszközölnünk, így egyre erősebben nyomjuk a pedált, ezáltal az autó orra lefelé megy, - ezt úgy hívjuk, hogy motorcsónak effektus. A vészfékezés az, amikor rúgás szerű pedálmozdulatot eredményezünk a fékpedálon, ezt egyszerre kell csinálni a tengelykapcsoló pedállal együtt (manuális váltós autó esetében). Az ABS miatt azt érezzük, hogy a fékpedál doboló mozgást végez, innen tudjuk, hogy a blokkolásgátló fékrendszer rendeltetésszerűen működik.

Fotó: Police.hu

Ha ütközéshez kerül a sor, akkor mit tudunk tenni? Elrántsuk a kormányt, tegyünk bármilyen hirtelen mozdulatot, amivel megbillenthetjük az autó egyensúlyát?

Ez egy jó kérdés, de aki még nem járt vezetéstechnikai képzéseken nem tudhatja, hogy kell megoldani egy adott vészhelyzetet egy kormánymozdulattal, és nem tudja, hogy mit kell nézni ahhoz, hogy ezt a manővert biztonságosan kivitelezze (lesz-e elég helye hozzá pl.). Nekik az a tanácsom, hogy semmiképpen se mozdítsák meg a kormányt, és bízzák magukat a fékre. Még a tapasztalt járművezetőknek sem ajánlom, hogy belerántsanak a kormányba, mert nem ez a cél. Hanem az, hogy felismerjük saját, és járművünk határait, és ezen belül egy semmiképpen sem hirtelen manőverrel módosítsunk az ütközési pontot annyit, amivel már nem lesz akkora a kár, így például csökkenthetjük az esélyét annak, hogy egy nagyobb testű vad a szélvédőn keresztül az utastérbe csapódjon.

Akkor semmiképpen ne az orrával kapjuk el, hanem inkább az autó elejének az oldalával kapjuk el, mert így lepattanhat az autóról?

Mind a vad mind saját magunknak fontos lenne, hogy ne, de csak abban a helyzetben, szituációban, ha kivitelezhető ez a lehetőség, mert nincs két egyforma szituáció. És azt sem szabad elfelejteni, a vadak általában csoportosan kelnek át az úton, ugranak ki az úttestre, így ilyen esetben nincs teljesen jó megoldás. Tény, hogy az ösztön mindenképpen dolgozik az emberben, hogy szeretné ezt minél jobban elkerülni, de a legfontosabb, hogy ne rántsuk be az autót az árokba, vagy ne menjünk neki a szembejövőnek, ezeket semmilyen ösztönös mozdulat nem bírálhatná felül. Amire még fontos figyelni, hogy minimalizálni kell annak az esélyét, hogy egy nagy aganccsal ellátott állat a motorháztető közepén dőljön el, hiszen fékezésnél pont úgy találjuk el a lábát, hogy a testrész fog beborulni a motorháztetőre, ez a legveszélyesebb, mert ha az agancsával a szélvédőt betöri akkor a többszáz kilós állat bejuthat az utastérbe.

Fotó: Police.hu

Láttam sokkoló képeket olyan balesetről, amikor egy nagyvad sajnos az utastérbe kerül ütközés után. De tény, hogy ez nem egy gyakori eset. Ez a helyzet „kivédekezhető” egyáltalán?

Valóban nem gyakran előforduló esemény, hogy a vadgázolás során az állt bejusson az utastérbe, és azt is tudni kell, hogy a járművek technikai fejlőése mellett a szélvédők is fejlődnek, ma már elterjedt a több rétegben ragasztott szélvédő, aminek erős a teherbírása. Ez persze nem mindentől védhet meg bennünket, de csökkenti a kockázatot. Ha pedig már beszélünk róla, hogy elkerülhetetlen az ütközés, akkor egy érdekes dolog, hogy a fékezésnél az autó orra leszúródik, ez típustól függően kisebb-nagyobb mértékben valósul meg, (pl. az SUV-nál magasabban van az autó eleje). Viszont, ha az ütközés pillanatában elengedjük a féket, amikor már úgysem tehetünk semmit akkor az autó orr magassága visszajön, így nagyobb felületen érintkezik a vaddal. Ez a vad szempontjából is jobb lehet, ha nem borul rá a motorháztetőre, és számunkra, és a kimenetel szempontjából is jobb lehet. Mert néha az a pár centi is nagyon sokat jelent.

Autós magazin vagyunk, de nem lehet elmenni a motoros balesetek mellett sem. Sajnos már ebben a szezonban is volt halálos vadgázolás. Szoktak tőled vezetéstechnikai tanácsot kérni a motorosok? Vagy nekik azt mondod, hogy sötétedés után már ne induljanak útnak, ha erdős részen keresztül vezetne útjuk?

A motorosok vezetéstechnikai képzése nem az én szakterületem, de azt hiszem, hogy ebben az időszakban, ha meg lehet oldani, akkor inkább nem motorkerékpárral induljanak útnak, főleg sötétedés után. Ha másképp nem lehet megoldani akkor pedig úgy kell megváltasztani a sebességet, hogy minden körülmények között meg tudjon állni, Tudom, hogy nehéz ezt belőni egy motor esetében, de aki éjszaka elindul, talán ezzel tisztában is van. Azt tudni kell hogy a motorkerékpáron nincs karosszéria ütközéselnyelő elem, így egy vadgázolás elég közvetlen és direkt esemény, ezáltal sokkal veszélyesebb is mind a járművezető mind a vad vonatkozásában is.

Fotó: Police.hu

Úgy gondolom, hogy hasznos tippeket hallottunk, meg is próbálom gyorsan összefoglalni a három leglényegesebb elemet:

- Semmiképpen ne tegyünk hirtelen kormánymozdulatot

- Használjuk intenzíven a fékberendezést

- Úgy helyezkedjünk, hogy legyen mozgástér

Én ezt még egy fontos dologgal egészíteném ki, mert ha lehetőségünk van, akkor ismerjük meg a saját tudásszintünket, méressük fel, és fejlesszük vezetéstechnikai centrumokban. Az esetleges hiányosságokra a szakemberek egyszerűen felhívják a figyelmet, és így sokkal gyorsabban lehet megtanulni a hibákat, és javítani rajtuk. Egy-egy ehhez hasonló vadgázolással kapcsolatos közlekedési helyzetben is, és napi szinten is fontos, hogy egy hirtelen fellépő közlekedési szituációra milyen gyorsan, milyen vezetéstechnikai módszert alkalmazva hogyan reagálunk.

További autós tartalmakért kövessenek minket Facebookon is.