Közúti balesetben meghalt személyek száma 2001-2013-ig (forrás:ORFK-OBB)

Tavaly azonban, ismerve az előzetes baleseti számokat, mintha megtorpanni látszana a lendület, hat éve először, emelkedett a sérüléssel járó balesetek száma. Az előzetes baleseti statisztikai adatok alapján 2013-ban összesen 15 557 személysérüléses közúti baleset történt, 2,52 százalékkal több, mint 2012-ben (akkor 15 174 balesetet regisztráltak). Jó hír azonban, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma majdnem 1 százalékkal csökkent (541-ről 536-ra), ugyanakkor a súlyos és a könnyű sérüléses közlekedési balesetek számát is növekedés jellemzi. A súlyos sérüléses balesetek számában 6,02 (4 355-ről 4 617-re), míg a könnyű sérülésesekében 1,23 százalékos növekedést mértek (10 278-ról 10 404-re). A legfontosabbnak tekintett közlekedésbiztonsági mutatóban, a halálos áldozatok számát tekintve kedvező, hogy tavaly 17 fővel kevesebben veszítették életüket közúti balesetben, a 2012-es 605-ről 588-ra csökkent ez a szám. Nem túl bíztató, hogy az ittasan okozott balesetek vonatkozásában csak minimális csökkenés tapasztalható, annak ellenére, hogy 2013-ban jelentősen szigorodott az ittas állapotban történő járművezetés megítélése és szankcionálása. Amíg 2012-ben 1645-en, addig tavaly 1616-an okoztak ittasan közúti balesetet. Tehát, még mindig, átlagosan minden tízedik baleset okozásában közrejátszik az alkoholfogyasztás.

A balesetek okaiban évek óta nem történt változás, így a tavalyi, előzetes adatok alapján a dobogós helyeken vezető ok a gyorshajtás, majd ezt követi az elsőbbségi szabályok megsértése és a harmadik helyen a kanyarodás szabályainak megszegése áll.

A közúti balesetek főbb okai 2013-ban (forrás:ORFK-OBB)

A legtöbb személyi sérüléses balesetet a személygépjárművek vezetői okozták tavaly is, ez nem meglepő, a forgalomban betöltött részaránya ennek a járműkategóriának a legnagyobb. Ami sokkal rosszabb hír, hogy az okozók között a kerékpárosok szerezték meg ismét a nem túl dicsőséges második helyet, pedig ezt, a már említett forgalomban betöltött szerep egyáltalán nem indokolná. A biciklisták az összes személyi sérüléses baleset bekövetkezésének 13 százalékáért felelősek, hasonlóan 2012-höz. Ez a magas arány még azzal sem indokolható, hogy az elmúlt években egyre többen választották és választják ezt az eszközt a helyváltoztatáshoz.

A nagyjárművek vezetői stabilan tartják pozíciójukat, a tehergépjármű-vezetők az összes személyi sérüléses baleset 9, míg a buszosok 2 százalékáért felelősek. A gyalogosok 6, a segédmotorosok 5, míg a motorkerékpárosok 4 százalékkal szerepelnek okozóként a statisztikában.

Közúti balesetek okozói 2013-ban (forrás:ORFK-OBB)

Azon sokat lehet gondolkozni, miért emelkedett meg a személyi-sérüléses balesetek száma tavaly. Az biztos, hogy az üzemanyag-eladási számok tavaly félévtől folyamatos emelkedést mutatnak, nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy ebből a forgalom növekedésére következtessünk. Az is megállapítható, hogy ugyan óriási számban érkeznek az országba már kissé öregecske használt autók, de még így is biztonságosabb járművekkel közlekedünk, mint akár néhány éve. Így nagyobb az esély arra, hogy az a baleset, ami korábban halálos kimenetelű lett volna, ma már súlyos sérüléssel zárul.

A gyorshajtás elleni fellépés új időszámításba kezd idén, hiszen az ígéretek szerint háromszáznál is több forgalomellenőrző készülék áll hadrendbe az utak mentén, amelyek, többek között sebességet is mérnek majd. Neuralgikus pontnak látszik az ittas vezetés visszaszorítása és hát legyünk őszinték, a kerékpárosokkal is kellene kezdeni valamit.