F1

Nézni és űzni is kockázatos: többmilliárdos kár a Forma1-ben

2022.01.13.

Az autósportból nem lehet száműzni a veszélyt, de legalább meg kell próbálni minimalizálni.

A sportág rajtjánál csak a sebesség számított, aztán képbe jött a tartósság, de csak évtizedekkel az első autóverseny után kezdtek foglalkozni a biztonsággal. Leginkább sorozatos tragédiák után került napirendre, de csak kis lépésekkel javítottak az autóversenyek biztonságán. Többek között néhány túlélő pilótának köszönhetően: a háromszoros világbajnok Jackie Stewart visszavonulása után aktívan harcolt a biztonságosabb pályák és autók megvalósításáért, mert látott elég tragédiát, többek között az ugyancsak skót Jim Clark halálát.

A Formula sorozatokban több mint félszáz pilóta vesztette életét, de sok néző és versenybíró is áldozata lett az ütközéseknek, mert a bukótér sem garancia a túlélésre, mert sokszor a magas kerítésen átrepülő kerekek ölték meg a látszólag védett zónában tartózkodókat.

Kátránysebek

A világ első GP versenyének első napja után a későbbi győztes magyar Szisz Ferenc sebes arcát egész éjszaka ápolták, pedig nem ütközött senkivel és nem borult fel autójával, de a pormenetesítésre kátránnyal fellocsolt földutakból bőven jutott a száguldó autók vezetőjének és szerelősegédjének arcára. Iszonyatos fájdalmakkal és a korszakhoz képest komoly - 101 km/órás - átlagsebességgel nyert a Renault volánjánál Szisz Ferenc. A mezőny 1906. június 27-én reggel hat órakor állt rajthoz, a győztes 12 óra 14 perc alatt teljesítette az 1236 kilométeres távot.

Szisz Ferenc, a világ első GP győztese     Forrás: LSB

A hiúság ereje

A Forma 1 1950-es indulása után még évekig nem volt biztonsági öv az autókban, de ezek és az egyre hatékonyabban védő sisakok megjelenése sem jelentettek tökéletes védelmet. Ijesztő, és szinte érthetetlen hogy a világ első autóversenye után több mint fél évszázaddal utcai ruhában, olykor overallban és szemüvegben vezettek a pilóták. De ezt is megmagyarázták.

A motorosok által használt bőrsisak csak az 1930-as évek végén lett kötelező az amerikai pályákon, miközben az európai pilóták ezt a gyengeség jeleként értékelték, ezért nem viselték.

A BMW pilótáját nem védi sem öv, sem bukócső az 1935-ös erdőfeleki (Erdély) hegyi versenyen Forrás: Tarbay Júlia/Fortepan

Tűzfélelem

A pilóták azért mellőzték a biztonsági övet, mert szerintük jobb kirepülni az autókból, mint bennégni. Félelmük nem volt alaptalan, mert a karambolozó autók ütközéskor valóban gyorsan tűzveszélyes roncsokká váltak, ezen csak évek, évtizedek múlva változtattak a biztonságos üzemanyagtankok és vész esetén automatikusan záró benzinellátó-rendszerek bevezetésével.

Röntgenkontroll

Az autóversenyek hőskorában nem volt sehol bukótér, védőkorlát, hatékony bukósisak és biztonsági öv. Napjaink Formula autóit, és egyre több utcai szuper-sportkocsit is karbon-kompozitból készült utascellára építenek, ami ütközéskor, boruláskor hatékonyan védi a pilótát.

Homologizáció előtt ezt töréstesztekkel is vizsgálják, versenyek előtt és után röntgenezéssel ellenőrzik, hogy nem keletkezett-e hajszálrepedés a monocoque utascellán.

Már minden versenyágban kötelező a védőkeret, a bukósisak, az öt- vagy hatpontos öv, a lángálló ruha, kesztyű, alsónemű.

1960, Monaco, Cliff Allison repülése                Forrás: LSB

HANS nélkül tilos

Nem lehet már rajthoz állni HANS nélkül sem: az FIA által 1998-ban engedélyezett védőgallér neve a fejet és nyakat támasztó angol Head and Neck Support szavak kezdőbetűiből született, és sok sérüléstől mentette meg a pilótákat.

Az együléses és nyitott kategóriában továbbra sem teljes a védelem, mert sokan nem szeretnének csukott kabinú versenyautókat. Pedig attól, hogy jobban védenék a pilóták nagyon is sebezhető fejét, még F1-es marad a gép, vélekedik a versenyzők többsége. Szerintük veszély nélkül is lehet izgalmas a verseny, vagyis nem kötelező show-elem a kockázat...

Sygma Formula biztonsági koncepció       Fotó: Boros Jenő

Sygma koncepció

A kockázat csökkentésére és a biztonság növelésére készült 1969-ben a Sygma Grand Prix tanulmánymodell, melyen a kerekeket burkoló oldalsó karosszériaelemekkel az összeakadást és az ütközés utáni repülést és a másik pilóta fején történő landolást akarták megakadályozni.

Többször történt már próbálkozás a biztonság ilyen jellegű növelésére, ám egyelőre nem került pályára egyik megoldás sem, múzeumi darab lett a Red Bull kerékvédős/panoráma szélvédős/zárt kabinos versenyautója.

A megnövelt fejvédelem ügyében a pilóták és F1-es szakemberek válasza sem mindig egységes, mert a szurkolókhoz hasonlóan ők tis nyitott Formula autókat akarnak.

Burkolt kerekű és kabintetős Formula versenyautó        Fotó: Boros Jenő

Glória az életért

A plexitetetős kabin helyett némi kompromisszummal született a glória, mely több balesetnél is életet mentett. A 2018-ban bevezetett védőkeret középső merevítője rontja ugyan a kilátást, de ütközéskor, vagy korlát alá csúszáskor megvédi a pilótát.

Már az első évben életet mentett a glória: a Spanyol GP Forma-2-es betétfutamán, Barcelonában a japán Fukuzumi Nirej honfitársával, Makino Tadaszukével ütközött, előbbi autója a levegőbe emelkedett, bal hátsó kerekével legyalulta Makino kocsijának motorborítását és oldaldobozát, de mindketten megúszták, csak a glórián keletkezett guminyomok jelezték, hogy a kerék letarolhatta volna a Makino fejét

Életmentő Glória, 2018     Forrás: LSB

Bianchi meghalt, Grosjean él

2020-as Bahrein-i baleseténél a glóriának köszönheti életét Romain Grosjean, és talán ma is élne Jules Bianchi, ha glória védte volna fejét, amikor daruskocsi alá csúszott a 2014-es Japán GP-n. Ezt persze már soha nem tudjuk meg...

A Formula bajnokságban elért legfrissebb fejlesztésnek, leginkább a glóriának köszönhetően sérülés nélkül fejeződött be a két világbajnokaspiráns ütközése is, amikor Verstappen autója Hamilton Mercedesén landolt.

Romlott a kilátás      Forrás: LSB

Drága ütközések

Az emberélet a legfontosabb, de az autók is drágák: a 2021-es Forma1-es szezon ütközéseinél és falnak csapódásainál keletkezett károk értéke nagyjából 37 millió euró (13,6 milliárd Ft).

A legtöbb veszteséget a HAAS szenvedte el, hála két pilótájuk áldásos, olykor egymást is kockázatos helyzetbe hozó tevékenységének. A kárlista vezetője Mick Schumacher( 4,213 millió euró), ennél némileg kisebb összeg írható Nyikita Mazepin számlájára (2,468 millió euró).

Itt jó sereghajtónak lenni

Ezen a listán megéri sereghajtónak lenni, a takarékosságbajnok cím egyértelműen az Alpine csapaté: a 19-ik helyen álló Fernando Alonso által okozott kár 315 ezer euró, az utolsó helyre szorult Esteban Ocon javítási tétele pedig 280 ezer euró.

A világbajnoki címet megszerző Max Verstappen közel négymillió eurós kárral harmadik, vetélytársa Hamilton 1,235 millió euróval 13-ik, a visszavonuló Kimi Raikkönen közel kétmillió eurós tétellel 9-ikként végzett a veszteséglistán.

Robbantott F1-es   Forrás: LSB

Nem számoltak a pontokkal

A Sky Germany összeállításában csak a versenyautók sérüléseinek kárértékei szerepelnek, de nincsenek benne az elveszett pontok, melyek a végelszámolásnál bizony súlyos eurótételek, olykor a világbajnoki cím elbukását jelentik. Gyors számítás szerint az is kiderül a csapatok éves költségvetésével számolva, hogy olykor egyetlen világbajnoki pont megszerzése is elérheti a négymillió eurót.

A Forma 1-ben egyébként is minden a legdrágább, a karbon elemeket és más alkatrészeket aranyárban mérik, miközben legfeljebb egy szezonban használatosak. Vagy még addig sem, mert ha törnek az autók, akkor versenyközben is cserélni kell idomokat, egyetlen első légterelőszárny is felér egy utcai autó árával.

Az anyagi veszteségnél fontosabb, hogy az idei szezonban nem volt halálos áldozata a sorozatnak, pedig még a szezonvégi futamon is aggódtak a pilóták. Joggal, mert már az időmérőn világossá vált, hogy a Dzsidda-i pálya karakterisztikája és beláthatósága nem a legbiztonságosabb.

Keveset gondolni a bajra

Carlos Sainz így nyilatkozott erről a Motorsport.com portálnak: „Pilótaként az ember igyekszik minél kevesebbet gondolni a balesetekre. Amiről viszont mindannyian beszéltünk, hogy mi lesz, ha előttünk történik valami. Mondjuk három másodperces lemaradással érkezünk a kicsúszott autóhoz, miközben a 250-es tempóval bevett kanyarokban nemigen marad időnk arra, hogy megfelelően reagáljunk, mert a baleset helye és közöttünk falak vannak, azokon keresztül pedig nem láthatjuk, hova is érkezünk.”

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!



 

 

Az oldal fő támogatója

 

2022.01.28
A Continental büszkén jelenti be a második alkalommal megrendezett, fenntartható anyagokra....
2022.01.28
Romániában a kormány csütörtökön a közlekedési szabályok szigorításáról fogadott el rendeletet,....
2022.01.28
A VW vezérigazgatója, Herbert Diess megfertőződött a koronavírussal és karanténban van. A cég....
2022.01.27
Ma már mindent elural a CO2 és az önvezetés, 40 évvel ezelőtt viszont jó üzletnek tűnt beszállni a....
2022.01.27
A Magyar Autóklub közlekedésbiztonsági kampányt indít a vasúti átjáróban történő közúti balesetek....
2022.01.27
A Vitesco autóipari beszállító több nagy megrendelést kapott a gyártóktól: egy milliárdos....
2022.01.27
A kínai Nio márka megnyitotta a 800. akkumulátorcserélő állomását , ezúttal a Hangzhou városban....
2022.01.27
Azt remélik, az új, i20 N alapú hibrid Rally1-es autóval végre az egyéni bajnoki címet is....
2022.01.27
Egy autómentő kisteherautó és egy személyautó csapódott egymásnak valamivel 14 óra után - írja a....
2022.01.27
A miskolci rendőrök előállították a férfit - írja a police.hu. ..