Annyiszor hallottam már a 3 F szabályról: Fordot, Fiatot és franciát soha ne vegyek. Két éve van Fordom, csak a baj van vele, de hozzá kell tenni, hogy egy 1984-es modellről van szó. Ha megszerelik, megállíthatatlan. Előtte tíz évig volt Fiestánk, semmi problémája nem volt, kifutott a világból is. Ismerősömnek van egy tizenegy éves Fiat Qubója. Munkásautó, mégis bírja a strapát. Hasonlóan sokáig jártam egy öreg Renault Kangoo-val és tökéletesen működött azokra a célokra, amelyekre nekem kellett. Nemrég pedig módomban állt egy 2013-as Peugeot 308-at vezetni és meg kell mondjam, nem éreztem azt, hogy rosszabb lenne, mint egy Mercedes-Benz vagy Toyota.

Mit akarok ezzel mondani? Hogy nem hiszek a 3 F szabályában. Szerintem nem feltétlenül függ attól a jármű milyensége, hogy melyik gyártó logója díszeleg az orrán, hiszen megannyi átmatricázott modellt ismerünk és manapság a márkák jobbra-balra cserélnek egymás közt motorokat, technológiákat és persze tulajdonost is, így érvénytelennek tartom ezt a szabályt. Ezzel a Peugeot-val pedig be is bizonyítom, miért.

A Peugeot 308

A franciák 2007-ben dobták piacra a még ma is futó, C-kategóriás 308-as modellcsalád első generációját, az öregedő 307-es helyére. A platform ugyanaz maradt, de teljesen új dizájnt és külsőt kapott az új autó, és valamivel hosszabb és szélesebb is lett, mint elődje. Természetesen három- és ötajtós változatban is elérhető volt a hatchback kivitel, emellett pedig kombi és szedán kialakítás is választható volt. Később pedig egy lehajtható tetejű, kétajtós kabriót is piacra dobott a Peugeot 2009-ben, ami a régebbi 307 CC-t váltotta.

A 308-as igen sikeresnek mutatkozott, 2008 és 2010 között 638 ezernél több modellt adtak el, bár utóbbi évre az eladás kissé visszaesett, de 2011 májusában a Peugeot faceliftet adott ki a 308-ashoz, ami főképp a hátsón és az autó elején mutatkozott. Ezt a modellt vezettem én is.

Mit tud a 308?

A modell, ami nálam volt, egy 2013-as, 1,6 literes, 92 lóerős dízelmotorral felszerelt járgány és mivel hosszabb, külföldi útra is mentünk a kocsival, nagyon örültem ennek a felszereltségnek. Sőt, turbós volt a motor, így azzal is számoltam, hogy a jó fogyasztás mellett gyorsulni is tud majd az autó, ha úgy hozza a helyzet.

A valóságban így volt? Nem. Sajnos többször is azt éreztem, amikor előzésbe kezdtem, hogy az autó elgondolkozik, hogyan kéne gyorsítani és ezzel több másodpercet vesztettem és vissza kellett sorolnom a saját sávomba. Persze egy 1,2 tonnás járműről beszélünk, amelyben öten ültek, így nem is azt vártam el, hogy kilőjön, de mindenképpen többre számítottam.

Azonban vezetni mégis hatalmas élmény volt. Abban az értelemben, hogy egy kitűnő fogyasztású, csendes, kényelmes autóról van szó. A dízeles modell konkrétan Guinness-rekorder a tömeggyártott autók között 3,13 liter/100 kilométeres átlagfogyasztásával. Öt személlyel, 120-130-as tempónál 5,5-6 liter körül evett, ami szintén igen jó. A tankja hatalmas, 60 literes, így egyszer elég megetetni az autót, és legalább 1000 kilométerig meg sem kell állni vele.

Tipikus 10-es évek

Ami a kinézetet illeti, nem vagyok kombi-mániás, inkább a szedánok híve vagyok, de kinézetre a 308-as SW, azaz wagon kivitele egy szolid, hétköznapi családi autó, néhány okos és igen látványos megoldással. Nagyon tetszett a motorháztető íve, amely követi az első fényszóró vonalát, mintegy szemöldököt rajzolva a lámpák fölé. Ugyanígy az autó hátsóján az is megnyerő volt, hogy a hátsó lámpák ívesen rágörbültek az autó oldalára, mindkét megoldás a ráncfelvarráskor került a dizájnba és elnézve az eredeti modellt, nekem mindenképp az új arc jött be jobban.

A kinézet persze összhangban van a korszak Peugeot-lineupjának többi modelljével, az autó eleje más járműveken is megjelenik, egyszerre idézi a 2010-es évek dizájnját, de valahol modernnek is érzem. Retrospektív távlatból látszik, hogy ez egy több, mint tíz éves dizájn, nincs semmi futurisztikusság, mint a mai dizájnokban, csupán egyszerű, mégis elegáns vonalak.

Tágas belső

Ami viszont a legjobban meglepett az autóban, az a beltér. Amikor átvettem, láttam, hogy kombiról lesz szó, azonban a külső kicsit csalóka. Ez egy nagy autó. Hosszú, széles, viszont magasságra megtévesztő. A szélvédőtől kezdődően ugyanis egyre magasabb lesz autó, a csomagtérnél a 1,5 métert is eléri. Viszont a szélvédő nagyon csapott és emiatt attól féltem, hogy elöl kevés lesz a magasság, mivel ott még nem emelkedik annyira az autó.

Kellemesen csalódtam, bár nem magam miatt, hiszen alig vagyok 170 centi. Egyik ismerősöm azonban két méter magas, de még ő is kényelmesen elfért az anyósülésen, sem a lábhely, sem a tetőkárpit nem volt zavaró számára. És ugyanez igaz a hátsó ülésekre is. Hárman azért már kicsit szűkösen, de el lehet férni hátul is. Ez egy családi autó, sőt, ami fontosabb, hogy egy igen kényelmes és az átlagnál feletti családi autó. Mit jelent ez?

Persze, egyszerű szövetülések, olcsó műanyag és műbőr uralja a belteret, de ez nem zavaró. Több, mint tíz év után sem recsegett nagyon egy elem sem, hiába nyomkodtam végig, minden a helyén volt. Nem arra kell számítani, hogy ez egy luxusautó, viszont egy négy-öt fős családnak ez messze a legjobb választás lehetett. Olyan extrák szerepelnek a 308-asban, ami egy hasonló szegmensű autóban nem igazán férhetett volna el. A tempomat mellett Bluetooth-kapcsolat és az első ülésekhez ülésfűtés is helyet kapott, az elengedhetetlen családi autó-tartozék, azaz a kis étkezőasztalka és tucatnyi tárolórekesz sem maradt el. Beépített napellenző-roló is van a hátsó ablakokon, ha esetleg elalszik hátul a gyerek. Külön meglepetés volt a panorámatető, amire igazán nem számítottam, de nagyon jó érzés volt, amikor a nap egész úton besütött.

És akkor a csomagtartó. A modellből van hétüléses verzió is, ahol a csomagtérben helyezkedik el a két extra ülés, az általam vezetett autónál ez nem volt meg. Helyette egy hatalmas, 1200 literes pakolótér van, ahol négy nagyobb bőrönd, strandfelszerelés vagy éppen egy házikedvenc vagy akár kettő is elférhet. Ha valaki családi útra indul, a fél háztartás elférhet itt.

Luxus használtautó?

Ezek alapján látszik, hogy a Peugeot-nak egy konkrét célcsoportja volt az autóval és az eladások alapján meg is találta őket. A márka az elmúlt években még inkább a prémium irányba mozdult el, amelyet arculata is tükröz, de azt gondolom, hogy a 308-as megmutatja, hogy tíz évvel ezelőtt is hasonló volt a hozzáállás. Egy megfizethető árú, középkategóriás autót kínáltak, amely azonban sokkal több luxust tartalmazott, mint riválisai, fogyasztás és fenntarthatóság szempontjából pedig szintén kimagasló volt.

Hozzá kell tenni, ez nem egy prémium autó, tehát nem Mercedes-Benz-féle minőségre kell számítani és persze arra sem, hogy a világ leggyorsabb modelljét kapjuk. Több, mint tíz év távlatából szerintem a Peugeot 308 egy megbízható családi autó. A cikk írásakor a használatautó-portálokon pár száz eladó darabot találtam, a jó állapotúak kétmillió forint körül mentek, de már hatszázezerért is találtam egész elfogadhatót. Az általam vezetett modellnek 250 ezer km volt a számlálóján és ez meg is látszott a különböző horpadásokkal, karcolásokkal teli autón. De ezek mind szépséghibák, motorikusan kitűnő állapotban volt, így ha valaki ilyen árkategóriában keres családi autót, érdemes szétnéznie a Peugeot háza táján.

Így jön be ismét a kérdés: érvényes a 3 F szabálya? A Peugeot a PSA Csoporthoz tartozik és sok probléma volt az infotainment rendszerrel, a kézifékkel, a váltóval és a felfüggesztéssel és persze a turbóval. De ez bármilyen márkával előfordulhat. Nem ez számít, hanem az, hogy egy normálisan működő, jól karbantartott példányt találjunk. A 308 esetében rengeteg lehetőség van, az alap recept működik, hosszú távokra tökéletes autó, olcsó fenntartási költséggel. Megéri elgondolkozni rajta.

További autós tartalmakért kövessen minket Facebookon is!