Teszt
A Toyota GT86 büszkén őrzi a gyári hagyományokat: megjelenése ragadozóhalra emlékeztet, külseje agresszív és technokrata, vitathatatlan erőt és biztos minőséget sugall. Belül modern műszeregységgel szerelt, mindent a vezetési élménynek alárendelő tér várja a pilótát és utasát, és ha nagyon kell, még két utast. De a helyükre inkább csomagokat érdemes helyezni, így a 243 literes poggyásztérrel együtt hosszabb utazások is vállalhatók.
Valódi „sportautomata”
Kétliteres motorja kétszáz lóerejével a GT86 kézi váltóval 7,6, automatával 8,2 másodperc alatt éri el a százas tempót. Tesztautónkba az utóbbit szerelték. A manuális megoldás talán sportosabb lenne, de (szintén hat) sebességfokozatát nem lehet vezetés közben, például kanyargós szerpentinen a kormányról kapcsolni, ami az automata felé billenti a mérleg nyelvét, akárcsak a fogyasztás. A vegyes átlaga hét tizeddel jobb az A/T kivitelnek: 7,1 litert ad meg a gyár, amit talán csak egy végsőkig lehiggadt, nyolcvanéves buddhista bölcs tudna megvalósítani. Különösen, hogy a váltómű simán visszadob három fokozatot, ha mélyre nyomjuk a pedált, és utána szívbaj nélkül pörgeti 7500-ig az erőforrást - külön sportüzemmód bekapcsolása nélkül!
A géppel egybeforrasztva
Az átlagautókénál a japán sportgép futóműve sokkal reaktívabb: a mélyen fekvő boxermotor, a meghajtott hátsó tengely és az alacsony tömegközéppont révén az elérhető kanyarsebességnek főként a pilóta józan esze szabhat határt, és azt is csak versenypályán érdemes kipróbálni, mert közúton a tempó a jogosítvány azonnali bevonásával járna. A szűk kagylóülésben a géppel egybeforrasztva száguldás nélkül is csorbítatlan az élmény, mivel a kormányzás pengeéles, a fékrendszer fáradhatatlan és
a gázpedál enyhe lenyomására a két (természetesen 86 milliméter átmérőjű) kipufogóvég bármikor extra adagokban „fecskendezi” a vezető vérébe az adrenalint – a hallójáratokon át...
A négyzetes méretezésű boxermotor (a furat és a löket egyaránt 86 mm) érces ütemekkel válaszol a jobb láb parancsaira: a búgást erősödő, mély tónusú morgással, majd száraz, torokhangú hörgéssel festi alá, míg a mágikus hatezres határon túllendülve visszafogott bömbölésbe kezd. Ugyan csak egyetlen pedállal és két hangolt csővel „orgonálhatunk”, ám a GT86 fúgája a pianótól a fortissimóig mindig lelkesítő. Így kell megszólalnia egy vérbeli sportgépnek!
Kiegyensúlyozott élvezetek
Ami a költségeket illeti: kézi váltóval 8,86 milliós, automatával 9,36 milliós az alapár, erre jön még a 185 ezres regadó. Nem csekélység, de indokolja, hogy a GT86-ban ledes nappali fény, xenonfényszóró, érintőképernyős hifi és navigáció, továbbá tempomat és kétzónás klímaberendezés is van - akárcsak egy luxusautóban. A tulajdonosok valószínűleg mégsem a felszereltséget, hanem a könnyű hátsókerekes kupé kompromisszummentes vezetési potenciálját fogják a legtöbbre értékelni.
Akik turbós autókhoz, hot hatch-ekhez szoktak, talán meglepődnek, hogy a szívómotoros GT86 nem „csavarja fel” izomból az aszfaltot. De ha élvezetes kanyargás a cél, vagy a határok feszegetése a versenypályán, máris előnybe kerül. Az új japán sportautó nem a nyers erőről, hanem a kiegyensúlyozottságról, a sportos vezetés vegytiszta öröméről szól. Rövid összecsiszolódás után a pilóta már pontosan tudja, mikor és hogyan indítsa a játékot, amelyben a GT86 – mivel mégiscsak egy Toyota - mindig megbízható, de sohasem unalmas partner!