pixnio.com

Először a papír, utána a jármű.

Előbb utóbb minden fiatal életében eljön az a pont, amikor szüksége lesz autóra. Esetleg felmerül benne a birtoklási vágy, hogy a többi felnőtt mellett ő is részt vehessen a nagybetűs közlekedésben, és terelgessen egy igazi járművet. Akiknek pezseg a vére, azok már akár nagyon fiatalon, akár 14 éves koruk környékén is belekóstolhatnak a motorizált világba, és egy segédmotoros jogosítvánnyal pöföghetnek maximum 45km/h-val a forgalomban. Ami bőven elég az ismerkedéshez, és talán követendő példa is lehetne a B kategóriás jogosítványnál az a lépcsőzetesség, ahogy a motoros jogosítványban csak életkor szerint lehet egyre nagyobb teljesítményű motorkerékpárokat vezetni. Na de ki foglalkozik emellett azzal, hogy megnézze, vajon tényleg felkészült e már a fiatal arra, hogy egy ilyen felelősségteljes feladatot, mint az önálló közlekedés, nap mint nap végrehajtson? Persze, az oktatók az egész tanulási szakaszban folyamatosan végig kísérik a sofőr palánták életét, és jól látják, ha egyik-másik növendék még nagyon nem áll készen arra, hogy vezethessen. Az ilyen nebulók talán még a KRESZ vizsgáig sem jutnak el, hiszen manapság már nagymennyiségű tudásanyagot kell igen alaposan elsajátítani ahhoz is, hogy magunkénak tudhassuk a sikeres KRESZ vizsga örömét.

pxhere.com

Alig várom már, hogy az oktató ne üljön mellettem.

Sokan persze könnyedén csinálják végig az elméleti, és gyakorlati képzést, és a forgalomban élik át először, hogy mégsem értenek egyet mindenben az oktatóval, mert lehetne azt másképpen is csinálni, mint ahogy a szabályok diktálják. Ilyenkor jó esetben azért az oktató még megváltoztathatja a tanuló véleményét, és talán képes arra, hogy kicsit árnyalja a fiatalban kialakult nem túl kellemes képet. De vannak azért olyan „ki ha én nem” típusú fiatalok is, akiket senki, és semmi nem tud eltántorítani véleményüktől, és talán ezzel a csoporttal van a legtöbb probléma. Ők nem képesek egységben gondolkodni, hiába magyarázza nekik bárki is, a KRESZ fontosságát, vagy például a bizalmi elvet. Mennek a saját fejük után, és talán csak az első rádöbbenés szelídítheti majd meg őket, amikor már élesben, a forgalom sűrűjében döbbenek rá az igazságra, hogy annak ellenére, amit magukról, és a vezetési képességükről gondoltak, egyelőre mégiscsak egy vágyálom. Mert a magabiztos rutin megszerzéséhez bizony sok türelemre, alázatra és még ennél is több gyakorlásra van szükség.

c.pxhere.com

Kinek a felelőssége meghatározni, hogy mikor kezdjen vezetni a fiatal?

Egy ilyen döntés meghozásában nagy felelősség terheli a szülőket. Hiszen az nem kérdés, hogy csak ők képesek száz százalékosan megítélni, hogy gyermekük mikor válik elég éretté ahhoz, hogy autóba üljön. Ha a mindennapokban szétszórtan viselkedik, nehezen tud egyszerre több dologra is összpontosítani, és nincs tisztában az autóvezetés felelősségének súlyával, akkor érlelni kell még az elhatározást. Persze könnyű ezt mondani annak a szülőnek, akinek gyermeke éppen csak túl van a kamaszkoron, és az osztályban már többen is bőszen tekergetik a kormányt. Naná, hogy ő sem maradhat ki a sorból. Itt pedig máris látszik, hogy az oktatásban is nagy szerepe van annak, hogy már egész kicsi korban elkezdjék ránevelni a fiatalokat a tudatos közlekedésre. Nem könnyű, de nem is lehetetlen lefordítani a KRESZ nyelvét olyanra, ami egy kisiskolás, vagy tinédzser számára is befogadható, és talán még izgalmas is. Egy könnyen tanulható, érdekes, és játékos tananyag elsajátítása mellett biztosan jobban rögzülnének azok a szabályok, amik ahhoz szükségesek, hogy nap-mint nap balesetmentesen, és a közlekedési szabályokat betartva lehessen autózni. Már csak azért is, mert ha idejében megismerik, és elsajátítják a szabályrendszert, akkor annyira természetessé, és kézenfekvővé válik azok betartása, hogy véleményem szerint ezeket később is sokkal kevesebben írnák át, és alkalmaznák a „saját” értelmezésükben.

c1.staticflickr.com

Mindent összevetve, ahogy az élet más területein (iskolaválasztás, karrierépítés, párválasztás), a jogosítványszerzés folyamatában megszerzett ismeretanyag és tapasztalat végig kíséri majd egész autós életünket, és a berögzült szokásokon az évek előrehaladtával már egyre nehezebben tudunk majd változtatni.  Ezért fontos, hogy már a tanulás fázisában is legyen egy biztos pont, akitől hiteles, és érthető magyarázatot érkezik azokra a kérdésekre, amikkel nem feltétlen lehet minden esetben egyet érteni. Ha ez megvan, akkor nyugodtan jöhet a nagybetűs sofőr élet, és lehet gyűjteni a balesetmentes kilométereket. Bízom benne, hogy a KRESZ oktatásra a jövőben is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek majd, és beépítik végre az általános iskolai keretrendszerbe, hiszen ha a fiatalok időben megkapják az alapokat, akkor sokkal könnyebben be tudják majd fogadni azt a szabályrendszert, amit a mindennapi közeledés során is be kell tartani.