Évente kétszer, maximum háromszor feltűnik Szeged egyik kertvárosában, Petőfitelepen egy lassú jármű, amit arrafelé jellemzően csettegőnek hív a hozzáértő és kevésbé hozzáértő. Leginkább tűzifát szállít, de volt, hogy sódert, homokot plusz egy betonkeverőt tettek a platójára. Hangját nem adja vissza a csettegés szó, a kéthengeres Csepel alapú Dutra motornak egészen más, de sajátos hangja van.

Uaz-fülkével, billenőplatóval

Az erőforrás Csepel DT-213-c típusú, kéthengeres, vízhűtéses, előkamrás szívódízel, 2660 köbcentiméteres, 28 lóerős, percenkénti 1650-es fordulaton. A motor kora nem ismert, az egyedileg épített lassú járműé azonban igen, 1987-ben helyezték üzembe Bács-Kiskun megyébe.

Egy soltvadkerti mérnök tervezte és intézte az engedélyezést, arrafelé nagy múltja van az ilyen járgányoknak. A kérelmet máig őrzi a tulajdonos, az ötoldalas, részben előre kitöltött űrlapon a pontozott részekre kézzel írták be az adatokat, információt. Innen is tudható, hogy a jármű fülkés, nyitott és billenőplatós. Össztömege 4140 kg, terhelhetősége 2 tonna, a szállítható személyek száma 2 fő. A motor teljesítményét kilowattban tüntették fel: 20,6.

A kéthengeres Csepeel motor

Elsősorban a motor az oka annak, hogy megakadt a szemem a csettegőn, ennek négy és hathengeres változatait négy éven keresztül szereltem, javítottam 1976 és 1980 között a XI. AFIT-nál, a fiatalabbak kedvéért Autófenntartó Ipari Trösztnél. A kisebbeket elsősorban a 450-es Csepelekben, a nagyobbakat, a hathengereseket a 700-as sorozatúakban. Legtöbb az ÁFOR – Ásványolaj Forgalmi Vállalat – tartályautója volt, de a hathengereseket az Ikarus autóbuszokba is szerelték.

A négyhengeres változattal találkoztam még a Magyar Néphadseregben is, amikor Kalocsán szolgáltam a hazámat, mint előfelvételis honvéd. A 450-es Csepelek mellett egyebek között PSZH-ba (Páncélozott Szállító Harcjárműbe) működött ilyen erőforrás. Egyszer vezettem is ilyen nagyvasat, amikor a sofőr – harcjárművezető – a kitelepülésen túl sok alkoholt fogyasztott és hadnagyunk jobbnak látta, ha én terelem vissza a PSZH-t a Duna partjáról a laktanyába. Nem volt túl szabályos, de akkorra nekem már volt C-kategóriára, azaz teherautóra is jogosítványom és ez tűnt a kisebbik rossznak.

Izzítógyertyából és másból is bőven van alkatrész

Ezek még bőven javítható motorok voltak, egyenkénti öntöttvas hengerfejjel, amit úgy kellett kihézagolni, hogy – ha jól emlékszem – 1,7 milliméter legyen a blokk és a hengerfej között. Az adagolót hajlítható cső kötötte össze a befecskendezővel, ezt az AFIT raktárából egyenesen kaptuk meg és kézzel hajlítottuk a helyére. Hathengeresnél mind a hatot és ez erősen kézügyesség függő volt, esetenként eléggé csúnyán is nézett ki.

Ezt egy idő után megunta a Hatvani-Czombos-Kovács-Veszelovszky összetételű újító brigád és egész ügyes kis szerkezetet készített és adott be újításként, aminek köszönhetően már nem voltak kuszák az új adagolócsövek a motor oldalában.

Így kezdődik egy lassújármű összeépítése

Visszatérve a lassú járműre, az alváz teljesen egyedi, a hossztartók 100x50x6 milliméteres U-vasak, a kereszttartók mérete: 60x40x2,5 milliméter. A tervben egy külön oldalon rajzolják és részletezik a hajlító és egyéb nyomatékot, ami már meglehetősen nehezen követhető.

A tengelytáv 2500, a nyomtáv 1450 milliméter, a rugóköteg típusa Robur LO 3000, ahogy az alkalmazott tengelyeké és kerékagyé is. Egyébként a főfékhenger is Robur, a legkisebb fordulati sugár pedig 5000 milliméter. A billenőplatóhoz egészen komoly csapszegméretezést adtak be.

Írnám, hogy mindent értek, de nem lenne igaz

Az engedélyezett terv szerint a sebességváltó típusa GAZ-51, sorban 6.4, 3.0, 1.7 és 1,0 áttétellel – a hátrameneté 7.8. A terepváltó is a szovjet gyártóé, nem úgy, mint a szervó nélküli kormány, amely előzőleg egy Uaz-452-ben szolgált. A lassú jármű maximális sebessége 25 kilométer/óra.

Nem volt egyszerű a terveztetése, az engedélyezése, a megépítése és az első üzembe helyezése sem. Amikor a tulajdonos Bács-Kiskunból, Csongrád megyébe költözött, egy szegedi rendőr a bordányi úton azonnal levetette róla a rendszámot. Másnap ugyan visszakapta, de csak úgy, hogy elvitte hatósági vizsgára Szegeden. Az autófelügyeletnél azután mindent rendben találtak. Nem is született új dokumentum, nem büntették meg, igaz, elnézést sem kért a tulajdonostól senki.

Eredetileg egy Uaz 452-es fülkéje volt

Az írás második részét itt olvashatják. A szerző fotói

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!