Kép és szöveg: Horváth Miklós

Egy hatvani családi ház a beszélgetésünk helyszíne. Itt csak egy szegőgép áll a garázsban, de az udvarban már megvan a helye a közeljövőben felépülő könnyűszerkezetes létesítménynek, ahol minden egy helyen lesz. Egy másik családi házban pedig hatalmas szőnyegtekercsek, a szabáshoz szükséges munkaasztal és kész termékek tucatjai állnak. Jól látható, hogy kinőtte a tevékenység a rendelkezésre álló teret, de én csak ámulok, hogy a kezembe adott késztermékek látványa és tapintása az újautókban látottak minőségével vetekszik, sőt! Elgondolkodom, hogy ha az itt gyártott szőnyegek bármelyikét a neki dedikált helyen látom, vajon felmerül-e bennem, hogy ez nem gyári. Szerencsére ezt a kérdést hangosan kimondtam, így jött is a megnyugtató válasz Norbitól.

Németh Norbert, a Matwerks ügyvezetője - képre kattintva galéria nyílik

„2011-ben merült fel először az ötlete annak, hogy egy felszámolás alatt álló cég szőnyegraktár-készletét megvásároljam. A cég történetesen a BMW beszállítója volt, így az alapanyagok természetesen a bajor cég nívójához illő, prémium anyagok voltak. Innen indult az ötlet. Fél év is eltelt a próbálkozásokkal, de beláttam, hogy fel kell keresnem a szőnyeg alapanyagot biztosító gyárat, ugyanis – mint később kiderült – a szegőanyag, a gép és a kiegészítők nagymértékben befolyásolják a végeredményt. Eljöttek a szakemberek, egy dobozban elhozták a kellékeket, beállították a gépet, és azóta minden általam készített szőnyeg a gyári minőséggel azonos.”

Az előzmények teszik még érdekesebbé a fent említett történetet, ugyanis Norbinak van műszaki végzettsége, de semmiféle szabás-varrási tapasztalata nem volt, amikor belevágott az új „szőnyeg-projektbe”. A gépész végzettségű kisvállalkozóhoz mindig is közel állt a masinákkal végzett munka, ennek ellenére élete első munkahelye egy biztosító társaság volt, ahol alkuszként dolgozott. A kilencvenes évek második felében aztán az OTC, azaz a tőzsdén kívüli kereskedelem következett, melybe a piac fellendülési időszakában kapcsolódott be interjúalanyom. „Érdekes és hasznos időszak volt, de három év után rájöttem, hogy a saját sikerem, a magam része hiányzott belőle. Minden csak a pénzről szólt, én viszont valami kézzelfoghatóbb dologgal szerettem volna foglalkozni”.

A világon mindenütt kelendő apróságok között váltógomb, kulcstartó és (akár) saját névvel és logoval ellátott kézifékkar is szerepel

Ezt követően a mezőgazdasági szektor felé fordult Norbi, termőföld és erdőterületek felvásárlása következett, majd ezt követte a hatvani Bosch, ahol a szervokormány-vezérlés volt a fő munkaterülete. „Tetszett, hogy olyan helyen dolgozom, ahol előállítanak valami értéket, nem beszélve arról, hogy a korábbi hektikusság után megnyugvást jelentett egy dologgal foglalkozni. A 2000-es évek közepén már kisebb-nagyobb megszakításokkal németországi kiküldetésben is részem volt, ez az időszak azonban tovább erősítette bennem a sajáttervezésű produktumok iránti vágyat. Munka mellett karbonból készült motorburkolatokat kezdtem gyártani, valamint emblémával ellátott kisebb alkatrészeket és kiegészítőket is importáltam Németországba, így tettem szert külkereskedelmi tapasztalatokra, melyek manapság is hasznomra vannak”.

„A közvetlen eladás (eBay-en) nem ment jól, és a németek is félve vették meg az ismeretlen eredetű termékeket, azonban a viszonteladón vagy nagykereskedésen keresztüli értékesítés meghozta a kívánt áttörést. Az emblémákra és a kiegészítőkre megugrott a kereslet, különösen az ismert német tuningcégek logoival  ellátott termékekre, melyek gyártását egy váltás miatt abbahagytuk”. A továbbra is saját tervezésű kiegészítők gyártása Kínában történt ezután. Norbi elmondása szerint világsiker lett a pár dolláros termékekből, hiszen soha nem hallott szigetekről is érkezett megrendelés, és túlzás nélkül állította, hogy nincs olyan ország, ahol ne lenne kereslet az efféle dolgokra. A siker egyik bosszantó bizonyítéka az volt, hogy a megbízott kínai gyártó - miután látta a növekvő darabszámokat – ellopta és teríteni kezdte a termékeket. A virágzó együttműködésnek ezen a ponton vége szakadt, és Norbi arra a konklúzióra jutott, hogy ha kitalált valamit, akkor azt meg kell tudni védeni. Egy távoli-keleti országban történő gyártás esetén erre nincs lehetősége, ezért nemcsak a tervezést, hanem a gyártást is a saját kezébe kell venni még akkor is, ha ezáltal háromszorosára nő a termék előállítási költsége.

Nemcsak a szabás-varrást, valamint a varrógép kezelést, hanem az autószőnyeg-készítést is autodidakta módon tanulta meg Norbi

Így jutottunk el 2011-ig, amikor a felszámolás alatt álló cég raktárkészletének felvásárlása és ezzel együtt a profilváltás is megtörtént. A 2. részben a Matwerks öt éves működésének eredményeiről és a jövőben elképzelhető profil bővítéséről lesz szó.