A távolsági busz csak méretének köszönheti, hogy érzékelhető a látótérben.

Mit mond a KRESZ?

A forgalomban részt vevő járművek kivilágítása:

44. § (1) A forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.

(4)274 Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.

(7)276 A forgalomban részt vevő motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt – tompított fényszóróval – nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

(8)277 Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő gépkocsit nappali menetjelző lámpával vagy tompított fényszóróval, mezőgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú járművet – tompított fényszóróval – nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

45. § (1)278 Az úttesten álló járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, kivéve, ha közvilágítás van vagy a járművet egyéb külső fényforrás kellően megvilágítja. A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet a helyzetjelző lámpákkal kell kivilágítani. A 6 méternél nem hosszabb, két méternél nem szélesebb és pótkocsival vagy más vontatmánnyal össze nem kapcsolt gépjárművet azonban lakott területen elegendő az úttest közepe felé eső egy-egy első és hátsó helyzetjelző lámpával vagy egy, előre fehér, hátra piros fényt adó lámpával kivilágítani.

Itt csupán a közeledő jármű nagysága, és színe segít a gyors felismerésben.

Nem vesz róla tudomást, felülbírálja vagy spórol?

Jól látható, hogy a KRESZ nem szabályozza a lakott területen belül szürkületben történő haladást kivilágítás szempontjából. Lényegében a járművezetőre van bízva, hogy bekapcsolja e, vagy elfelejti. Emiatt aztán sokszor ki is marad ez a nélkülözhetetlen mozzanat, hiszen a napi fontos dolgok közepette ilyen "apróságokon" olyan könnyen elsiklik az ember. Igenám, de amikor a láthatatlan autós balesetet okoz, vagy meglepődik, hogy nem kap elsőbbséget, akkor illene elgondolkodni, hogy mégis mi lehet a bonyodalom mögött, ami miatt őt nem kezelik egyenlő félként a közlekedésben. Mert azt érzem, hogy egy sor ehhez hasonló közlekedési szituációban (pl. jobbra tartás elmulasztása, elsőbbség meg- nem adása, irányjelző ignorálása stb.) a probléma forrása tényleg a fejekben gyökerezik. Mégpedig azért, mert sokan úgy használják autóikat, mintha rajtuk kívül sehol senki nem lenne az utakon, vagy ha mégis, nem igazán vesznek róla tudomást. Vajon mit kellene tenni azért, hogy mindenki megértse végre, a nagy közös szabályrendszerben együtt, egymásra figyelve közlekedni biztonságot ad, és sokkal kevésbé stresszesebb, mint kitalálni, hogy az adott "saját világában" létező autós a következő másodpercben milyen manőverre készül? Bízom benne, hogy a nemtörődöm autósokat nem egy baleset fogja ráébreszteni fellengzős szokásuk negatív hatásaira. Viszont létezik még a feledékenységtől is kiábrándítóbb indok a világítás mellőzősére: amikor spórolás céljából tudatosan nem használja valaki a világítást. Igen, bármennyire hihetetlen már én is találkoztam olyan autóssal, aki azt vallotta, hogy a mai üzemanyagárak mellett neki igenis számít az a néhány deciliter üzemanyag is, amit egy ilyen „manőver” alkalmával egy hónap alatt megspórolhat. Felfoghatatlan, hogy valaki egy ilyen alapvető, és nagyon fontos közlekedésbiztonsági elemet iktasson ki, csupán a spórolás reményében. Szerintem, ha valaki ideáig süllyed, akkor már érdemes inkább elgondolkodni egy alternatív és olcsó közlekedési eszközön, hiszen a kerékpározással nullára csökkenthetőek a fenntartási, és üzemeltetési költségek is.

Már a helyzetjelző is sokat segít a láthatóságban/észlelésben.

Nincsenek kifogások, csak makacs tények.

Fogadalmakat általában év elején szoktunk tenni, de most mégis azt kérem, hogy legyen egy kis ígéret magunkkal szemben a következő szervizmunka idejére. Akár az évszakváltás kapcsán, a téli üzem előtt a gumiabroncsok mellett fordítsunk 10 perc figyelmet arra, hogy leellenőrizzük autónk fényszóróit, merjük használni a magasságállítót, ami szinte minden kétezres évektől gyártott autóban alapvető felszereltség. Ugyanúgy, mint 2011-től az összes új autóban alapfelszerelésként beszerelt nappali menetjelző fény. Ami páratlan extra, hiszen pont a fentebb említett feledékenységet küszöböli ki. De ezt is érdemes okosan, és tudatosan használni. Hiszen szürkület után, már szinte éjszakai látási viszonyok mellett nem árt felkapcsolni a tompított fényszórónkat városban is, főleg akkor, ha autónk ezt automatikusan nem tudja kezelni.  De akár tudja, akár nem, ha autópályán közlekedünk, akkor arra is nekünk kellene figyelni, hogy hátul is világítsunk, hiszen a nappali menetjelzők általában csak előrefelé világítanak, és aki érkezett már meg például autópályán egy hátulról láthatatlan autó mögé, az át tudja érezni ennek a fontosságát is. Ha pedig azt tapasztaljuk, hogy néhány autós ránk villant, akkor ne csak a rendőrt keressük az út mellett, hanem nézzünk rá, hogy látszunk e. Ha igen, és mégis villognak, akkor valószínűleg elállítódott a fényszórónk, ami bizony zavarja a szembejövőket, és már biztosan árkot égetett néhány szerencsétlen előttünk közlekedő autós szemében. Gondoljunk csak bele, ha mi lennénk a másik oldalon biztos hangot adnánk nemtetszésünknek. Szóval valószínű, hogy mások sem tudnak egyszerűen elsiklani felette. Fordítsunk tehát kellő figyelmet a „látni, és látszani” kampányon kívül is arra, hogy jól látszunk e a forgalomban. Főleg a téli időszakban kötelessége a járművezetőnek megbizonyosodni arról, hogy autója világítóberendezései üzemszerűen működnek e. „Félszemű” autóval, vagy kiégett féklámpával, helyzetjelzővel felelőtlenség túl sokáig közlekedni. Amint lehet orvosolni kell ezen hibákat. Ha mindenki csak egy kicsivel többet figyel erre, akkor pedig nekem sem, és másoknak sem kell majd bosszankodni a sok kivilágítatlan autós miatt.

Ha csak egy pillanatra nézünk a visszapillantóra, nem biztos, hogy gyorsan tudjuk észlelni a lámpa nélkül közeledőt.