A svájci Zermatt egy völgy alján fekszik, így tökéletes hely egy síközpont számára, azonban nehezen megközelíthető. Ez azt jelenti, hogy sok változástól védve van, beleértve a belsőégésű járművek megjelenését is.

Ahogy az autók világszerte népszerűvé váltak, a város egyszerűen úgy döntött, hogy az utcákon csattogó hanggal közlekedő lovaskocsik jobban megfelelnek a közlekedésre, mint az autók, amelyek hangosak, veszélyesek és sok új infrastruktúrát igényelnek.

Zermattban a mai napig tilos a belső égésű személygépkocsik és a furgonok használata, bár a lovaskocsik száma meglehetősen csökkent. Ez azért van, mert a város mégiscsak engedett, és végül úgy döntött, hogy engedélyezi a kisebb elektromos járművek közlekedését az utcáin.

Zermatt tele van olyan autókkal, amelyeket az Egyesült Királyságban nevelkedett emberek talán tejeskocsiként ismernek. A város úgy döntött, hogy csak ezeket a könnyen javítható, hosszú élettartamú és csendes kis járműveket engedi az utcáira.

Bár a járművek gyakoriak a kisváros utcáin, Zermatt nincs elárasztva velük. Ez azért lehetséges, mert ez a lehetőség nem mindenki számára elérhető. Ehelyett, aki szeretne egyet, annak kérvényeznie kell, és leginkább szállodák, taxitársaságok és futárszolgálatok számára engedélyezik őket - az egyes önálló üzletek általában nem kapnak engedélyt a járművekre sem.

Zermatt utcáin olyan kevés van belőlük, hogy egy helyi céget alapítottak a gyártásukra, miután úgy döntöttek, hogy a város túl kicsi a kiszolgálásukhoz. Ennek eredményeképpen a járművek meglehetősen drágák, a jelenlegi árfolyamon 140 000 svájci frank (kb. 56 millió forint) körül kezdődnek.

Ez az ár tökéletesen utal az egyik fontos tényre, ami miatt Zermatt mindvégig autómentes maradt. Az üdülőváros meglehetősen gazdag, és képes volt megszervezni a síelők parkolását egy szomszédos városban. Így a forgalom zajának ismeretlen Zermattba, amely igazi menedéknek tűnik a belsőégésű motorok világa elől.