Modell
Legtöbbször valamilyen okból történő kompresszióvesztés (légszűrő elvesztése miatti porbeszívás), hajtókar törés, jobb esetben megelőző karbantartás során hajtjuk végre ezeket a feladatokat. Az is előfordul, hogy maga a motor jó egészségnek örvend, mégsem lehet tisztességesen beállítani a karburátort valamilyen rejtélyes okból kifolyólag.
Nos, ekkor szoktunk nekilátni és apróra borítani a motorunkat, és amit kell, cserélünk. Természetesen lehetnek olyan mértékűek a sérülések, hogy gazdasági totálkáros lesz a motor, nem éri meg felújítani. Ettől függetlenül, a cikkben leírtak hasznosak lehetnek mindenki számára.
Amikor a motorunk valahogy így néz ki, akkor elég tiszta ahhoz, hogy szétszedjük!
A hátlappal kezdjük. Jelen esetben ez egy berántós motor, így el kell távolítsuk a berántót és a hátlapot is, a szabadonfutó csapággyal együtt.
Vegyük le a hengerfejet. Ehhez lazítsuk meg a 4 leszorító csavart.
A hengerfej eltávolítása után a hengerfej betétet láthatjuk, a beletekert izzógyertyával együtt. Vegyük le a hengerfej-betétet. Ezt simán leemeljük a hengerről, nem tartja semmi. Figyeljük meg, hogy van e a hengerfej betéten jelölés. Általában egy pont van beütve a betétbe, ami mutatja a helyes elhelyezkedést! Összerakáskor majd ugyanabba az irányba forgassuk a betétet.
Ekkor a motorban bent marad az így már szabadon lötyögő dugattyú a hajtókarral együtt, de még rögzítve van a hajtókarra.
Fordítsuk fejjel lefele a motort és ügyeskedjük le a hajtókart a főtengelyről. Ez egy kis türelemjáték, de semmiképpen sem szabad erőltetni, fogóval vagy bármilyen olyan tárggyal lehúzni a helyéről, amivel megsérthetjük a hajtókart.
NAGYON FONTOS! A hajtókaron, a főtengely csapszegét fogadó persely felett van egy olajszállító luk és bemarás végig a hajtókaron! Amikor a hajtókarral szerelt dugattyút visszarakjuk később, figyeljünk oda, hogy az olajszállító luk az eredeti pozícióban legyen.
A dugattyú eltávolítása után a főtengelyt kihúzzuk és ezzel a mutatvány végére is értünk.
A blokkban lévő két nagy csapágy, melyben a főtengely forog, elég sokat bír. Ettől függetlenül, amikor azt látjuk, hogy az első csapágynál például szivárog ki az üzemanyag, vagy ha valamilyen port ment a motorba, cserélni kell ezeket is. Ehhez speciális csapágykihúzó szerszámot kell használnunk, melyet direkt a nitrós motorokhoz forgalmaznak. Ennek hiányában nem könnyű a csere, mivel nagyon szorosan illesztett csapágyakról van szó. Ezek cseréjét inkább bízzuk gyakorlott kezekre.
Az összeszerelés pont fordított sorrendű.
Ezzel a motor gyakorlatilag készen van.
Jöhet a karburátor!
Sokszor előfordul, hogy a motor egyébként jó erőben van, de a karburátor beállítási nehézségei miatt sehogy sem sikerül jól belőni a motort. Az is előfordulhat, hogy a motorunk port szívott, ekkor nem ússzuk meg a motor felújítása után azt, hogy a karburátort szétszereljük és minimum kitakarítsuk, amennyiben belül nem sérültek meg a tömítések. Nézzük meg, hogy hogyan épül fel a fenti motor csúszókarbis megoldása.
Fenti képen egy 3.5 cm3 (.21-es) motor csúszókarbiját láthatjuk. Ez egy teljesen általánosan használt autós motor karbi, mely nem túl bonyolult. 3 állítótű van rajta, egy alacsony fordulati (a kék harmonika gumis rész végén), egy magas fordulati (a karburátor átellenes végén, a szívócsonk tetején a réz színű perselyben) és egy alapjárati csavar (a karbi közepén a fekete ki kiugró részben)
Tekerjük ki az alacsonyfordulati csavart. Jegyezzük meg, hogy hány fordulatot tekertünk ki és hogy hol állt a csavar eredetileg. (természetesen a motor alapbeállításaira bármikor visszatérhetünk, ezt megadják a gyártók a motorhoz általában) Az alapjárati csavar beállítása egyébként nem ördöngösség, addig kell majd visszatekerni, amíg a csúszókarbit teljesen betolva kb egy 0,5 – 1mm-es rés marad nyitva.
Egy 7-es (általában) villáskulcs segítségével lazítsuk meg óvatosan a magas fordulati tű és az üzemanyag beömlőt. Tekerjük ki a tűt a perselyéből.
Most jöhet az alacsony fordulati tű. Lazítsuk meg a karburátor végén lévő hernyócsavart, és ekkor le tudjuk venni a kis gömbcsuklós véget a csúszórész végéről.
Tekerjük ki az alacsony fordulati tűt. Itt is figyeljük meg előtte, hogy mennyire volt betekerve, illetve, hány fordulatot tekertünk ki.
Vegyük le a kék gumi harmonikát a karbiról és húzzuk ki a karburátorból a csúszórészt.
A teljes szétszerelés után egyben láthatók a karburátort felépítő alkatrészek:
A karburátort nitróban öblítsük ki. A tűket törölgessük el és ellenőrizzük a gumi tömítéseket!
A legtöbb beállíthatatlan motornak az a baja, hogy a karburátorban levű tűkön a gumi tömítések tönkremennek. Elöregednek, megsérülnek, és nem látják el a feladatukat, nem tömítenek. Így hiába is állítunk a tűkön, a tömítőgyűrűk mellett átfolyik az üzemanyag és a motor beállíthatatlan lesz.
Ezért nagyon fontos, hogy a karbiban levő tömítőgyűrűk cseréjével kezdjünk, amikor a motort nem tudjuk beállítani.
Az alábbi két képen ennek a karbinak két hibáját is láthatjuk. Egyik esetben az alacsony fordulati tűn egy kis koszos fűszáldarab maradt a leesett légszűrővel történő játék után, illetve, az egyik tömítőgyűrű szakadt el félig. Ez két hiba bőségesen elegendő, hogy a karbival kudarcot valljunk, motorunk pedig beállíthatatlan, használhatatlan legyen.
A karburátor összeszerelése a szétszerelés lépéseinek fordított sorrendjében történik.
A motorok felújítása tökéletesen kivitelezhető, azt persze meg kell fontolni, hogy egyáltalán érdemes e. Amikor szinte minden belső alkatrészt cserélni kell, akkor a felújítókészletek, csapágyak, tömítések összértéke akár meg is haladhatja egy új motor árát, ekkor inkább mentsük meg ami még megmenthető a blokkról, és vegyünk egy új motort.
Amennyiben azonban tervszerűen, rendszeresen belenézünk a motorba, megnézzük lóg e valami, kopottnak látunk e valamit, tömítéseket ellenőrizzük és cseréljük a szükségeseket, sokáig, évekig, sok 10 liter nitró élfüstölése után is megbízható, jól működő motorunk lehet.
További hasznos infók a korábbi cikkeinkben, a Nitrós robbanómotor felépítéséről