Volt egyszer egy hobbi klub a Fehérvári úton, a kultúrházban, ahol hétvégenként összegyűltek a mániákusok. Van, aki bélyeget gyűjt, van aki gyufa címkét, én a makettek és autóprospektusok miatt jártam a hobbi klubba, ahol sok mindent meg lehetett venni pénzért, vagy akár cserélgetni. A források nehezen voltak meghatározhatók, hiszen akkoriban még egyetlen autószalon, pontosabban bemutatóterem volt az országban.

Az akkori Népköztársaság útján, ma Andrássy úton, az Opera szomszédságában levő Merkúr intézmény igazi zarándokhely volt, ahol nem annyira a 2-3 kiállított autó, mint a megrendelt Moszkvics, Trabant, Wartburg aktuális sorszáma vonzotta a népet. Mert ott naprakészen követhető volt, hol hol tart a 3-5 éve megrendelt kocsi érkezési ideje.

A Merkur csepeli átadótelepe 1974-ben   Forrás: Fortepan/UVATERV

Némi késéssel közölte ezt a kéthetente megjelenő és akkoriban egy liter benzin árába kerülő autó-motor újság, amit azóta megvettem 2 forint 50 fillérért, amióta az eszemet tudtam.

Az autószalon pultjára olykor kitették néhány prospektust, vásárlási kisokost, de a ritka darabok gyorsan elfogytak, mert keveset nyomtak belőlük. Igaz, felesleges volt olyasmit reklámozni, ami nélkül is gyorsan elkelt a termék. Márpedig az új autó hiánycikk volt a szocialista országokban, volt amelyikben tíz évet is várni kellett rá.

A hobbi klubban egyébként sem a kommunista blokk modelljének prospektusai voltak a favoritok, hanem a menő nyugati gépeké. Főleg az amerikaiak számítottak keresettnek a gyűjtők között, én is azokra hajtottam. Évtizedekkel később már átértékeltem választási szempontjaimat, de tiniként nagyon kerestem a nyugati autók fotóit, katalógusait, makettjeit.

Forrás: LSB

Csekély angol tudással leveleket írtam amerikai autógyáraknak, ami szinte reménytelen vállalkozásnak látszott, de meg kellett próbálkozni a postai kéréssel.

És bejött, a Ford küldött elsőként néhány gyönyörű prospektust, napjainkban is őrzöm a Detroitból érkezett prospektusokat, melyek akkor is kincsnek számítottak, ma pedig tényleg muzeális járműtörténeti értékek.

Primadonna és autója Forrás: Fortepan/Nemzeti Fotótár

Az 1965-ös Thunderbirdnek azért is örültem, mert gimnazistaként rendszeresen megcsodáltuk a korszak gyönyörű primadonnája, Medveczky Ilona sportkocsiját a Nagymező utcai színház előtt. A táncosnő autója még a korábbi - kerek hátsó lámpás - változat volt, de ma is gyönyörű a klasszikus dizájn arányos és karakteres formája. Ahogy utódja, az 1965-ös modell, aminek hátulján dinamikus irányjelző villogott, az amerikai előírásoknak megfelelően csupa pirosban. Ráadásnak még mindegyiken csillogott egy-egy stilizál Viharmadár jelvény.

Forrás: LSB

Amerikában is imádták a sztárok, akik emlékükkel is alaposan felnyomták értékét. Több mint félmillió dollárért kelt el hét éve Marilyn Monroe egykori autója: az 1956-os gyártású fekete Ford Thunderbirdöt hat évig használta a filmcsillag, akit gyakran fotóztak férjével, a drámaíró Arthur Millerrel.

A következő modellben olyan műszaki újdonságok voltak, mint dönthető kormányoszlop, ami legalább annyira forradalmi volt, mint a villanymotoros ponyvatető, ami a télies hardtophoz hasonlóan gombnyomásra tűnt el a csomagtartóban, mindez szériaszerűen, bárki által elérhető változatban. 1965-ben háromezer dollárba került az új kabrió és a kemény tetős kupé modell.

Forrás: LSB

Örömömet csak az rontotta el, hogy szegény pedagógus édesanyámat az iskolájában keresték meg azzal az illetékes szervek hogy minek levelezget a fia külföldi cégekkel...Ekkor csapott meg egy kicsit a két világrend közötti hidegháború szele

Az a korszak letűnt, a gyönyörű prospektusom ma is megvan, többezer másikkal, nem kevesebb autómodellel, katalógussal. Meg merem kockáztatni, hogy itthon a leggazdagabb gyűjtemény az enyém, amit nem csak birtokolni öröm, hanem hasznos is, hiszen eddig hat könyv megírásában, szerkesztésében segítettek forrásként, ráadásul hitelesen.

Forrás: LSB

Sokszor legyintenek megszállottságomra barátaim azzal, hogy „tisztára őrült vagy ezzel a print mániával, minek az a sok papír könyv, amikor ott van a net?” Igazuk van, de ha hiteles és pontos forrást akarok, akkor bizony nem mindig elég a Google keresőben szörfözni, mert sokszor az autóvilág adatai, történetei is hibásan szerepelnek. Mindezt tovább rontják a nyelveket kevéssé, de magyarul sem hibátlanul beszélő kollégák, akik fordítóprogrammal még tovább torzítják az információkat.

Szóval örülök a múlt kincseinek, ami nem jelent totális konzervativizmust, egyszerűen csak értékőrzés.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!