A városi mobilitás számos, aktuális kihívása között szerepel, hogy miként lehet fenntarthatóbban megoldani a közlekedést. De a bolygókímélő ötletek parádéjában jó nem megfeledkezni az utasok komfortérzetéről sem. Az Île-de-France Mobilités ezt a két kritériumot szem előtt tartva jelentette be nagyszabású projektjét: drótkötélpálya építését az ingázók szállítására.

Mert bár jelenleg sok cég fejleszti a maga eVTOL-járművét, amivel függőleges fel- és leszállást tenne lehetővé (electric vertical take-off and landing), azért a repülő autókkal való mindennapos közlekedés egyelőre mégiscsak odébb van. És gyanítható, hogy tömeges kereskedelmi forgalomba kerülésükkor is, ezek rendszeres használata eleinte csak a Star Wars-lovagok dúsgazdag elődeinek adatik majd meg.

Anakin Skywalker, Podracer (YouTube képernyőfotó)

Franciaországban viszont tudnak olyat mutatni, ami első blikkre valóban áthidalhat több problémát is. És jóval kevésbé hat lázálmos képzelgésnek utazási szokásaink megváltoztatására, mint a fejünk felett repkedő járművek. Nem is beszélve a repülő autókra vonatkozó KRESZ-regulákról, amiknek a megalkotásáról még egyáltalán nincsenek hírek.

A Párizsban bemutatott projekt arról szól, hogy az eddig a hegyekben, főleg a sípályákon használt felvonókkal közlekedjünk a városokban is.

A februárban beharangozott elképzelés már kezd is testet ölteni, szeptember végén megkezdődött a drótkötélpálya építése a Val de Marne völgyében. Tehát az első szakasz nyilván nem Párizs történelmi központjában létesül, hanem a fővárostól délkeletre, az ún. banlieu-ben, vagyis külvárosban,  Créteil-Villeneuve és Saint-Georges között. Ezen a szakaszon jelenleg, csúcsidőben közel egy óra is lehet a menetidő hagyományos tömegközlekedéssel. Ha a Cable 1 megépül, ez az idő 17 percre rövidül.

Az innovatív közlekedési eszközzel elkerülhetők az útakadályok és forgalmi dugók, ami jelentős időt takarít meg a felhasználók számára és jóval kevesebb károsanyag-kibocsátást jelent.

Öt állomás létesül ezen a 4,5 kilométeres szakaszon és a 10 férőhelyes kabinokban várhatóan 11 ezren utaznak majd naponta – áll az Île-de-France Mobilités sajtóközleményében.  

Cable 1 projekt (Fotó: cable1.iledefrance-mobilites.fr)

Az ambiciózus projekt első szakasza 2023 nyaráig tart, addigra a földalatti szennyvíz-, víz- és villamosenergia-átviteli hálózatok áthelyezésével felszabadítják a felvonó építéséhez szükséges földterületet. Majd jönnek az infrastrukturális munkálatok: az állomások építése, a pilonok felemelése és a kábelek kifeszítése. 2024 második fele már a tesztfázis. Az üzembe helyezés 2025-re várható.

Cable 1 projekt (Fotó: cable1.iledefrance-mobilites.fr)

A szerkezet építésének költségeit 132 millió euróra becsülik. Ezt az összeget az állam, az Île-de-France régió és Val-de-Marne megye fedezi. Az Île-de-France Mobilités finanszírozza a Cable 1 üzemeltetését, valamint a kabinok 6 millió euróra becsült beruházási költségét.

Cable 1 projekt (Fotó: cable1.iledefrance-mobilites.fr)

A Les Echos-nak adott interjújában Laurent Probst, az Île-de-France Mobilités vezérigazgatója elmondta, hogy már tanulmányozzák további városi drótkötélpálya-projektek lehetőségét is, de pontos helyszíneket vagy ütemtervet még nem közölt.

Cable 1 projekt (Fotó: cable1.iledefrance-mobilites.fr)

Franciaországban egyébként nem ez az első városi drótkötélpálya. A grenoble-i volt az egyik első a világon, amit turisztikai céllal létesítettek,1934-ben. Megnyitása óta már több, mint 24 millióan használták. 

Franciaország első drótkötélpályás rendszere (Fotó: bastille-grenoble.fr)

De kifejezetten nem turisztikai, hanem a mindennapi városi, közúti és már meglévő tömegközlekedési rendszer tehermentesítésére az országban először Brest városában indult libegő, 2016 novemberében. Ez összeköti a La Penfeld folyó két partját. Az ötpercenként induló járatokkal a vonal óránként 1200 embert szállít.

Brest, Franciaország (YouTube képernyőfotó)

De a drótkötélpályás városi szállítást nem a franciák találták ki. 2004-ben a kolumbiai Medellin lett az első település a világon, amely a meglévő metróhálózatába teljes mértékben integrálta a libegőt.

Medellin, Kolumbia (YouTube képernyőfotó)

A bolíviai főváros, La Paz is rendelkezik ilyen rendszerrel, ma már szám szerint hattal.

La Paz, Bolívia (YouTube képernyőfotó)

És jelenleg is több nagyvárosban folyik a tervezése a drótkötélpályás szállítási rendszereknek, hiszen számtalan előnyük vitathatatlan.

#1 A forgalmas városi tereket egyre inkább megosztják a különböző közlekedési módok - járműforgalom, buszsávok, kerékpárutak -, a fennmaradó lehetőség az ég felé ível.

#2 A libegők kiválóan alkalmasak földrajzi akadályokon és magasságkülönbségeken, folyókon, völgyeken és kikötőkön való átkelésre.

#3 Olcsóbbak, mint egy új út, vasútvonal, alagút vagy híd építése. Egy kilométernyi kötélpálya telepítése körülbelül feleannyiba kerül, mint egy ugyanolyan hosszúságú villamosvonalé.

#4 Megépítésük viszonylag kevés időt vesz igénybe.

#5 Gyorsak, működési sebességük 16-20 km/óra. Összehasonlítva a nagyvárosokban közlekedő buszokkal és villamosokkal, amelyek átlagosan csak 8-12 km/h sebességgel haladnak vegyes forgalomban.

#6 Míg a villamos- vagy buszrendszerek esetében a kapacitásbővítés vagy a várakozási idő csökkentése jelentős többletköltséget jelent a drága járművekben és az üzemeltetésükhöz szükséges személyzetben, addig adrótkötélpályáknál nem jelent többletköltséget a kapacitás növelése és a gondolák várakozási idejének csökkentése.

#7 Csendesebbek, mint a hagyományos tömegközlekedés.

#8 Egyszerűségük közel 100%-os megbízhatóságot biztosít. 

#9 Áramkimaradások esetén a vonalak vészhelyzeti tartalék generátorral rendelkeznek. 

#10 Az elektromos motorokkal a drótkötélpályák lényegesen kevesebb energiát használnak és sokkal kevesebb CO2-t bocsátanak ki, mint a dízel- vagy hibrid buszok. Mindez a mai világban kiemelt szempont lehet.

A jövő közlekedési eszköze? (Fotó: cable1.iledefrance-mobilites.fr)

És Jean Pomagalski gépészmérnök már az 1900-as években ebben a megoldásban gondolkodott. Egy remek rajz is fennmaradt tőle a párizsi La Défense-negyed közlekedésére tett reformkísérletéről.