Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjai
A statisztikák szerint vonattal utazni csaknem ötvenszer biztonságosabb, mint autózni, és gyakran egyszerűbb, kényelmesebb vasúttal eljutni az úti célunkig. Környezetvédelmi szempontból mindenképpen előnyös, és bizonyos esetekben még gyorsabb is, mint a közúti közlekedés. Persze csak akkor, ha nem késik sokat a vonatunk.
Pár hónapja két fiatal elindított egy oldalt a Twitteren, amely a magyarországi vonatok késését összegzi nap mint nap a MÁV nyilvánosan elérhető adatait felhasználva. A Mennyit késünk ma? elnevezésű oldal minden nap este 6 órakor mutatja be a vonatok összesített késési idejét, ami mostanáig átlagosan nagyjából napi 200 óra. Ebben persze nagy a szórás, a szeptember 10. óta rögzített adatok alapján volt olyan hétvégi nap, amikor 48 és fél óra volt a késés, de akadt olyan nap is, amikor csaknem 253 órát késtek összesítve az aznapi vonatok.
A MÁV vonatai az elmúlt 24 órában összesen 10471 percet késtek.
— Mennyit késünk ma? (@Mennyitkestunk) January 21, 2023
Január 21-én, szombaton például 10 471 percet, azaz több mint 174 órát késtek a MÁV vonatai. És akkor most ez sok vagy kevés? Ehhez tudni kell, hogy Magyarországon naponta 3100-3200 személyszállító vonat közlekedik, amelyek nagyságrendileg 6500 órában szállítják az utasokat.
A késés 6 percnél kezdődik
Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy az összesített késésnél összeadódnak az adatok: ha egy vonat 10 megállóban 5 percet késik, az 50 percnek felel meg, hiába ér a végállomásra 5 perc késéssel. A MÁV szerint egyébként éves szinten 85-95 százalék körül van a pontossági mutató, azaz 100 vonatból 85-95 pontos. Igaz, a késést a nemzetközi szabvány szerint számolja a vasúttársaság, vagyis 5 perc 59 másodperces késésig a személyszállító vonatok pontosnak számítanak.
Az alábbi ábrán látható, hogy európai összehasonlításban nem zakatolunk a mezőny élén, már ami a vonatok pontosságát illeti: a nagyobb városok között közlekedő járatok 65 százaléka volt pontosnak mondható, azaz nem késett öt percnél többet. Ez csaknem ugyanolyan, mint a britek pontossági mutatója, és nem sokkal maradunk el Németországtól, míg Olaszországban és Portugáliában sokkal több vonat késik.
A regionális vonatok pontossági adatat nézve már sokkal rosszabb a hazai mutató: a vonatok 78 százaléka ér időben a célállomásra, amivel csak Szlovéniát (77 százalék) és Romániát (62 százalék) előzzük meg.
Kapok-e kártérítést, ha késik a vonatom?
A kérdésre a rövid válasz: az attól függ. A MÁV tájékoztatása szerint több feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy a vonat késése miatt kártérítésre legyen jogosult az utas. Egyrészt feláras vonatokra vonatkozik lehetőség, másrészt csak akkor fizetnek, ha vonathiba miatt történt késés. Öt perc késésért ne reméljünk pénzt, ami legfeljebb a jegyár felére rúghat. A kártérítés mértéke:
Van még pár részletszabály, de az egy elég fontos kitétel, hogy amennyiben a kártérítés összege nem több 1000 forintnál, azt a vasúti társaság nem fizeti ki. Igaz, ha egy utasnak több, egyenként 1000 forintot meg nem haladó kártérítési igénye van, és ezek összege több mint 1000 forint, akkor jár a pénz.
Japán, a pontos vonatok hazája
A japán vonatok pontossága már-már legendás, előfordult, hogy nyilvánosan bocsánatot kért a vasúttársaság, mert az egyik járat 20 másodperccel korábban indult. Az ország vasútvonalain minden nap mintegy 17 millió ember utazik, a késés pedig mindössze átlagosan 50 másodperc egy vonatnál. A Shinkansen nevű gyorsvasút pontossága még lenyűgözőbb: átlagosan csupán 20 másodpercet térnek el a menetrendtől. Ha pedig egy vonat öt percet vagy még többet késik, akkor a vasúttársaság igazolást ad az utasnak, aki ezt megmutathatja a munkahelyén vagy az iskolában.
(Források: 24.hu, Lakmusz, MÁV, Mediarail, BBC)
Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!